Nincs vita: mindenkinek ajánlott a D-vitamin pótlása! Ennyit szedjen belőle
Itt olvashatja annak az átfogó hazai konszenzusajánlásnak a részleteit, ami felfedi a D-vitamin-pótlás jelentőségét, előnyeit és előírásait.
● Az optimális D-vitamin-ellátottsághoz októbertől márciusig Magyarországon mindenki számára szükséges a D-vitamin-pótlás, de sokak számára nyáron is indokolt.
● A D-vitamin-hiány igazoltan szerepet játszik az immunológiai betegségekben, a fertőzések leküzdésének képességében, endokrinológiai zavarokban, termékenységi problémákban és egyes daganatos betegségek kockázatainak növekedésében is.
● Ma már felszívódási zavarok, a gyomor-bél rendszer gyulladásos betegségei, illetve nyelési nehézségek esetén is biztosítható az adekvát vitaminpótlás.
● Egészséges felnőtteknél a napi 2000 NE* -mennyiségű D3-vitamin elegendő a normális tartomány fenntartásához
Kivétel nélkül mindenkinek javasolt az őszi-téli D-vitamin-pótlás!
A magyar lakosság nagy többségét érintő és mérhető egészségkockázatot jelentő D-vitamin-hiányról szóló hírek nem túloznak – hívták fel a figyelmet a D-vitamin konszenzusajánlás elkészítésében közreműködő orvosok az IBSA Pharma Kft. által szervezett sajtókonferencián. A szakértők rámutattak: a széles körű orvosszakmai konszenzuson alapuló hazai ajánlás nem csupán azt részletezi, hogy milyen szerteágazók a D-vitamin-hiánnyal összefüggő kóros állapotok és betegségek, illetve milyen előnyei vannak a vitamin folyamatos pótlásának, de számos tévhitet is eloszlat, és a legfrissebb tudományos eredmények alapján a korosztályonként eltérő javasolt adagolást is pontosítja.
Magyarországon az egyik legtöbb embert érintő egészségkockázat a D-vitamin-hiány, amely a téli időszak végére szinte minden magyart érint[1], de korábbi mérések szerint még a nyári időszakban is minden második magyar D-vitamin-szintje alacsonyabb az ajánlott értéknél[2]. Több mint tíz éve, elsők között a világon, Magyarországon született olyan D-vitamin-beviteli ajánlás, amely az összes érintett orvosi szakterület hivatalos konszenzusán alapul.
Nincs vita: szükséges a vitamin
Ez az ajánlás 2022-ben a negyedik alkalommal frissült a legújabb tudományos eredmények alapján, a munkában kilenc hazai orvostársaság vett részt. Az új ajánlás egyik legfontosabb megállapítása – amellett, hogy a lakosság túlnyomó többsége D-vitamin-hiányban szenved a téli időszak végére –, hogy Magyarországon az ideális D-vitamin-ellátottság fenntartásához elegendő márciustól októberig a végtagokat, a vállat és az arcot érő direkt napsugárzás – az UV-B sugárzás erősségétől függően napi 15–30 perces időtartamban[3].
Az idő azért fontos tényező – miközben azt természetesen senki nem javasolja, hogy hosszabb időt töltsünk a tűző nyári napon védelem nélkül –, mert a napvédő készítmények és naptejek gátolják az UV-B sugárzás bejutását a bőrbe, és így a D-vitamin termelést is – emelték ki a sajtókonferencián az ajánlás társszerzői:
- Prof. Dr. Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának igazgatóhelyettese,
- és Dr. Valkusz Zsuzsanna habilitált egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ I. Sz. Belgyógyászati Klinika klinikai főorvosa.
Az októbertől márciusig tartó időszakban ugyanakkor mindenkinek ajánlott a D3-vitamin-készítmények fogyasztása. Az ajánlásban a felnőttek számára leírt napi 2000 NE-mennyiség élelmiszerből még kiegyensúlyozott táplálkozási szokásokkal sem biztosítható, mivel a szokásos magyarországi étrend alig tartalmaz D-vitamint, az ezzel reálisan bevihető mennyiség pedig mindössze napi 80 NE[4].
Miért pont a D-vitamin?
A D-vitamin valójában nem tankönyvi értelemben vett vitamin, mert a többi vitamintól eltérően az emberi szervezet termeli meg. Ehhez elegendő, ha a bőrt megfelelő mennyiségű UV-B sugárzás éri. Önmagában a napsugárzással D-vitamin-túltermelés nem váltható ki, mert ahogy barnul a bőrünk, a fokozódó pigmenttartalom gátolja a D-vitamin-képzést. A D3-készítmények valójában nem a vitamint, hanem annak szteroidhormon-előanyagát (kolikalciferol) tartalmazzák, illetve létezik még a főként gombákban és növényekben termelődő D2 (ergokalciferol), amely azonban rosszabbul hasznosul, így kevésbé alkalmas a D-vitamin-pótlásra.
