Gyermekkori személyiségtől - a felnőttkori viselkedésig
Egy tanulmány szerint fiatalkori szokásainkról felismerhetőek maradunk idősebb korunkban is.
A gyerekkorban megfigyelt személyiségjegyekből kikövetkeztethető, hogyan fog az ember viselkedni felnőttkorában. A tanulmányt a Kalifornia Egyetem, az Oregoni Kutató Intézet és az Oregoni Egyetem kutatói végezték. Egy, az 1960-as években Hawaii szigetén készült tanulmány adatait használták fel, amiben mintegy 2400, etnikailag sokszínű általános iskolás gyermekről készült elemzés.
A kutatók összehasonlították a tanárok által készített személyiségértékeléseket 40 évvel később. Ezek közül több, mint 140 interjút videóra vettek. Meglepő volt, amit találtak, mondta Christopher S. Nave, aki doktorandusz a Kalifornia Egyetemen. A kutatók négy személyiségtípust figyeltek meg – verbálisan folyékony, alkalmazkodó, impulzív és önmagát elnyomó.
A folyékonyan beszélő fiatalok - más szóval bőbeszédűek - középkorú felnőttként a szellemi ügyek iránt mutatnak érdeklődést, folyékonyan beszélnek, mindent igyekeznek ellenőrzésük alatt tartani, és roppant intelligensek. A csöndesebb gyerekek felnőttként gyakrabban kérnek tanácsot, korán feladják, ha akadállyal szembesülnek, és ügyetlenül bánnak más emberekkel.
Az alkalmazkodó gyermekek - akik könnyen és sikeresen kezelnek új helyzeteket – később vidám, folyékonyan beszélő felnőtté váltak, akik élvezik a szellemi kihívásokat. Akire nem volt jellemző alkalmazkodóképesség, felnőttként gyakran mond negatív dolgokat önmagáról, gyakran kér segítséget egy gond megoldásánál és nehezen kezeli a többi embert.
Az impulzív diákok gyakran hangoskodnak idősebb korukban, sok minden érdekli őket és nagyon beszédesek. A nyugodtabb gyerekeknél felnőttkorban megfigyelhető, hogy félénkek, tartózkodóak, és bizonytalanok.
Önmagukat elnyomók - akik fiatalon hajlamosak voltak önmagukat háttérbe szorítani – vagyis a szerényebbek, akik másokat helyeztek saját érdekeik elé és sosem vágtak fel semmivel – felnőttként gyakran éreznek bűntudatot, igénylik a megerősítést, gyakran rosszat mondanak magukról és kifejezetten bizonytalanok. Amelyik gyerekre ez kevésbé volt jellemző, mára gyakran hangoskodik, érdeklik az intellektuális kérdések és leereszkedő magatartást mutat.
"Ez egy részünk, egy része a saját biológiánknak. Az élet eseményei is befolyásolhatják viselkedésünket, de el kell ismernünk, hogy hatalmas szerepe van jellemünknek jövőbeni viselkedésünk megértésében is" - írták a szerzők a Social Psychological and Personality Science című folyóirat következő számában megjelenő cikkben.
