Ezeket a tüneteket figyelje a gyermeken! Az időben felismert SMA életeket menthet

A fel nem ismert és kezeletlen SMA az egyik legfőbb genetikai eredetű halálok az újszülötteknél.

Évente 12-15 gyermek születik SMA-val Magyarországon[1], akik számára a tünetek korai felismerése és a mielőbb megkezdett kezelés jelentős életminőség javulást hozhat[2] és akár életet is menthet. A fel nem ismert és kezeletlen SMA az újszülöttek között az egyik legfőbb genetikai eredetű halálok[3], jóllehet a rendellenesség genetikai vizsgálattal diagnosztizálható. Augusztus az SMA tudatosság hónapja – ennek apropóján a téma kiemelt hazai szakértői beszéltek a betegségről és a korai felismerés fontosságáról.

Ennyi újszülöttet érint a gerincvelő-eredetű izomsorvadás hazánkban

Viszonylag ritka betegségként keveset hallani róla, pedig a gerincvelő-eredetű izomsorvadás minden tízezredeik embert érinti[4] és hazánkban is az egyik leggyakoribb genetikai halálok az újszülöttek között.

A Magyarországon évente 12-15 gyermeket érintő betegség minél hatékonyabb kezelésének kulcsa a korai diagnózis. A kór mielőbbi felismerése azért lényeges, mert bár a már kialakult izomsorvadás továbbra sem gyógyítható, a további állapotromlás megakadályozható.

• Így a tünetmentes szakaszban, azonnal elindított kezelés esetén a gyermek szinte az egészséges társaihoz hasonló ütemben fejlődhet.[5]
• Kezelés nélkül azonban a betegség halálos kimenetelű lehet[6].
• A betegséget legegyszerűbben az újszülött talpvérmintájából genetikai vizsgálattal lehet kimutatni, akár már az észrevehető tünetek kialakulása előtt.

Tavaly év végén kormányzati döntés is született az újszülöttkori SMA-szűrés széles körű bevezetéséről, aminek részleteit most dolgozzák ki.

Babát tervez? Ezzel a vizsgálattal kiszűrhető az SMA >>

Ha valaki úgy érzi, hogy gyermeke nem a megfelelő ütemben fejlődik, izomgyengeséget vagy korához képest korlátozott mozgásfejlődést tapasztal, keresse fel mielőbb háziorvosát, vagy közvetlenül forduljon szakorvoshoz, valamint látogasson el erre a weboldalra, ahol további információ található, ami az orvosi látogatásra való felkészülésben is gyakorlati segítséget nyújt!

A tájékozódást segíti, hogy 1996 óta minden év augusztusában tartják a gerincvelő-eredetű izomsorvadás tudatosságának nemzetközi tematikus hónapját informatív rendezvényekkel, információátadással elsősorban a gyermeket tervezőknek és a kisgyermekes családoknak.

Mi az a spinális muszkuláris atrófia?

A spinális muszkuláris atrófia (SMA), vagy más néven gerincvelő-eredetű izomsorvadás olyan, jellemzően újszülötteket érintő genetikai betegség, amely visszafordíthatatlan, folyamatosan súlyosbodó izomsorvadáshoz vezethet. Az SMA legsúlyosabb formájában annak tünetei a gyermek életének az első három-négy hónapjában jellemzően nem láthatók, vagy csak nehezen felismerhetőek.

Emiatt sok SMA-s csecsemőt későn diagnosztizálnak, amikorra már elkezdődik a mozgásért és az izmok működésért felelős speciális mozgatóidegek gyors ütemű sorvadása és azok visszafordíthatatlan elvesztése.

Éppen ezért, ezek a gyermekek kezelés nélkül idővel képtelenek önállóan mozogni, enni vagy akár lélegezni. Ez már a második életévre állandó légzéstámogatást indokolhat, vagy akár halálhoz is vezethet.[7] Ugyanakkor, ha az SMA-t korán, még a látható tünetek megjelenése előtt laboratóriumi vizsgálatokkal kimutatják és haladéktalanul kezelik, akkor a gyermek szinte az egészséges társaihoz hasonló ütemben is fejlődhet.[8]