Ezeket az elővitaminokat a szervezetünk alakítja többféle D-vitamin-molekulává, amelyek közül a hazai ajánlás az úgynevezett 25OHD-szérum-szintjét tartja a vitaminellátottságot legjobban tükröző összetevőnek[5]. Ez a molekula 3 hetes felezési idővel marad fenn a keringési rendszerben, ami azt jelenti, hogy a szervezetünkbe bevitt D3-vitamin-készítmények legfeljebb ennyi ideig segítenek fenntartani a D-vitamin-szintet a téli időszakban.
A testben kimutatható 25OHD-szérum-szint úgynevezett normál értéke 75 és 125 nmol/liter közötti. Ez alatt D-vitamin-hiányról beszélhetünk, míg a felső érték felett a többletbevitelnek tudományosan már nincs kimutatható előnye a csontokra, a daganatkockázatok csökkentésére és a szénhidrát-anyagcserére sem[6]. A frissített ajánlás ezért a téli D-vitamin-pótlás elsődleges céljaként az alsó 75 nmol/literes szérumszinthatár elérését jelöli meg.
A D-vitaminnal kapcsolatban számos tévhit él a közvéleményben. Ezek közül az egyik leggyakoribb a vitamin túladagolásával kapcsolatos. A tény azonban az, hogy az ajánlásnál nagyobb mennyiség bevitele csak nagyon hosszú távon okozhat mérhető problémákat a szervezet szabad kalciumszintjében (hiperkalcémia), másrészt az úgynevezett D-vitamin-intoxikáció rendkívül ritka, mert a testünkben működnek azok a mechanizmusok, amelyek a túl sok D-vitamin hatásai ellen alakultak ki[7].
Mit okoz a D-vitamin-hiány?
A D-vitamin rendkívül sokoldalú. Ahogy Dr. Lakatos Péter professzor fogalmazott, „a D-vitamin minden sejtünkre hatással van, és bár a D-vitamin nem gyógyít meg, a hiánya számos betegségben szerepet játszik”.
Régóta bizonyítottak a D-vitamin-hiány és az osteomalacia (csontlágyulás), gyermekkorban a rachitis (angolkór) összefüggései. A csípőtáji törést szenvedő betegek 90 százalékánál mutatható ki jelentős D-vitamin-hiány. Ráadásul ezek meglepően gyakran előforduló következmények, mert a magyarországihoz hasonló D-vitamin-ellátottságú területeken a csontlágyulás gyakorisága 25-30 százalékos[8]. És bár tévhitnek minősíthető, hogy a D-vitamin az időskori csontritkulás gyógyszere, az igazolt, hogy a klinikai csontritkulás elleni kezelések leginkább D-vitamin-pótlás mellett hatékonyak.
Az immunrendszerünk sem működhet megfelelően D-vitamin nélkül. Hiányában csökken a fertőzések elleni védekezési képesség. Bizonyított a D-vitamin gyulladáscsökkentő hatása, és a Covid–19-járvány idején kialakított klinikai eljárások során igazolódott az is, hogy a vírusfertőzéshez társuló, veszélyt jelentő citokinvihar kivédésében milyen fontos szerep jut a D-vitaminnak[9]. Az alacsony 25OHD-szint emellett összefüggésben áll az autoimmun betegségek kialakulásának kockázataival, mint az 1-es típusú diabétesz, a sclerosis multiplex és a rheumatoid arthritis.
Dr. Valkusz Zsuzsanna arra is rámutatott, hogy az anyagcserében és a hormonháztartásban a D-vitamin szerepet játszik a glükóz feldolgozásában, az inzulinkiválasztásban, és hiánya összefügg az immuneredetű pajzsmirigybetegségekkel.
A konszenzusajánlás ugyancsak megerősíti: tudományos tény, hogy a D-vitamin képes lassítani a daganatok fejlődését, immunmodulánsként működik, és bizonyos ráktípusok esetén gátolja az áttétképződést. Végbélrák esetén több vizsgálat mutatta ki nemcsak a D-vitamin kockázatcsökkentő hatását, de azt is, hogy annak szerepe van a betegségekhez kapcsolódó halálozások csökkentésében.
Szintén fontos területe a D-vitaminnal kapcsolatos kutatásoknak a női termékenység. Számos nőgyógyászati kórképben és a meddőséggel összefüggésben is kimutatható az alacsony D-vitamin-szint káros hatása. De szerepe van a fogantatás sikerességében is kortól, etnikumtól, testtömegtől függetlenül. A D-vitamin pótlás a terhesség idején eleve kiemelt szempont, mert a várandós anyák és a fejlődő gyermek egészsége érdekében is elengedhetetlen a megfelelő D-vitamin-mennyiség. Az úgynevezett kismamavitaminok általában nem tartalmaznak megfelelő mennyiségű D3-vitamint, ezért a terhesség és a szoptatási időszak során is ajánlott a napi adagolás szerinti vitaminpótlás, az orvos ajánlása alapján.
