Felvételi: az érettségit eszközként és nem teherként kell kezelni

Érettségi és felvételi. Ez a két szó határozza meg 18 évesen a középiskolások életét. Sokan várják, hogy elinduljanak felnőtt életük útján, mások szoronganak, az előttük álló májusi megmérettetés gondolatától is rosszul lesznek.Elszakadva az almamátertől minden fiatal élete így vagy úgy, de gyökeresen megváltozik.

Egy hét múlva véget ér a gondolkodás ideje: minden felsőfokú intézménybe pályázó fiatalnak be kell adnia felvételi jelentkezését valamelyik felsőoktatási intézménybe. Azonban lelki és fizikai megterhelést is ró az érettségi a diákokra.

Gyakori szorongások

Ahogy egyre közeledik az érettségi, a diákokat úgy terhelik egyre jobban az iskolában. Sokan vannak, akik a nagy nyomás, és a megfelelési kényszer miatt nem tudnak úgy teljesíteni, ahogy korábban. "Elég gyakori, hogy a diákok a folyamatos stressz hatására összeomlanak. Erős szorongástól, alvási problémáktól szenvednek" - magyarázta a Medipress-nek Dr. Fehér Gabriella, pszichológus. Kifejtette: "az alvás időben rövid, nem pihentető, úgynevezett "szorongós" álmaik vannak. Gyakran fellépnek olyan pszichoszomatikus tünetek is, mint az emésztési problémák és izomgörcsök".

Lányoknak nehezebb

"Általános tapasztalat, hogy a lányok év közben inkább tanulnak, de hajlamosabbak a szorongásra, még akkor is, ha jól tudják az érettségi anyagot. Ezzel szemben a fiúk gyakrabban mellőzik az év közi tanulást, ezért közvetlenül a vizsgák előtt többet kell pótolniuk, de sokkal nyugodtabban képesek úgy elmenni vizsgázni, hogy csak a tételek felét tudják. Ennek ellenére az érettségivel és persze a felvételi-eljárással járó nehézségeket mind a két nem megsínyli" – folytatta Fehér doktornő.

"Lélektanilag az jelenti a legnagyobb problémát, hogy a diák nem tudja, alkalmas lesz-e arra a szakra, ahová beadja a jelentkezését. Fél a kudarctól, és attól, hogy a középiskolában meghozott hibás döntése egész életét végigkíséri majd"- vélte Mátó Gyöngyi pályaválasztási tanácsadó a Medipress megkeresésére. Elmagyarázta: "sok esetben tapasztalom, hogy a hozzám forduló tanulók a döntést át akarják ruházni rám, vagy a környezetükre. Persze tudják, hogy ezt nem tehetik meg, a döntést nekik kell meghozni, hiszen ez is hozzátartozik az érettséghez".

Szülői jelenlét

Érettségikor a szülők a legtöbb esetben külső szemlélőként vesznek részt gyermekük életének alakulásában. Sokan ezt nem akarják tudomásul venni, és csemetéjükre erőltetik akaratukat. "Középiskolás korú gyerekkel nem mindig jön a szülő tanácsadásra, ha mégis, a legtöbb esetben erős konfliktus áll kettőjük között. Ilyenkor konfrontáltatom őket, és megpróbálom közös nevezőre hozni őket" – fogalmazta meg tapasztalatait Mátó Gyöngyi. Hozzátette, "szerencsére nem találkozom sűrűn olyan esettel, amikor a szülő saját meg nem valósított álmát akarja gyerekére erőltetni". Fehér doktornő is hasonló véleményen van: "tapasztalataim azt mutatják, hogy legtöbbször nem is a diákoknak, sokkal inkább szüleiknek okoz gondot a pályaválasztás. Mivel nem feltétlenül értenek egyet gyermekük választásával, nézeteltérések alakulhatnak ki köztük. Pedig ilyenkor az a jobb megoldás, ha a szülő nem szól bele gyermeke döntésébe. Meg kell neki engedni azt is, hogy tévedjen. Itt kezdődik a felnőtt élet, a döntés felelősségének a megtapasztalása".

Az útkeresés időszaka

Érettségi évében a diákok - hiába múltak el 18 évesek – az iskolapadon kívül nem sok tapasztalattal rendelkeznek a nagybetűs életről. Épp ezért nagyon nehéz dönteni arról, milyen hivatást is akarnak űzni hátra levő életük során. "A diákoknak nagyon gyakran még fogalmuk sincs 18 évesen arról, hogy mit akarnak csinálni. Többségük próba-szerencse alapon választ szakmát. Szerencsés az a fiatal, akinek már határozott elképzelése van a jövőről. Ugyanakkor ez az életkor az útkeresés időszaka, és jó, hogy az egyetemek, főiskolák a szakok széles skáláját kínálják a diákoknak, az pedig külön szerencse, hogy a szakok átjárhatóak. Így váltani később is lehet, ha valaki rájön, hogy rosszul döntött a felvételikor" – fogalmazott Mátó. Megcáfolta emellett, hogy a diákok nem tudják, milyen célokat akarnak elérni: "hozzám 10 gyerekből mindössze 2 jön úgy, hogy teljesen tanácstalan a továbbtanulását illetően. Nem lehet tehát általánosságban elmondani, hogy a diákoknak fogalmuk sincs, mit akarnak kezdeni magukkal. Bajt inkább az alulinformáltság okoz. A legtöbb gyerek szerencsére rendelkezik kellő öntudattal, és biztosan tudja, hogy hova akar továbblépni. Az érettségit pedig eszközként és nem megoldhatatlan problémaként kezeli".

Statisztika

Tavaly több, 127 500 felvételiző jelentkezett egyetemi, vagy főiskolai képzésre. Alapképzésre 90 600-an pályáztak. Legnépszerűbb szaknak a turizmus-vendéglátás bizonyult, a legkedveltebb intézmény pedig az ELTE lett. Idén, a gazdasági válság hatásainak csökkenésével még több felvételizőre számít az Oktatási Minisztérium.