Ilyenkor nagyobb az autizmus kockázata?
újszülöttkori sárgaság után nagyobb az autizmus kockázata. A születésükkor besárgult babáknál sokkal nagyobb kockázattal alakul ki autizmus - közölték dán kutatók.
Az amerikai Pediatrics című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányban 1994 és 2004 között, Dániában született gyerekek adatait tekintették át. Kiderült, hogy az újszülöttkori sárgasággal diagnosztizált babáknál 67 százalékkal nagyobb valószínűséggel fejlődött ki a későbbiekben autizmus.
Az újszülöttkori sárgaságot az okozza, hogy a vérben megemelkedik az epefesték, a bilirubin szintje a vörösvértestek élettani szétesése következtében. Az újszülöttek 60 százaléka "besárgul" a világra jötte utáni napokban, ám a bilirubin szintje általában már az első hét végére normalizálódik. Ha azonban elhúzódóan magas marad e festékanyag szintje a vérben, akkor az a tanulmány szerzői szerint olyan fejlődési problémákat okozhat, amelyek a baba egész életére kihatnak.
A kutatók elemzésükben arra jutottak, hogy az autizmus kockázata nagyobb volt a babánál, ha az anyának megelőzően már voltak gyerekei, és némiképp furcsa módon akkor, ha az újszülött október és március között jött a világra.
A szerzők feltételezik, hogy a kockázat évszakos változása összefügghet a várandós anyát érő napfény mennyiségével, és áttételesen a besárgulással.
Az első, illetve a további szülöttek kockázata közti különbséget magyarázhatja az anya vérében keringő antitestek eltérő szintje aszerint, hányadik terhességét viseli, de kapcsolatban lehet azzal is, hogy az első szülés után tovább (3-4 napig) marad intézményi orvosi megfigyelés alatt a kismama és vele együtt a baba is, mint a további szüléseknél.
