Szponzorált tartalom
Az orrom és én: egy különleges kapcsolat
Fitos, pisze, hegyes, tömpe: az orr nemcsak arcunk karakterét határozza meg alapvetően, de egész létezésünk nélkülözhetetlen része. Összeköt a világgal, hiszen rajta keresztül lélegzünk, nélküle nincsenek ízek, illatok, és segítségével védekezünk a minket érő káros hatásokkal szemben is.
Kevés olyan testrészünk, szervünk van, amelynek annyi funkciója lenne, mint az orrunknak. Persze, mint oly sok más esetben, ez is csak akkor tudatosodik bennünk, amikor náthásak leszünk vagy egyéb okból dugul el az orrunk. Ilyenkor hamar megérezzük az egészséges nózi hiányát.
Az ízek, illatok őrzője
Amikor eldugul az orrunk, azon kívül, hogy nem érzékelünk illatokat, mintha az ételek íze is eltűnne. Ez amiatt van, hogy ilyenkor kevésbé érzünk szagokat, ezért az ételekből felszabaduló aromák nem jutnak el az érzősejtekhez, és ez megfoszt minket az összetett ízérzékeléstől. Tehát amikor az ízérzékelés csökkenéséről beszélünk, valójában a szaglásminőség romlásáról van szó. Kutatások szerint az influenzaszerű megbetegedések 60 százalékánál előfordul az ízérzékelés és a szaglás csökkenése is. Szaglás nélkül a hétköznapi életünk is nehezebbé válik, hiszen nem tudjuk, milyen a testszagunk, nem tűnik fel, ha már megromlott az étel. Szélsőséges esetben akár a füstöt sem érezzük meg, ami életveszélyes is lehet. Ráadásul szagok nélkül az érzelmi életünk ugyancsak szegényebbé válik, hiszen az illatok tudattalan érzelmi válaszokat váltanak ki belőlünk, jó vagy rossz emlékeket idéznek fel.
Önnek is orrhangja van?
Az orrunk abban is fontos szerepet játszik, hogy milyen a hangunk, ugyanis a levegő az orron keresztül jut el a hangszálakhoz, majd onnan a szánkba. A torok hátsó részéhez hozzányomódva, a lágy szájpadlás szabályozza, hogy mennyi levegő távozhat az orron át. Attól függően, hogy mekkora ennek a levegőnek a mennyisége, megváltozhat a hangunk. Ha pedig valami miatt eldugul az orrunk, a legelső árulkodó jele ennek, hogy módosul a hangképzésünk, a beszédminőségünk, és „orrhangunk” lesz. Ami persze pont, hogy nem az, hiszen ilyenkor azokat a hangokat nem tudjuk rendesen kiejteni, amelyek képzéséhez az orrunkra lenne szükség.
„Én is pisze, te is pisze…”
Az orrunknak szeretetkifejező szerepe is van: például az édesanyák gyakran játszanak kisbabáikkal „piszézős” játékot, amikor összeérintik, összedörzsölik az orrukat. Az eszkimók puszi helyett szintén az orrukat érintik össze, sőt öleléskor mélyen belélegzik a szeretett személy hajának az illatát: náluk ez szintén a gyengédség és a szeretet kifejezésének eszköze.
Az orr, mint védőpajzs
Nem véletlenül mondják, hogy az orr a test beépített légszűrője: megvéd bennünket a kívülről érkező káros anyagoktól, mint a baktériumok, vírusok, por, allergének. Az orrjáratokat az orrnyálkahártya borítja, amely szűri, felmelegíti és párásítja a levegőt. A nyálkaréteg csapdába ejti a kórokozókat, a csillós sejtek pedig elősegítik azok eltávolítását. Mozgásuk révén ezek a szennyeződések, káros mikroorganizmusok az orrváladékba, majd a torokba kerülnek, onnan pedig a gyomorba jutnak, és végül kiürülnek a szervezetből. Ha azonban az orrnyálkahártya kiszárad vagy károsodik, akkor ezek könnyebben bejutnak a szervezetbe, és betegségeket okozhatnak. Ezért fontos, hogy vigyázzunk az orrunkra, rendszeresen tisztítsuk meg, ha pedig eldugul, akkor érdemes orrspray-t, orrcseppet használnunk.