D-vitamin-pótlás: miből és mennyit?
Míg néhány évtizeddel ezelőtt a csukamájolaj fogyasztására ösztönöztek az orvosok, ma a gyógyszertárakban, drogériákban megvásárolható D3-vitamin-készítmények sokféle változatban, többféle hatóanyag-mennyiséggel készülnek.
A tabletták, lágyzselatin kapszulák, cseppek, folyadékok mellett már olyan innovatív készítmény is elérhető Magyarországon, mint a nyelven olvadó, ízesített lapka vitamin, amely nemcsak a kényelmet szolgálja a vitaminpótlásban, de azok számára is lehetővé teszi az adekvát D-vitamin-bevitelt és pontos adagolást, akik nyelési nehézségek, felszívódási problémák, laktóz intolerancia vagy az orális gyógyszerszedést megnehezítő betegségek miatt a hagyományos termékek bevételére nem képesek.
A szakértők figyelmeztetnek, hogy a D-vitamin előírásszerű pótlására mindenképpen javasolt megbízható forrásból származó, termékeket választani. Mérések bizonyítják ugyanis, hogy az internetről rendelhető, ellenőrizhetetlen külföldi gyártótól származó készítmények gyakran nem a feltüntetett vitaminmennyiséget tartalmazzák.
A szakértők hozzátették: formátumtól függetlenül fontos, hogy a D-vitaminból az életkornak és egészségi állapotnak megfelelő dózisokat fogyasszunk. Az idén frissített magyar konszenzusajánlás szerint az októbertől márciusig tartó időszakban az ajánlott napi mennyiség Nemzetközi Egységben kifejezve:
● Gyermekeknek 6 éves korig: 400-500 NE, a biztonságosan bevehető mennyiség 1000 NE
● Gyermekeknek 6 éves kor felett: 1000 NE, a biztonságosan bevehető mennyiség 2000 NE
● Felnőtteknek: 2000 NE, a biztonságosan bevehető napi mennyiség 4000 NE
● Terhesség és szoptatás idején a kismamák számára mindenképpen a napi adagolás ajánlott legfeljebb 4000 NE mennyiségben.
Ezek a mennyiségek arra az esetre vonatkoznak, ha a vitaminpótlás célja a D-vitamin-hiány megelőzése, mert felnőtteknél a napi 2000 NE-mennyiségű D3-vitamin elegendő a normális tartomány fenntartásához, vagyis rendszeresen, napi gyakorisággal szedett vitamin esetén nem indokolt nagyobb, 3-4000 NE tartalmú D3-készítmény szedése.
Ha már kimutatható a vitaminhiány, orvosi ajánlásra szükség lehet telítő dózisra, mely néhány hétig az ajánlásnál jelentősen magasabb adagolást jelent. A felsorolt ajánlási értékeknél több vagy kevesebb D-vitaminra lehet szükség bizonyos egészségi állapotok, betegségek, illetve gyógyszerszedés következményeként is. Erre azonban minden esetben szakorvos hívja fel az érintettek figyelmét.
Amit a koronként eltérő adagolásról érdemes tudni, hogy a gyermekeknél mért D-vitamin-hiány a felnőttekéhez képest kisebb ugyan, de így is jelentős[10]. Tehát a napfényben szegény hónapokban számukra is javasolt a D-vitamin rendszeres pótlása. Emellett ismert, hogy a szervezet D-vitamin-képzése az életkorral jelentősen csökkenhet, ezért az idősek esetén különösen érdemes figyelmet fordítani a megfelelő mennyiségű D-vitamin-bevitelre.
Olvasta már?
- D-vitamin-hiány: ebben a korosztályban minden második ember érintett lehet
- Eleget alszik, mégis fáradt? Ez a 4 betegség is lehet az oka
- D-vitamin-hiány: náluk alakulhat ki nagyobb eséllyel
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Hogyan érdemes szedni a D-vitamint, hogy biztosan hasson? Ezeket tanácsolja a szakgyógyszerész
*NE - nemzetközi egység
[1] dr. Takács István, dr. Nagy György, dr. Dank Magdolna, dr. Szabó András, dr. Majnik Judit, dr. Szabó Boglárka, dr. Szekanecz Zoltán dr. Sziller István, dr. Toldy Erzsébet, dr. Tislér András, dr. Valkusz Zsuzsanna, dr. Várbíró Szabolcs, dr. Wikonkál Norbert, dr. Lakatos Péter: Magyarországi konszenzusajánlás a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében – Orvosi Hetilap, 2022 Apr 10;163(15):575-584.
