A szülésfelkészítő tanfolyamok haszna

Ahogy közelített a szülés ideje (a pocaklakó már szinte szó szerint "kocogtatta" buksijával a kijáratot a hasam aljában), férjemmel egyre nagyobb izgatottság kerített minket a hatalmába. Persze, ahogy a terhességem hónapjai sorra követték egymást, mi is egyre nagyobb figyelemmel voltunk minden babás téma irányában, akár ismerősök mesélték, akár az interneten olvastunk valamit. De a sok információ nyomán csak a zavarodottságunk nőtt… Ezért örömmel kaptunk a kínálkozó lehetőségen, amit a szülési helyszínként kiválasztott kórház biztosított, és még a kismamatornán felajánlott külön szülésfelkészítésre is vállalkoztunk.

Természetesen az elmúlt hónapok során sok gyermekgondozási szakkönyvet, kismamás magazint is átböngésztünk, és az ismerősökkel is mélyreható interjúkat folytattam a szülésélményeikkel kapcsolatban. Mindezek nyomán rettenetes mennyiségű információt gyűjtöttünk be – de a magabiztosságunk nem nőtt...

Egészen addig, amíg párommal már a sokadik előadást ülve végig, egyszer csak nagy megnyugvást éreztem: a kórházi dolgozók is azt akarják, amit én! Ők is a természetes szülést részesítik előnyben, és már nem kötelező az általam – és sok más kismama által - rettegett beöntés sem, amit még anyáink idejében is rutinszerűen végeztek, ahogy a női szexualitást megcsonkító gátmetszést is...

Régen és ma...

Ezeket a beavatkozásokat ugyanis még néhány évtizede is elkerülhetetlennek vélték, ahogyan azt is, hogy ha valakinek erősen rövidlátó volt a szeme, akkor szinte csak a császármetszést tartották elképzelhető megoldásnak. Na igen, és akkor még az is gyakori volt, hogy tizenkét kismama feküdt egy kórteremben, és maga a szülés is gyakran úgy zajlott, hogy csak egy elhúzott függöny választotta el egymástól a szülő, vajúdó nőket... Ma már szerencsére a legtöbb kórházban ezt megpróbálják másképpen megoldani, és nem csak a legdrágább intézményekben vannak igazán baba- és mamabarát megoldások.

A kispapa támogató jelenléte nagy könnyebbséget, megnyugvást jelenthet a szülő nőnek. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki el tudja ezeket a helyzeteket kerülni (vannak olyan események, amik szükségessé tehetik őket), de van rá esély, hogy ne kelljen átélni. Én úgy tapasztaltam, hogy már ennek a tudata is csökkenti a szüléssel kapcsolatos szorongást. Segít abban, hogy tudatosan készüljek arra a szituációra, amiről igazán sok elképzelésem, saját tapasztalat híján, még nem sok van.

Próbálok arra összpontosítani, hogy minden úgy fog lezajlani, ahogy azt szeretném és ahogy a választott szülészorvosommal megbeszéltük – de közben persze arra is készen állok, hogy ha esetleg mégis valami komplikáció adódna, képes legyek elengedni a vágyaimat, és nem megijedni a váratlan helyzettől vagy begörcsölni azon, hogy akkor most mi lesz... Elhatároztam, hogy bízom magamban, az anyai- női ösztöneimben, bízom az orvosom szaktudásában és jóindulatában és nem utolsó sorban bízom abban, hogy a párom segítő jelenléte átsegít a nehézségeken is...

Ha ilyen hozzáállással várom a Nagy Napot, biztosan nem lesz baj – ezt már megtanították nekem a szülésfelkészítő tanfolyamokon. Az ott hallottak alapján már van némi képem arról, hogy mikor mi történhet velem (miből tudom, hogy megindult a szülés, mit kell akkor csinálni és mikor kell elindulni a kórházba, ott mire számíthatok, stb.) és hogy számíthatok arra: mindenről tájékoztatni fognak, ami velem és a kisbabával történik. De ha nem lennék egészen tudatomnál, ami előfordulhat abban a hormonális sokkban, amit a vajúdás és a szülés jelent, akkor ott lesz velem a párom, aki az orvossal felelősségteljesen és átgondoltan meg tudja beszélni a szükséges beavatkozásokat.

Szülésfelkészítő előadássorozat a kórházban

A Bajcsy-Zsilinszky Kórház Szülészeti Osztálya nevében Dr. Szászné Bán Judit pszichológus hosszú évek tapasztalata alapján sok fontos dologra felhívta a figyelmet előadásai során, amelyek a korábban olvasott könyvek és cikkek esszenciáját és kiegészítését jelentették a számomra. Szépen és érthetően megfogalmazva, a nő szemszögéből számolt be mindazokról a fontos hormonális, idegrendszeri és fizikális változásokról, amelyek a várandósság és szülés idején a kismamákban lezajlanak.