„Az SMA öröklött genetikai betegség, amelyet az SMN1 gén hibája és ennek következtében az SMN fehérje hiánya okoz. Ez egy olyan genetikai rendellenesség, amelynek során az SMN1 gén egy darabkája és az általa hordozott genetikai információ elvész. Noha minden 58-ik ember hordoz egy hibás SMN1 gént[9], ez mégis csak akkor okoz problémát, ha mindkét szülő hordozó és gyermekükben a hibás anyai és apai gén találkozik. Ebben az esetben a születendő gyermeküknek 25% esélye van rá, hogy SMA-s lesz. Az ezzel a génhiánnyal születő gyermekeknél a hiányzó gén funkcióját egy hasonló gén, az ún. SMN2 igyekszik átvenni, amely azonban önmagában nem tud olyan mennyiségű fehérjét termelni, ami elegendő az izomzat fejlődéséhez, valamint a későbbi növekedéshez. A központi idegrendszer SMN szükséglete a magzati- és újszülöttkorban a legnagyobb, ezért kiemelten fontos a korai felismerés és a mihamarabbi kezelés elkezdése. Az SMA genetikai vizsgálattal diagnosztizálható és szűrhető is” – mondta el Prof. Dr. Molnár Mária Judit, a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatója egy, a témában szervezett háttérbeszélgetésen Budapesten.

A kiépített kezelési hálózat révén a neuromuszkuláris centrumokban országszerte biztosított az SMA-s betegek ellátása

A régióban Magyarország élen jár az SMA-kezelések rendelkezésre állása szempontjából: többek közt a legújabb génterápiás eljárás is elérhető állami támogatással 2021 áprilisa óta.

„Az érintettek számára jelenleg háromféle terápia érhető el Magyarországon, amelyek mindegyike megtalálható a két országos központban, a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekklinikán, és a Bethesda Gyermekkórházban. A Bethesdában 2019. október 29-én indítottuk el a génterápiás kezeléseket. Mostanra már huszonhárom gyermeken tudtunk segíteni ezzel a módszerrel. A hazai ellátás magas szakmai színvonalát és a csapat felkészültségét jelzi, hogy nem csak hazánkból, de Hollandiából, Törökországból, Szerbiából, Szlovákiából, Ukrajnából és Erdélyből is érkeztek hozzánk kis betegek. A génterápiás kezelésben részesültek fejlődését folyamatosan nyomon követjük és az eddigi pozitív tapasztalatok meggyőzőek.” – tette hozzá Dr. Mikos Borbála, az MRE Bethesda Gyermekkórház orvosigazgatója.

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK AZ SMA-RÓL

Mi az SMA?

A spinális muszkuláris atrófia (SMA), azaz gerincvelő-eredetű izomsorvadás egy olyan ritka genetikai betegség, amely világszerte körülbelül minden tízezredik embert érinti(1) és visszafordíthatatlan, folyamatosan súlyosbodó izomsorvadáshoz vezethet. A betegséget az ún. SMN1 gén hibája és ennek következtében az SMN fehérje hiánya okoz. Ezzel a génhiánnyal születő gyermekeknél a hiányzó gén funkcióját egy hasonló gén, az ún. SMN2 igyekszik átvenni, amely azonban önmagában nem tud olyan mennyiségű fehérjét termelni, ami elegendő az izomzat fejlődéséhez, valamint a későbbi növekedéshez. A betegség súlyossága főként attól függ, mennyi ilyen másodlagos SMN2 génnel rendelkeznek a sejtek. Az SMA genetikai vizsgálattal diagnosztizálható és szűrhető is.

Zente megkapta az életmentő SMA injekciót >>

Milyen tünetei vannak az SMA-nak?

A tünetek a betegség súlyosságától, azaz az SMN2 pótgén által termelt fehérje mennyiségtől függően jelentkeznek. Az SMA újszülöttkortól felnőtt korig alakulhat ki, eltérő súlyossággal és eltérő mértékű mozgásképtelenséggel adott típustól függően.

Ahhoz, hogy megbetegedés kezelhető legyen, azt még lehetőleg a tünetek megjelenése előtt kell diagnosztizálni, ami genetikai vizsgálattal lehetséges.

Az SMA legsúlyosabb formájánál, az 1-es típusnál, a tünetek csak idővel, a kisbaba fejlődésével válnak láthatóvá, amikor a szülők észlelik, hogy gyermekük nem megfelelő ütemben fejlődik. A korai jelek tünetek jellemzően születést követően 6 hónapos korig megjelenhetnek(3), többek között megfigyelhető, hogy a kisbaba fejtartása és fejmozgatása gyenge, a lábai és karjai erőtlenek, nem nagyon mozdítja azokat, valamint gyors ütemű a hasi légzés akár még nyugalmi állapotban is. Nehézséget okozhat a táplálkozás és a nyelés, sírását alig lehet meghallani és nehezére eshet a köhögés. A betegség kezelés nélkül halálhoz vezet.

