A chipsadó - nem megoldás!

A világ számos országában létezik "chipsadó", ami a zsíros, egészségtelen ételek megadóztatását jelenti. A brit Readingi Egyetem kutatói szerint azonban a rendelkezés önmagában nem oldja meg az elhízás problémakörét.

Szakértők szerint a legtöbben nem fognak a drágulás hatására lemondani az egészségtelen élelmiszerekről, annak ellenére sem, hogy mindez komoly megterhelést jelent az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőknek. Adó helyett inkább felvilágosító kampányokat és a rossz étkezési szokások okainak feltérképezését javasolják.

Richard Tiffin, a Readingi Egyetem Mezőgazdasági Tanszékének alkalmazott gazdaságtudomány professzora azt vizsgálta, milyen egyenlőtlenségek vezetnek a különböző étkezési szokásokhoz. Véleménye szerint a gazdasági egyenlőtlenség könnyen vezet a táplálkozásbeli, így az elhízás tekintetében is tapasztalható különbségekhez. Általánosságban elmondható, hogy a kis jövedelműek kevesebb teljes kiőrlésű kenyeret és zöldséget, ellenben több zsíros-olajos élelmiszert, cukros üdítőt, pizzát, előre elkészített ételt és finomított cukrot fogyasztanak. A 11-18 éves gyermekek egészségtelenebbül táplálkoznak, mint az ennél fiatalabbak és a felnőttek, kevesebbszer esznek gyümölcsöt, és több olyan kalóriadús ételt vesznek magukhoz, mint a hamburger és a chips.

A chipsadó bevezetői azt remélik, hogy a megemelt árakkal tudják ösztönözni a vásárlókat arra, hogy inkább gyümölcsöt és zöldséget vásároljanak. Tiffin professzor szerint azonban a probléma jóval összetettebb megoldást igényel.

"Alig remélhetünk ettől változást, és a legegészségtelenebbül táplálkozók lesznek rá a legkevésbé fogékonyak. Ráadásul éppen a legszegényebb rétegeket sújtják az áremelkedéssel, mivel főleg ők fogyasztják ezen termékeket. Így a társadalmi különbségek tovább nőnek, ám senki nem fog egészségesebben élni" - mondta a professzor.

"A táplálkozási különbségeket inkább az egészségi állapot tekintetében is tapasztalható egyenlőtlenség részeként kellene kezelni. Ha felfedezzük, mely csoportok vannak leginkább kitéve az egészségtelen étkezés veszélyének, könnyebb lesz ezeket az egyenlőtlenségeket felszámolni. Ezért inkább arra kellene koncentrálni, miért alakulnak ki ezek a rossz szokások" – vélekedett a kutató.