A gyermekágyi depresszió visszacsaphat...
"Fertőző" a gyermekágyi depresszió... Azok a gyerekek, akiknek édesanyja gyermekágyi depresszióban szenvedett, társaiknál négyszer nagyobb valószínűséggel lesznek depressziósak életük során. A Reading Egyetem kutatói szerint ezen édesanyák 16 éves korukra a gyerekek 41,5 százalékának volt depressziós epizódja, szemben az egyébként tapasztalható 12,5 százalékkal.
Lynne Murray professzor 100 először szülő, 16 évesnél idősebb édesanya adatait mérte fel, közüllük 58-nak volt szülés utáni depressziója. A vizsgálatokat 18 hónappal, illetve 5, 8, 13 és 16 évvel a szülést követően végezték el. Azok a gyerekek, akik nem megfelelően kötődtek édesanyjukhoz, nagyobb valószínűséggel lettek depressziósak.
"Ennek azért is van nagy jelentősége, mert kiemeli a szülés utáni depresszió szűrésének és a korai beavatkozásnak jelentőségét" - mondták el a kutatók. A házasélet konflikutusai és a korábbi depressziós epizódok szintén kapcsolatba hozhatóak a gyerekek depressziójával. A vizsgált alanyok esetében a kisfiúknál gyakrabban tapasztaltak bizonytalanságot és rugalmatlanságot, arra utalva, hogy a kisfiúk érzékenyebbek a szülés utáni depresszióra, mint a lányok.
Az emberek legalább harmada tapasztal depressziós epizódot élete során, sokak számára a tünetek tartósak. A depresszió okainak és kialakulásának ismerete nagyon fontos népegészségügyi cél. "Különösen fontos, amikor az első depressziós epizód már iskoláskorban jelentkezik, hiszen ilyenkor a betegség súlyosabb, visszatérően jelentkeznek a tünetek, krónikussá fajulhat és ismétlődhet" - tette hozzá Murray. "A depressziós kismamáknak még több támogatás kell, hogy az anya-gyermek kötődés megfelelő lehessen."
A szülés utáni depresszió körülbelül minden tizedik édesanyát érinti Angliában. Kialakulásában a szülést követő nagy hormonális változások, a kimerültség, a támogatás hiánya és a genetikai hajlam játszik szerepet. Az édesanyák ilyenkor hetekig szomorúak, képtelenek az együttműködésre. Nem érdekli őket semmi, motiválatlanok, nem gondozzák kisbabájukat, étvágytalanná válnak. Az esetek felében vannak öngyilkossági gondolataik, sokat foglalkoznak azzal, hogy kárt tesznek önmagukban vagy gyermekükben - szerencsére azonban erre ritkán kerül sor. A közlemény a Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry című szaklapban jelent meg.