Szponzorált tartalom
Ezért kérjünk évente HPV-szűrést
A méhnyakrákért is felelős humán papillomavírusok (HPV) jó ideig akár észrevétlenül is fertőzhetik a szervezetet, és a nőgyógyászati rákszűrés sem mindig derít fényt a kórokozók jelenlétére. A citológiai vizsgálat kiegészítéseként tanácsos minden alkalommal HPV-szűrést is kérni!
A HPV-szűrés életet menthet
Magyarországon évente 1000-1200 új méhnyakrákos esetet fedeznek fel, a betegség miatt pedig évente 450-500 nő veszíti életét. Éppen ezért minden nőnek ajánlják, hogy rendszeresen, legalább évente vegyen részt nőgyógyászati rákszűrésen. Csakhogy az ilyenkor elvégzett citológiai vizsgálat mindössze az észlelhető elváltozásokra irányul, így a HPV-fertőzöttségre nem minden esetben derít fényt. A HPV-re ugyanis jellemző, hogy sokáig nem okoz semmiféle tünetet. Pedig minél korábban felfedezik a jelenlétét, annál nagyobb az esély a gyógyulásra. Az évenként elvégzett HPV-szűrés szó szerint életet menthet.
A HP-vírustörzsek fajtái
A bőrön, illetve a nyálkahártyákon megtelepedő HP-vírustörzsek nagy része alacsony kockázati besorolású, és sok esetben semmiféle panaszt vagy elváltozást nem okoz. Egyes HPV-típusok ugyanakkor nemi szervi szemölcsök kialakulásáért felelősek, de még ezeket a törzseket is a kevésbé veszélyes csoportba sorolják. A létező HPV-k mindössze 15 százaléka jelent magas rizikót – de még azok jelenléte esetén sem törvényszerű, hogy rákmegelőző állapot alakuljon ki. A vírus ugyanis gyakran magától kiürül a szervezetből. Ennek ellenére jó, ha minél előbb fény derül a kórokozó jelenlétére, mert így a fertőzést elkezdhetjük nyomon követni, illetve kezelni. A kezdeti stádiumban például érdemes kipróbálni olyan hüvelyben alkalmazható készítményeket, amelyek a méhnyak hámfelszínének megóvását szolgálják, továbbá elősegítik a HPV mielőbbi kitisztulását a szervezetből. Ilyen készítményt ma már patikában, recept nélkül is beszerezhetünk, és általában több hónapon át, kúraszerűen ajánlott használni.
Mi történik a HPV-szűrésen?
A méhnyakrákszűrés során a nőgyógyász egy speciális eszköz segítségével mintát vesz a méhszáj felületéről és a méhnyakcsatornából. A minta tárgylemezre kerül, ahol fixálják, majd citológushoz küldik. A laboratóriumban mikroszkóp alatt megvizsgálják a mintában lévő sejteket, és a látottak alapján részletes citológiai leletet állítanak ki. Az általános méhnyakrákszűrés célja, hogy fény derüljön a már észlelhető elváltozásokra, illetve az esetleges rosszindulatú folyamatokra. A laboratóriumban azonban nem végzik el automatikusan a HPV-szűrést, legfeljebb akkor, ha a lelet olyan elváltozást mutat, amelyből a vírus jelenlétére lehet következtetni. Csakhogy a HPV-fertőzés kezdeti szakaszában még nem feltétlenül észlelhető szöveti változás a méhnyak felszínén.
Ezért ajánlott mindenkinek a szűrés
A célirányos vizsgálatot jelenleg minden 30 év feletti, szexuálisan aktív nőnek javasolják. Holott már a huszonéveseket érdemes lenne HPV-szűrésre buzdítani, miután az ő korosztályukra inkább jellemző, hogy könnyen váltanak partnert, emiatt pedig jobban ki vannak téve a fertőzés veszélyének. A gumióvszer sajnos nem véd meg attól, hogy valaki elkapja a HPV-t, mert azt a bőr és a nyálkahártya érintkezésével lehet továbbadni. A vírus tehát akár közösülés nélkül is átadható – bár tény, hogy elsősorban a nemi aktus során terjed, ideértve az anális és orális érintkezéseket is.
A méhnyakrák tünetei
A HPV-fertőzés és a nyomában esetleg kialakuló rákos megbetegedés között átlagosan 5-10 év telik el. A legveszélyeztetettebbek a partnereiket gyakran váltogató nők, valamint azok, akik többször szültek hüvelyi úton, de kockázati tényező a hormontartalmú tabletták szedése és a dohányzás is. A méhnyakrákra pecsételő vérzés, fájdalmas szexuális együttlét, kellemetlen szagú, sárgás színű hüvelyfolyás utalhat. A rákos állapot már nem fordítható vissza, ezért fontos a HPV-fertőzést minél hamarabb felismerni és megtenni azokat a lépéseket, amellyel még időben megakadályozhatjuk a súlyos végkifejletet.
