Hogyan lehet szép az ünnep egy szülővel, csonka családban?
Nem könnyű az elvált vagy egyedül maradt szülők gyermekeinek egy olyan ünnepen, amely az összetartásról, a szeretetről és a békéről szól. Mit tehetnek a szülők, hogy túljussanak ők is és a gyerekek is a fájó traumán?
A karácsony a szeretet ünnepe. Minden azt sugallja, hogy milyen a boldog család, hogy zajlik az ünnep. A szülők azzal szembesülnek, hogy náluk ez nem így van. Gyakran felerősödik a bűntudat, a szomorúság érzése. Ha a gyerek is kifejezi ezt, akkor a szülő gyakran haragszik önmagára, vagy a másikra, amiért ezt okozták. Főként a válást követő első időszakban, a válást, vagy a szétköltözést követő első karácsonykor van így.
Ilyenkor történik, hogy a szülő megpróbálja lebeszélni gyermekét az érzéseiről ("jobb ez így, ne szomorkodj már, ilyenkor vidámnak kell lenni" stb.), vagy sablonokat mondogatni neki, vagy a legrosszabb: ajándékokkal próbál kompenzálni.
Ebből beindulhat egy versengés, túllicitálás, túlkompenzálás. Ez nem jó a gyereknek. Megtanulhatja, hogy ezentúl így működnek a dolgok, ezért a szülők bűntudatának kijátszásával előnyökhöz juthat. A kialakult helyzet, tehát a gyerek jellemének formálásában sem hasznos, de mit lehet tenni?
Őszintén felvállalni
Mit? Hát azt, hogy nem vagyunk boldogok. Ha megkönnyebbülést is okozott a válás, sebek, fájdalmak maradhattak utána, amit a karácsony felerősít. Ez normális emberi reakció, nem kell elnyomni az érzéseket, és leginkább ne színészkedjünk. A gyerekek, mint egy érzékeny antenna érzékelik a környezetük hangulatát, sőt valószínűleg hozzánk hasonló érzelmekkel küzdenek. Márpedig ha az ember boldogtalan, akkor ne akarjon erőlködve vidám lenni és úgy tenni, mintha semmi sem történt volna. Lehet együtt sírni, lehet együtt múltat idézni, a másik felet azonban tilos rágalmazni, befeketíteni: a felnőtt felelőssége a mérték és a biztonság megtartásában van.
A megbocsátás tudománya
A szülő próbáljon megbocsátani önmagának, és fogadja el, hogy született egy döntés, és ha lett volna, akkor egy jobb megoldás, akkor azt választotta volna. Ez egy veszteségélmény, mindenképpen gyászmunkával jár mind a szülők, mind a gyerek részére, függetlenül attól, hogy ki és mi módon vetett véget a kapcsolatnak. A másik elvesztése mellett el kell engedni, meg kell gyászolni azokat a képeket, elvárásokat, álmokat, amit egykoron a családról hittek, dédelgettek. Az elengedés sokszor dühvel és szomorúság érzéssel jár. A "gyász" után lehet más formában újrakezdeni, új rutinokat teremteni. Ezzel együtt jár, hogy a másiknak is meg tud majd bocsátani a sértett szülő.
Teremtsünk új karácsonyi rutint!
Az új rutinban benne lehetnek a korábbi, ismert, biztonságot nyújtó elemek, és újakkal is gazdagodhat a lista. Jó, ha először ott tölti a gyerek a karácsonyt, ahol inkább otthon és biztonságban érzi magát. Ne legyen abban is versengés a szülők között, hogy kivel tölti a szentestét. Fontos hogy a szülő ezt tudja, és saját érzései ellenére a gyerekre tudjon gondolni. Kisebb gyerekekkel lehet rajzoltatni, hogy idén ki van ott karácsonykor. Erről beszélgetni. Ezzel ki lehet kerülni a "kinél akarsz lenni, nála vagy nálam" kellemetlen dilemmáját. Később, ha a gyászmunka lezajlott, meg lehet beszélni a nagyobb gyerekekkel, és jó esetben a volt párral, hogy mi módon oldják meg a karácsonyokat.
Tegyük az érzéseket kifejezhetővé
A másik szülőt nem szidni, de a saját érzést megfogalmazni, és a gyereknek is megfogalmazhatóvá tenni. Így nem bűntudatot gerjesztünk a gyermekben, hanem vele vagyunk, biztonságos támogató alapot nyújtunk érzései kifejezéséhez és megéléséhez. Hasonló mondatokkal kezdhetünk hozzá gyermekünk érzéseinek megnyitásához: "tudom hogy bánt, látom hogy szomorúvá tesz; rossz neked hogy nem tudsz semmi biztosat". A gondoskodással előbb túljut a gyászon, és a későbbi veszteségeit is jobban tudja majd kezelni.
Ajándéklista
A szülők arról próbáljanak választania gyermek kívánságlistájáról, vagy a két szülő beszélje meg, hogy ki mit vesz, de ne drága ajándékokkal próbáljuk "megvenni" a gyerek szeretetét.
Mit tegyünk az új párral?
Amíg ez az elengedés nem történt meg, amíg friss a szakítás, nem ajánlott, hogy a gyereket összehozzák az új párral, esetleg, hogy mindjárt együtt karácsonyozzanak, de leginkább ne akkor mutassák be az új tagot a gyermeknek.
Sokan próbálják "megkönnyíteni" ezzel az elengedést, de ezzel csak újabb sebeket kap a volt pár és a gyerek is. Az átmeneti időszak hasznos, amíg a szülők is fel tudják dolgozni ezt.
A kilépő, vagy új kapcsolatban lévő félnek könnyebb. Ennek ellenére igyekezzen a legkevésbé bántani azt, aki nem önszántából hozta meg a döntést. Hiszen a különválástól függetlenül, a szülők még szülők maradnak. Jó esetben meg lehet beszélni a helyzetet a gyermek érdekében. A túl gyors találkozás mind a gyerek, mind az új pár részéről negatív következményekkel járhat.
El kell-e játszani karácsonykor, hogy jóban vannak a szülők?
A felmerülő veszélyek miatt kockázatos a "megjátszott karácsonyi egyetértés". A gyermekben reményt kelthet, mely ha az ünnepet követően tovaszáll, jogosan érzi átverve magát.A gyermeknek teremtett művi légkör hiteltelenné teszi a szülőket. A műmosolyból háború alakulhat ki a karácsonyfánál, mely végképp sutba vágja a karácsonyi meghittséget.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Mi az, amin a legtöbbet stresszelünk karácsonykor? Meglepő a válasz!
