Csecsemő-dizájn és dajkaanyaság? Egy új könyv margójára

Az asszisztált reprodukció és az embrionális őssejtkutatás jogi szabályozását mutatja be Magyarország mellet három ország - Németország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia - gyakorlatán keresztül Navratyil Zoltán jogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa "A varázsló eltöri pálcáját? A jogi szabályozás vonulata az asszisztált humán reprodukciótól a reproduktív klónozásig" című könyvében.

"Törekedtem arra, hogy objektív maradjak, több álláspontot és többféle szabályozási koncepciót bemutassak a könyvemben" - mondta el a jogász az MTI-nek most megjelent könyve koncepciójával kapcsolatban.

Navratyil ismertetése szerint a dajkaanyaság, a "csecsemődizájn" vagy a tárolt embriók későbbi sorsának kérdését más-más módon szabályozzák világszerte. Az Egyesült Államok bizonyos államaiban alig van jogi szabályozás, inkább a piaci szemlélet uralkodik, webáruház-jelleggel lehet megkötni az ivarsejtekre vonatkozó adásvételeket. "Nagy-Britanniában szintén megengedő a gyakorlat, sok technika alkalmazására van lehetőség, de ott jogilag szabályozott a terület" - tette hozzá.

A Gondolat kiadó által gondozott kötet Magyarország mellett három állam jogi szabályozásának megoldásait vizsgálja. Ezek mindegyike más-más modell alapján, egymástól eltérő módon szabályozza az asszisztált reprodukciót és az embrionális őssejtkutatásokat. "Az Egyesült Államok tanulmányozásának indoka, hogy szövetségi, s gyakran tagállami szinten sem találunk olyan jogszabályokat, amelyek az asszisztált reprodukciót, a pótanyaságot vagy az embrionális őssejtkutatásokat megnyugtató módon rendeznék. A szabályozó eszköz nem annyira a jog, sokkal inkább a piac" - értékelte a szerző.

Navratyil kiemelte, hogy vitatott esetekben ilyenkor etikai szabályokra hivatkozva dönt az adott tagállam bírósága a kérdésben, amelyből később szabályozás is lehet.

Az angol megoldás érdekessége, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan alapvetően liberális, megengedő, a tudományos kutatásoknak kedvező szempontok érvényesülnek, azonban ennek megvalósítása nem piaci versenyszemlélet alapján történik, hanem jogi eszközökkel. Németország jogi szabályozásának modelljéből egy tradicionális értékszemlélet domborodik ki, amely restriktív, megszorító, tiltó szabályozásnak ad alapot.

A tudomány ma már lehetővé teszi, hogy egyfajta "csecsemő-dizájn" keretében szabadon megválaszthassuk gyermekünk nemét és az embrión végzett beavatkozásokkal esetleg genetikai adottságait is. "Ha egy szülőpárnak súlyosan beteg gyereke van, akinek csontvelő átültetésre lenne szüksége, de nincs megfelelő donor, akkor a szülőpár mesterséges megtermékenyítéssel létrehozhat 8-10 embriót.

Ezek közül laboratóriumi vizsgálatok alapján azokat ültethetik az anya méhébe, amelyek a kívánt tulajdonságokkal rendelkeznek, belőlük lesznek az úgynevezett megmentő csecsemők, amikor idősebb testvérüknek csontvelőt adományoznak" - magyarázta a folyamatot Navratyil. Korábban erre nem volt jogi szabályozás, mára azonban több ilyen megmentő csecsemő született az Egyesült Államokban és Angliában is.

Komoly problémákat hoz felszínre a béranyaság, dajkaanyaság jelensége, ami a szülőanyaságról alkotott képünket festi át - vélekedett a jogász, aki számos kérdést tett fel ezzel kapcsolatban: rendezhetik-e a felek a szülői jogállást, az anyaságot egy erre irányuló szerződéssel? Nyújthatnak-e a megrendelő szülők ellenértéket e szolgáltatásért cserébe a béranyának? Mi történjék, ha a pótanya nem akarja átadni a gyermeket, elveheti e tőle kényszer útján a jog? Kik működtetik a "bébi-bizniszt"? Kik férhetnek hozzá és milyen feltételekkel?

Navratyil példaként említette, hogy egy ukrán meddőségi klinika Magyarországon is hirdet béranyaságot, holott a magyar jogszabályok szerint a béranyaság nem megengedett, csak azokat az asszisztált reprodukciós szolgáltatásokat lehet igénybe venni, amelyeket az egészségügyi törvény felsorol. "Mivel a születési anyakönyvi kivonatba ilyenkor (Ukrajnában) nem a szülőanya nevét jegyzik be, ez családi jogállás megváltoztatásának számít, amiért Magyarországon felelősségre lehetne vonni az anyát" - idézett fel egy példát a PPKE Jog- és Államtudományi Kara Polgári Jogi Tanszékének jogásza.

"Nehéz azonban az immateriális, érzelmi oldalát megítélni, hiszen akinek csak ezen a módon lehet gyereke, az nyilván érzelmileg mindent megtesz érte" - utalt a kérdés összetettségére Navratyil.

Külön fejezetben kapnak helyet a kötetben a fagyasztva tárolt embriókkal összefüggő jogviták, amelyeknek közös jellemzője, hogy a házasság felbomlása után a felek nem tudnak megegyezni a korábban az anyatesten kívül létrehozott és fagyasztva tárolt embriók sorsáról.

Vitatott része az asszisztált reprodukciónak az úgynevezett posztmortem megtermékenyítés, amikor rendszerint a férj halála után - akár évekkel később - termékenyítik meg özvegyét az elhunyt ivarsejtjével, s születik gyermek, akinek családi jogállását, örökösi minőségét a modern reprodukciós technikákra tekintettel indokolt tisztázni.