A lombikbébi módszer - nálunk (beszélgetés Kaáli Géza professzorral)

A 2010-es orvosi-élettani Nobel-díjat Robert Geoffrey Edwards brit orvos a szervezeten kívüli megtermékenyítés, azaz a lombikbébi módszer kifejlesztéséért kapta. Az első lombikbébi 1978-as megszületése óta az Edwards és a néhai Patrick Steptoe által kidolgozott technikáknak köszönhetően mintegy négymillió gyerek született világszerte. Ebből az alkalomból kérdeztük az eljárás magyarországi történetéről és jelenlegi helyzetéről Kaáli Géza professzort.

- Magyarországon mióta végeznek mesterséges megtermékenyítést?

- Az első magyar lombikbébi születését némi homály fedi, ami biztos, hogy a nyolcvanas évek végén születtek már így gyerekek Magyarországon, de nagyon ritkán. Az eljárásban senki sem bízott, az egyetemi klinikák hiányosan voltak felszerelve, és finanszírozási problémákkal küszködtek. Autodidakta módon, mostoha körülmények között folytak a kezelések. A rendszerváltáskor nyugati értelemben kialakult lombikbébi program nem volt Magyarországon.

Mi 1991-ben döntöttünk az intézet megnyitása mellett, amely aztán 1992-ben nyílt meg. Behoztuk a legmodernebb felszereléseket, a célra megfelelő épületet építettünk, orvosainkat Amerikában, Ausztriában képeztük ki, és mint specialisták kizárólag ezzel foglalkoztak. Máshol az országban olyan jellegű centrum, ahol elkülönülten csak a meddőség kezelésével foglalkoztak volna, akkor még nem volt. A nyitás utáni első száz kezelésből 28 gyerek született, ez nagyon pozitív indulást jelentett, és példaértékű volt. Ezután sorra alakultak a centrumok Budapesten a mi mintánkra: elkülönülten, külön épületben, specializálódott orvosokkal. Megalakultak tehát a budapesti lombikbébi klinikák. Az induláskor a beavatkozást nem finanszírozta a társadalombiztosítás, de néhány évre rá, fokozatosan bővülve adták meg a támogatást mindenkinek.

- Évente hány nőt, illetve párt kezelnek, és hány gyerek születik így?

- Hatezer-hatezer-ötszáz körüli beavatkozást végeznek évente Magyarországon, ebből a mi intézethálózatunkban 5 ezer ciklust. A társadalombiztosítás évente valamivel több mint 5 ezer ciklust finanszíroz. Egy nőnél most már 5 lombikbébi kezelést támogat az állam, tehát akár egy nagy családja is lehet már így. Korábban csak az első gyerek megszületéséig finanszírozta a beavatkozást a tb, egy törvényváltozás óta viszont öt alkalommal akár ötször is terhes lehet a kezelt nő. A megszületett gyerekek számát csak becsülni lehet, szerintem az ikerszülések gyakorisága miatt mintegy 15-16 ezer szülésből több mint 20 ezer gyermek született.

- Miként fejlődött az eljárás a kezdetek óta?

- Az eljárás alapjai lényegében változatlanok. A leendő anya petefészkeit hormonokkal stimuláljuk, majd igyekszünk 6-8 petesejtet leszívni hüvelyi ultrahang vezérlés segítségével. Így volt ez akkor is, és ma is. Most már jobb hormonokkal, jobb protokollok szerint és kevesebb komplikációval zajlik a petefészkek stimulációja, de alapjaiban ugyanazt csináljuk. A következő lépésben petri-csészében, speciális táptalajban összehozzuk a petesejtet az előkészített hímivarsejtekkel. A megtermékenyítés után optimálisan 3 embriót helyeztünk vissza kezdetben, mára ez változott, csökkent egyre vagy kettőre.

A 90-es évek második felében gyors fejlődésnek indult a terület. Kezelhető lett például a férfiak meddősége abban az esetben, amikor nem rendelkeznek megfelelő számú hímivarsejttel megtermékenyítéshez. Mikromanipulációs eljárással akár egyetlen hímivarsejttel is meg lehet termékenyíteni a petesejtet. Ez az ICSI (intracitoplazmikus spermium injekció), amellyel meddő férfiaknak is lehet vér szerinti, genetikai gyereke.