A 2-es típusban 6-18 hónapos kor közötti további tünet lehet, hogy a kisgyermek nehezen tud önállóan ülni és nem tud átfordulni. Bármelyik típusban előfordulhat, hogy a gyermek kezei remegnek vagy rángatóznak, valamint a beteg fizikai fejlődése lassú, elmarad kortársaiétól.

Ha egyes fejlődési mérföldköveket sikerül is elérni (pl. önálló ülés vagy állás), ezeket lehet, hogy később nem tudja majd teljesíteni. Az SMA genetikai vizsgálattal diagnosztizálható és szűrhető is.

Milyen típusai vannak az SMA-nak, miben térnek el egymástól?

Az SMA spektrumbetegség(4),amelynek jellemzően 4 típusát különböztetjük meg:

0 típus: nagyon ritka, a tünetek már intrauterin vagy közvetlenül a születés után jelentkeznek

1 típus (Werdnig-Hoffmann betegség): az SMA leggyakoribb formája, az SMA-s betegek kb. 58%-át érinti. A tünetek jellemzően hat hónapos kor előtt jelentkeznek, nem tud ülni a kisbaba. A betegek a motoneuronok 95%-át elveszítik a 6. hónapig, soha nem tud támasz nélkül ülni és idővel légzéstámogatás nélkül élni, kezelés nélkül jellemzően légzési elégtelenségben halnak meg kétéves koruk előtt.

2 típus (Dubowitz betegség): az SMA-s betegek közel 29%-át érinti, 6-18 hónapos kor között jelentkezik az első tünet. Elérik, hogy önállóan tudnak ülni, sokan túlélnek a korai felnőttkorig.

3 típus (Kugelberg-Welander betegség): 18 hónapos kor után jelentkezik az első tünet, az SMA-s betegek kb. 13%-át érinti. A betegek elérik, hogy önállóan tudnak járni, de 14 éves kor körül ezt a képességet elveszítik, ugyanakkor az élettartamot nem befolyásolja.

4 típus (felnőttkorban kialakuló SMA): nagyon ritka, felnőtt korban jelentkezik az első tünet, járni tud és az élettartamot nem befolyásolja.

Az SMA gyógyítható betegség?

Az SMA kezelhető, de nem gyógyítható betegség. Mint sok más betegség esetében, az SMA-nál is rendkívül fontos a korai felismerés, lehetőleg még a tünetek megjelenése és az izomsorvadás kialakulása előtt. A betegek ugyanis idővel fokozatosan és visszafordíthatatlanul elvesztik a mozgásért és az izmok működésért felelős speciális mozgatóidegeket. Genetikai szűréssel tünetmentes stádiumban, a korai felismerés és a megfelelő kezelés segítségével az SMA-s gyermekek szinte az egészséges társaikhoz hasonló ütemben fejlődhetnek. (5)

Hány gyermeket érint itthon az SMA?

Magyarországon évente 12-15 csecsemő születik az SMA valamelyik típusával. (6)

Hogyan diagnosztizálják az SMA-t?

Az SMA elsősorban genetikai vizsgálattal diagnosztizálható és szűrhető. Az SMA diagnózisát és kezelésének lehetőségeit genetikai vizsgálat, a fenotípus*-azonosítás, a klinikai tünetek és a beteg állapota határozza meg¹. A genetikai vizsgálat erősíti meg az SMN1 gén hiányát és igazolja az SMA-t. A betegség súlyosságát az SMN2 gén kópiaszám alapján határozzák meg^{8, 2}, mely egyúttal irányt mutat a kezelést illetően és előre jelzi a kimenetelt. A diagnosztizálás részeként felmérik a betegek képességeit^8,3,4, funkcionális szintjét és életkorát, amelyet multidiszciplináris ellátás követ⁸.

*Fenotípus: megfigyelhető jellemzők vagy adottságok összesége

Miért fontos a korai felismerés?

