Szent István ünnepére: ősi magyar gyógymódokról
Talán nem mindenki számára nyilvánvaló, őseink milyen gyógymódokat alkalmaztak a betegeken, az imától a csontkovácsoláson át a koponyalékelésig, és a gyógyító növényekig.
A betegség kialakulásának leggyakoribb okai a test és s lélek közötti szakadás, a harmónia hiánya, a kiegyensúlyozott életmód, a táplálkozás felborulása. Ha az ember nem a világ rendje, a természet tanításai szerint él és cselekszik, előbb-utóbb megbetegszik. Az ősi magyaroknál is vezérlő elv volt a mértékletesség.
Korabeli feljegyzések alapján bizonyos, hogy őseink tudásának része volt a testnedvek (vér, vizelet) vizsgálata alapján történő betegségmegállapítás, a gyógyírok (viasz, vaj, faggyú, szurok, méz, tej) használata.
Elterjedt lehetett a hővel, melegítéssel, izzasztással, ásványokkal, hanggal, hangszerekkel, énekkel való gyógyítás, de a masszázs, a csontkovácsolás, és a sebészeti beavatkozások is.
Alkalmaztak iszappakolást, agyag- és színterápiát, köpölyözést, gyógynövényeket és gyógy-élelmiszereket. Mindent átszőtt és megerősített a ráolvasás, az ima, a fohász, a módosult tudatállapotban való gyógyítás.
Néhány részletet mutatunk be, a továbbiakat
Izzasztókunyhó
Összetett gyógyító szertartás, tisztán megélhető benne a négy elemmel való közvetlen kapcsolat. A Föld – amin ülnek, a Levegő, a gőz amit belélegeznek, a Víz – amit a kövekre locsolnak, és a Tűz – amelyben a köveket felforrósítják. Összefoglaló jelentése a megtisztulás és újjászületés: mindhárom szinten test – lélek – szellem: gyógyít. Az izzadás révén "kiégnek" a méreganyagok a szervezetből...
Gyógyítás hanggal és zenével
A hang rezgés, a világegyetem lényege, minden, ami él, rezeg, atomi, molekuláris szinten is. Hangunkkal megrezegtetjük a levegőt, alakítjuk azt. A betegség egyik ősi megfogalmazása a nem megfelelő rezgés, a disszonancia. Mindennek, mindenkinek van rezgése, "kisugárzása". A hanggal gyógyító erre hangolódott rá, és megfelelő gyógyhatású rezgés, ének előidézésével gyógyított. (ének, dob,csörgő – Tibetben a hangtálak a szerk.)
A négy elem
Levegő, szél
A régi hitvilágban a külső szél lehetett építő vagy rombol, a belső pedig a lélegzet, a lélek egyik része.
Tűz
A régi magyar hagyományban kiemelt szerepe volt, Szent István egyik rendeletében is szerepelt, hogy a tűz őrzői mentesülnek a vasárnapi templomba menetel alól... Őseink legfontosabb ünnepei a Nap útjához, a fény mértékéhez igazodtak (napéjegyenlőség, téli napforduló, gyertyaszentelő stb.)
Föld
Anyaföld, Földanya... ha megbetegítjük, magunk is beteggé válunk. A hagyományos kultúrák legfontosabb közös értéke, kincseit adja, ha megfelelően, tisztelettel bánunk vele...
Víz
A tisztaság, tisztulás eleme, szinte minden gyógyító eljárásban van része. Kézmosás, főzetek készítése, hűtőfürdő, izzasztás stb. A víz elválaszt, de össze is köt, mint népdalainkban a folyó, és a révész. A források régen szent helyek voltak.
Főzés gabonából
Őseink sokezer éve fogyasztottak gabonamagvakat, azokból készült ételeket: tönkölybúzát, árpát, kölest, hajdinát. A köles pl. a teljes értékű fehérjék mellett hét aminosavat tartalmaz, lúgos kémhatása előnyös. Kovasavtartalma a bőrt rugalmassá, a hajat fényessé, a fogakat, körmöket erőssé teszi, sok szerves sót, rostot tartalmaz.
Gabonákhoz ajánlott fűszerek:
- Búzához: koriander, majoranna, bazsalikom
- Tönkölyhöz: koriander, kakukkfű, majoranna
- Árpához: zsálya, szegfűbors, babérlevél, kakukkfű
- Köleshez: gyömbér, bazsalikom, majoranna
- Kukoricához: szurokfű, kakukkfű, rozmaring
- Hajdinához: izsóp, majoranna, bazsalikom
Forrás: scribd. A magyarság ősi gyógymódjai
A linken található irodalmakból:
Badiny Jós Ferenc: A sorsdöntő államalapítás, 2000.
Bernád Ilona: Egészségünkért, 2002.
Diószegi Vilmos: A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben, 1998.
Dömötör Tekla: Táltosok Pest-Budán és környékén, 1987.
Hoppál Mihály: Sámánok, 1994.
Kiszely István: A magyar nép őstörténete, 2001.
László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete, 1944 és 2000.
Varga Géza: A magyarság jelképei, 1999.