A 90-es évek végén törvényileg szabályozták az embriók lefagyasztását, tárolását is, valamint azt, hogy ki és miként rendelkezhet az embrióról. Nálunk összesen 10-12 ezer embrió van fagyasztva, amihez teherautószám hordják a szükséges folyékony nitrogént. A petesejtek lefagyasztása is ma már világszerte elfogadott rutineljárás, Magyarországon sem tiltja törvény, és már születtek is gyermekek fagyasztott petesejtekből. Az embriófagyasztás viszont lényegesen gyakrabban alkalmazott eljárás, több ezer megszületett baba fagyasztott embrióból jött létre. Az eredmények jók, csaknem megközelítik a friss beültetés utáni terhességi és születési arányt.

Újabb fejlemény az embriók genetikai vizsgálata. Genetikailag károsodott embriók által létrehozott terhességek gyakrabban vezetnek vetéléshez. Azoknál a pároknál, ahol indokolt a magzati genetikai szűrés, ott javasolt a szűrést már az embriókon elvégezni. A 2000-es évek eleje óta a beültetés előtt már az embriókon is ugyanazokat a genetikai vizsgálatokat el tudjuk végezni, mint később a magzatokon. Ilyenkor az embrió 8 sejtjéből mikromanipulációs módszerrel egyet eltávolítunk, genetikailag megvizsgáljuk, és csak azokat ültetjük vissza, amelyek egészségesek.

- Hogyan változott a visszaültetett embriók száma az eltelt évtizedekben?

- A skandináv országokban ma már csak egyetlen embriót lehet beültetni, de a beavatkozások számát nem korlátozzák. Az Egyesült Államokban a leglazább a szabályozás, annyit ültetnek vissza, amennyit akarnak, senki semmit nem korlátoz. Magyarországon csak kivételes esetben lehet háromnál többet, de mi visszamentünk kettőre, sőt most már egyre. Ez a nő életkorától is függ, 35 év fölött két embriót ültetünk vissza, 35 év alatt elég egy embrió is.

Ez csökkenti ugyan a terhességi arányt, de több fagyasztott embrió marad, azokat újra be lehet ültetni. A hármas-négyes ikerterhesség elkerülése napjainkban az egyik legfontosabb feladata a lombikbébi kezeléseket végző orvosoknak.

- Ugyanolyan egészségesek-e a lombikeljárással született babák, mint a hagyományos úton fogant gyerekek?

- Minimálisan emelkedett a fejlődési rendellenességek kockázata, de amikor a pácienseket erről felvilágosítják, akkor ők ezt vállalják. Természetesen minden betegnek biztosítjuk a genetikai tanácsadást.

- Véleményem szerint ahhoz, hogy látványosan több gyerek szülessen lombikbébi módszerrel, az illetékeseknek a következőket kellene átgondolni. Most a finanszírozás 45 éves korig jár, de 42-43 év fölött a módszer gyakorlatilag nem működik. Meg kellene fontolni, hogy érdemes-e ebben a korban finanszírozni. Ha ezt a kontingenst fiatalabb nőknél használnánk fel, akkor lényegesen több gyerek születhetne.

A másik, hogy a genetikailag kivizsgált, egészséges embriók visszaültetésével magasabb terhességi és szülési arányt tudnánk elérni. Végül, de nem utolsósorban a szülésekhez hasonlóan a meddőségi kezeléseket is ki kellene vonni az úgynevezett teljesítmény-volumen korlát alól. Véleményem szerint ez mesterségesen korlátozza a hazai szülések számát. A közelmúltban levélben fordultam Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz, hogy tegye lehetővé a volumenkorlát megszüntetésével, hogy hazánkban 2-3 ezerrel több gyermek születhessen. Magyarországon jelenleg az éves 96 ezer szülés mintegy 2 százaléka lombikeljárás következménye, a demográfiai mutatóira érzékeny országokban ez az arány már eléri a 6 százalékot is. Ez a különbség még a módszer tartaléka, ami a mi esetünkben több ezer gyermeket jelentene.