Kezelés nélkül az SMA-s betegek idővel fokozatosan és visszafordíthatatlanul elvesztik a mozgásért és az izmok működésért felelős speciális mozgatóidegeket. Éppen ezért a korai diagnózis és az időben, lehetőleg még a tünetek megjelenése előtt elkezdett kezelés elengedhetetlen. A tünetmentesen kezelt gyermekek így szinte az egészséges társaihoz hasonló ütemben is fejlődhetnek. (7)

Milyen kezelések léteznek az SMA-ra?

Az SMA komplex betegség, amely multidiszciplináris megközelítést igényel. A különböző szervek érintettsége miatt a kezelés számos egészségügyi szakterület bevonását teszi szükségessé.

A terápiát irányító kulcsszemélynek a családdal együttműködve teljeskörű, a különböző szakterületeket érintő diagnosztikai, ápolási és rehabilitációs tervet kell összeállítania a beteg ellátására. Ez általában a következő szakellátási csoportokat foglalja magába:

• gyermek neuromuscularis ellátás,
• genetikai tanácsadás,
• pulmonológia,
• gasztroenterológia,
• dietetika,
• ortopédia és rehabilitáció,
• illetve pszichológiai és szociális támogatás.

Hogyan működnek az egyes gyógyszeres kezelések?

Mindhárom ma hazánkban elérhető gyógyszeres kezelés célja, hogy a motoros idegsejtekben a fehérje megfelelő szintjének fenntartását segítse. A négyhavonta, gerinccsapolás útján adandó és a naponta szájon át adható gyógyszerek egy másodlagos gén aktivitását segítik elő, míg a génpótló terápia magát a betegségért felelős hiányzó gént pótolja, amely ezt követően folyamatosan biztosítja a fehérje termelését. Ez utóbbi kezelés egyszeri vénás infúzió beadását jelenti.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben is!

Hivatkozások:

[1] Az EMMI szakmai irányelve a spinális muscularis atrophiáról, klinikumáról és kezeléséről 2018. EüK. 8. szám EMMI szakmai irányelv 1 https://www.hbcs.hu/uploads/jogszabaly/2731/fajlok/EMMI_szakmai_iranyelve_spinalis_muscularis%20.pdf

[2] Boemer, F., Caberg, JH., Beckers, P. et al. Three years pilot of spinal muscular atrophy newborn screening turned into official program in Southern Belgium. Sci Rep 11, 19922 (2021)

[3] Armstrong EP et al. J Med Econ. 2016;19:822–6

[4] Oskoui M, et al. Pediatr Pulmonol. 2017;52:662–8., Bladen CL, et al. J Neurol. 2014;261:152–63.

[5] Glascock J, et al. J Neuromuscul Dis. 2018;5(2):145–58.

[6] Farrar MA and Kiernan MC. Neurotherapeutics. 2015;12:290–302., Verhaart IEC, et al. J Neurol. 2017;264:1465–73.

[7] Farrar MA and Kiernan MC. Neurotherapeutics. 2015;12:290–302., Verhaart IEC, et al. J Neurol. 2017;264:1465–73.

[8] Glascock J, et al. J Neuromuscul Dis. 2018;5(2):145–58.

[9] Verhaart IEC, et al. Orphanet J Rare Dis. 2017;12:124.

(1) Oskoui M, et al. Pediatr Pulmonol. 2017;52:662–8., Bladen CL, et al. J Neurol. 2014;261:152–63

(4) Farrar MA and Kiernan MC. Neurotherapeutics. 2015; 12:290–302 Ogino S et al. Eur J Hum Genet 2004; 12:1015–23. Anderton RS and Mastaglia FL. Expert Rev Neurother. 2015;15(8):895–908. Lin CW et al. Ped Neurol. 2015;53:293–300 Verhaart IEC, et al. Orphanet J Rare Dis. 2017;12(1):124. Calucho M et al. Neuromusc Dis. 2018;28:208–15., Kolb SJ, et al. Ann Neurol. 2017;82(6):883–91.

(5) Glascock J, et al. J Neuromuscul Dis. 2018;5(2):145–58.

(6) Az EMMI szakmai irányelve a spinális muscularis atrophiáról, klinikumáról és kezeléséről 2018. EüK. 8. szám EMMI szakmai irányelv 1 https://www.hbcs.hu/uploads/jogszabaly/2731/fajlok/EMMI_szakmai_iranyelve_spinalis_muscularis%20.pdf

(7) Glascock J, et al. J Neuromuscul Dis. 2018;5(2):145–58.