A mesterséges megtermékenyítés veszélyei?
Gyakoribbak a születési rendellenességek a mesterséges megtermékenyítéseknél. A születési rendellenességek jóval gyakoribbá válnak, ha az anya előzetesen valamilyen meddőségi kezelésben részesült. Ausztrál tudósok azt kutatják, hogy ezt a jelenséget vajon maguk, az asszisztált reprodukciós technikák okozzák, esetleg a fogamzást gátló biológiai jellegek.
"Habár az asszisztált reprodukciós kezelések meglehetősen biztonságosnak tűnnek, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy bizonyos születési rendellenességek rizikója jelentős mértékben megnő a mesterséges megtermékenyítés során" - mondta Dr. Michael Davies, az Adelaidei Egyetem Robinson Intézetének adjunktusa, a kutatás vezetője.
Davies és kutatótársai a Dél-Ausztráliában végzett vizsgálatok során összesen mintegy 6100 asszisztált reprodukciós szülés adatait hasonlították össze több mint 300 000 természetes módon megfogant nő szülési adataival. A "spontán" terhességek esetében a kutatók azt is figyelembe vették, ha az anyának egy korábbi szülése idején volt már mesterséges megtermékenyítése.
Összességében az asszisztált reprodukciós módszerek esetében a születési rendellenségek aránya 8,3 százalék volt, míg a hagyományos megtermékenyítés esetében mindössze 5,8 százalék. A születési rendellenességek között farkastorok, különböző szív- és bélrendszeri, valamint nyelőcső problémák is voltak.
Az in vitro megtermékenyítés (IVF), azaz a lombikbébi program esetében a születési rendellenességek valószínűsége 7,2 százalék, míg az intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI) esetében 9,9 százalékra nőtt a rendellenesség rizikófaktora. A lombikbébi program során a petesejteket leszívják a nő petefészkéből, és laboratóriumi körülmények között mesterségesen megtermékenyítik azokat a férfitől vett spermával, majd az így megtermékenyített petesejtek beültetik az anya méhébe. Az ICSI az a megtermékenyítő módszer, amivel közvetlenül a petesejtbe lehet juttatni a spermiumot.
A születési rendellenességek aránya csupán 2,5 százalékkal emelkedik meg a mesterséges megtermékenyítések esetében. Nagyon fontos szem előtt tartani azt a tényt is, hogy általában azok az idősebb nők veszik igénybe az asszisztált reprodukciós technikákat, akik hagyományos módon hosszú időn át képtelenek voltak természetes úton teherbe esni. Az pedig közismert tény, hogy idősebb korban eleve megnő a születési rendellenességek aránya, így mindent egybevetve alig van különbség a természetes és a mesterséges megtermékenyítés között a rendellenességek tekintetében, mondta Dr. Avner Hershlag, a Manhasseti North Shore Egyetem Humán Reprodukciós Központjának vezetője.
Dr. Davies tanulmányának részleteit a New England Journal of Medicine című orvosi szakfolyóirat május 5-i számában publikálták.