[2] Semmelweis – médiasarok: Minden második magyar nyáron is D-vitamin-hiányos - https://semmelweis.hu/mediasarok/2012/06/27/minden-masodik-magyar-nyaron-is-d-vitamin-hianyos/
[3] dr. Takács István, dr. Nagy György, dr. Dank Magdolna, dr. Szabó András, dr. Majnik Judit, dr. Szabó Boglárka, dr. Szekanecz Zoltán, dr. Sziller István, dr. Toldy Erzsébet, dr. Tislér András, dr. Valkusz Zsuzsanna, dr. Várbíró Szabolcs, dr. Wikonkál Norbert, dr. Lakatos Péter: Magyarországi konszenzusajánlás a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében – Orvosi Hetilap, 2022 Apr 10;163(15):575-584.
[4] dr. Takács István, dr. Nagy György, dr. Dank Magdolna, dr. Szabó András, dr. Majnik Judit, dr. Szabó Boglárka, dr. Szekanecz Zoltán dr. Sziller István, dr. Toldy Erzsébet, dr. Tislér András, dr. Valkusz Zsuzsanna, dr. Várbíró Szabolcs, dr. Wikonkál Norbert, dr. Lakatos Péter: Magyarországi konszenzusajánlás a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében – Orvosi Hetilap, 2022 Apr 10;163(15):575-584.
[5] dr. Takács István, dr. Nagy György, dr. Dank Magdolna, dr. Szabó András, dr. Majnik Judit, dr. Szabó Boglárka, dr. Szekanecz Zoltán, dr. Sziller István, dr. Toldy Erzsébet, dr. Tislér András, dr. Valkusz Zsuzsanna, dr. Várbíró Szabolcs, dr. Wikonkál Norbert, dr. Lakatos Péter: Magyarországi konszenzusajánlás a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében – Orvosi Hetilap, 2022 Apr 10;163(15):575-584.
[6] dr. Takács István, dr. Nagy György, dr. Dank Magdolna, dr. Szabó András, dr. Majnik Judit, dr. Szabó Boglárka, dr. Szekanecz Zoltán, dr. Sziller István, dr. Toldy Erzsébet, dr. Tislér András, dr. Valkusz Zsuzsanna, dr. Várbíró Szabolcs, dr. Wikonkál Norbert, dr. Lakatos Péter: Magyarországi konszenzusajánlás a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében – Orvosi Hetilap, 2022 Apr 10;163(15):575-584.
[7] dr. Takács István, dr. Nagy György, dr. Dank Magdolna, dr. Szabó András, dr. Majnik Judit, dr. Szabó Boglárka, dr. Szekanecz Zoltán, dr. Sziller István, dr. Toldy Erzsébet, dr. Tislér András, dr. Valkusz Zsuzsanna, dr. Várbíró Szabolcs, dr. Wikonkál Norbert, dr. Lakatos Péter: Magyarországi konszenzusajánlás a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében – Orvosi Hetilap, 2022 Apr 10;163(15):575-584.
[8] dr. Takács István, dr. Nagy György, dr. Dank Magdolna, dr. Szabó András, dr. Majnik Judit, dr. Szabó Boglárka, dr. Szekanecz Zoltán, dr. Sziller István, dr. Toldy Erzsébet, dr. Tislér András, dr. Valkusz Zsuzsanna, dr. Várbíró Szabolcs, dr. Wikonkál Norbert, dr. Lakatos Péter: Magyarországi konszenzusajánlás a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében – Orvosi Hetilap, 2022 Apr 10;163(15):575-584.
[9] dr. Takács István, dr. Nagy György, dr. Dank Magdolna, dr. Szabó András, dr. Majnik Judit, dr. Szabó Boglárka, dr. Szekanecz Zoltán, dr. Sziller István, dr. Toldy Erzsébet, dr. Tislér András, dr. Valkusz Zsuzsanna, dr. Várbíró Szabolcs, dr. Wikonkál Norbert, dr. Lakatos Péter: Magyarországi konszenzusajánlás a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében – Orvosi Hetilap, 2022 Apr 10;163(15):575-584.
[10] dr. Takács István, dr. Nagy György, dr. Dank Magdolna, dr. Szabó András, dr. Majnik Judit, dr. Szabó Boglárka, dr. Szekanecz Zoltán, dr. Sziller István, dr. Toldy Erzsébet, dr. Tislér András, dr. Valkusz Zsuzsanna, dr. Várbíró Szabolcs, dr. Wikonkál Norbert, dr. Lakatos Péter: Magyarországi konszenzusajánlás a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében – Orvosi Hetilap, 2022 Apr 10;163(15):575-584.