A légzéstechnika a legtermészetesebb fájdalomcsillapítás. – magyarázta. – Ösztönös viselkedésünk a "majd csak kibírom valahogy", de ezzel megfeszülnek az izmaink és ez a méhizomra is vonatkozik, tehát ezzel éppen nehezítjük a méh munkáját, hátráltatjuk a tágulás folyamatát. Inkább próbáljunk ráállni arra a "hullámra", amit a testünk diktál. Sétáljunk, beszélgessünk, ha jól esik – de közben azért figyeljünk a következő fájási időpontra, hogy előre felkészülhessünk várható következő összehúzódásra, így el tudjuk kerülni a megfeszülést. Azért is fontos, hogy ne görcsöljünk be, ne essünk pánikba, mert ezzel feléljük az energiáinkat. Az erőnket viszont fontos a szülés végére tartalékolni, mert akkor a babának nagy szüksége van rá, hogy segítsünk neki. -

A doktornő felhívta a figyelmet a különböző, előre begyakorolható légzésfajtákra, amit meg is mutatott és ki is próbálhatta a sok anyuka és párja, akik jelen voltak a teremben. Javasolta, hogy a testrészek ellazulását már a szülés előtt is rendszeresen, legalább egy héten át próbáljuk begyakorolni. Szó volt arról is, hogy mik azok a jóslófájások, mi különbözteti meg ezeket a vajúdási fájdalomtól és mikor jelentkezhetnek, de beszélt a gátvédelemről, a tolófájásokról és még más, nem szívesen emlegetett, de a kitolási szakaszban számításba jövő eshetőségekről.

Az újszülött csecsemők vizsgálata segíthet kiszűrni a későbbi betegségeket isEgy másik alkalommal Dr. Jancsó Györgyi beszélt arról, hogy milyen protokoll szerint látják el a kórházban az újszülötteket és mit kell tudni a hazabocsátásról. Ismertette a kórházi dolgozók véleményét az első mellretétel és a szoptatás fontosságáról és részletesen elmagyarázta, hogyan mérik az AGPAR-értékeket (ezzel a módszerrel szokás meghatározni a babák fejlettségi fokát, születésük után néhány perces időközzel megismételve a vizsgálatot). A kisbabák lehetséges születési rendellenességeiről, betegségeiről és a besárgulásról is szó esett és arról is, hogy miért olyan fontos a sztreptococccus-szűrés a várandósság idején.

A tanfolyam zárásaképpen Sándorné Cs. Éva védőnő és az egyik csecsemős nővér igyekezett a leendő szülőket felkészíteni a hazaérkezés utáni első napokra. Ilyenkor ugyanis sok anyuka és apuka megrémül az új helyzettől, a felelősségtől, a hirtelen sokféle új teendő súlyától. Hogyan fürdessük a babát és mivel ápoljuk a bőrét? Miként óvhatjuk a köldökcsonkot? Mit tegyünk, ha sír a baba, hogyan etessük, milyen módszerrel tartsuk sterilen a holmiját? Mikor vihetjük levegőztetni, mennyit sétálhatunk vele és mikor jöhetnek babalátogatóba a barátaink? Megannyi kérdés záporozott a teremben még jó félórával túl is a kiszabott időn, de a két előadó kitartóan és szívélyesen válaszolt minden kérdésre.

Szülésfelkészítő és szoptatási tanfolyam a dúla szemszögéből

A kórházi tanfolyammal párhuzamosan részt vettem Hovorka Tünde dúla apás szülésfelkészítőjén is és egy olyan beszélgetésen, ami elsősorban a szoptatásról és a babaápolásról szólt. Természetesen itt is érintettük a császármetszés témáját, az "arany óra" fontosságát (elfogadott tény, hogy nagyon fontos a baba fejlődése és a későbbi anya-gyermek kapcsolat szempontjából is az első óra, amikor a babát az anyja mellére teszik, hogy érezze a bőrét, illatát, hallja a szívdobbanásait), de mindenekelőtt az anyatej előnyeiről volt szó és arról, hogy milyen problémák adódhatnak a szoptatás során és hogyan lehet azokat kiküszöbölni (helyes mellretétel, fejéssel történő rásegítés, masszírozás, meleg- illetve hideg vizes fürdő, aszerint, mit szeretnénk elősegíteni vagy éppen orvosolni vele).

ellazultan a legjobb szoptatni - kényelmes testhelyzetben, akár kellemes zenét hallgatva. Itt is szó volt arról, hogy milyen fontos az ellazulás, a nyugodt lelkiállapot és hogy a mama ne csak gyermeke igényeire figyeljen, de a saját szükségleteit is tartsa szem előtt, mert a rossz közérzet, fáradság, idegesség a tejtermelésre, így a baba evésére, pihenésére, hosszabb távon fejlődésére és így az egészségére is kihat.

Ellazulást elősegítő zenéket is hallgathatunk, ha úgy jobban sikerül, vagy csak feküdjünk csöndben hanyatt és amikor kisbabánk alszik, nyugodtan lehet – sőt kötelező! – az édesanyának is szenderegni egy keveset, akár napjában többször is.

Itt is elhangzott az a fontos szabály, hogy a baba születése után igazán ne a házimunka, hanem csakis pici csecsemője kösse le az újdonsült anyukát, ismerkedjen vele, tanuljon meg úgy kommunikálni vele, ahogy csak ő tudhatja a legjobban!

Bizony, sok kismama és még több leendő apuka arcán aggodalom és olykor döbbenet nyomait lehetett felfedezni némelyik találkozás alkalmával, ami arra engedett következtetni, hogy ők talán nem olvastak elég sok babás szakirodalmat. Nekik bizonyára még hasznosabb volt a részvétel – azt azonban nem lehet elvitatni tőlük sem, hogy kellő felelősségtudattal rendelkeznek ahhoz, hogy legalább ezen előadássorozat végighallgatásával próbálták magukat felvértezni a szükséges tudással. Ugyanis számos felmérés arról számol be, hogy sok leendő kismama egyáltalán nem vesz részt ilyen tanfolyamokon, de még kismamatornán sem...

Szerző: Tihanyi-Konda Szilvia