Nyakunkon a kullancsszezon: március végéig el kell kezdeni az oltási sort

Legkésőbb március második felében el kell kezdeni a védekezést a kullancsok által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás ellen, hogy a kullancsszezonra kialakuljon a magas fokú védettség – hívják fel a figyelmet a szakemberek.

„Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre többen kezdik meg időben a védekezés kialakítását, és már februárban beadatják a vakcina első adagját – mondta el dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. - Most még alaposan felöltözve járjuk a természetet, és a kullancsok sem aktívak, de a jó idővel együtt elszaporodnak. Aki időben ki akarja alakítani a védettséget, annak legkésőbb március második felében be kell adni az első oltást, majd egy hónap múlva a másodikat. Így már április végére megszerezhető a védettség. A harmadik részoltást újabb 5-12, illetve 9-12 hónap elteltével adjuk be, ez az oltóanyagtól függ.”

Mikor kezdődik a „kullancs-szezon”?

A kullancsok felbukkanása időjárásfüggő. Egy hosszú, hideg télt követően a kullancsok nagy része elpusztul, így a kullancsinvázió a májusi illetve júniusi hónapra tehető. Az enyhe teleket viszont a kullancsok képesek áttelelni, így sokkal korábban, már március végétől lehet számítani a vérszívó parazitákra.

A vírusos agyhártyagyulladás elleni oltás

A kullancsok által terjesztett vírusos agyhártyagyulladást csak megelőzni lehet, jelenleg még ugyanis nem ismert a gyógyítási módja. A három lépcsős oltási sorral viszont meg lehet szerezni az alapvető védettséget a vírusos agyhártyagyulladás ellen. Ezt követően az első emlékeztető oltást 3 év múlva, a többit pedig 5 évente kell megismételni. 

Évente 20 ember betegszik meg

Magyarországon jelenleg 2 fajta oltóanyagot lehet megkülönböztetni, melyek hatóanyagukat tekintve nem térnek el egymástól. Egyedül a vivőanyag, mely más, de szakmai szempontból egyik sem jobb a másiknál. A választható védőoltás ára viszont sokunknak drága lehet, így felmerül a kérdés, hogy miért nem támogatják állami szinten ezt a típusú védőoltást. A legfrissebb adatok szerint Magyarországon az átoltottság szintje 18,5% - 30% között mozog. Európán belül Németországban a legmagasabb, ott a lakosság (gyermekeket és felnőtteket is beleszámítva) 83-86%-ban kapta meg a védőoltást.

A globális felmelegedés hatása a kullancsok terjedésére

Már azon területeken is lehet számítani kullancsfertőzésre, ahol előtte nem volt jellemző. Nem csak ingázó háziállataink, de többek között a sündisznó az az állat, amelyik az egyik leggyakoribb hordozója a kullancsoknak. Európán belül igen magasa festőzöttség, főleg Ausztria, Szlovénia, Magyarország és Horvátország területén. Ugyan hazánk a közepesen veszélyeztetett országok közé tartozik, magasabb kockázatú területnek az ország délnyugati része, valamint az északi határsáv középső szakasza számít. A betegség évről-évre kiemelkedő esetszámmal jelentkezik Zala, Somogy és Nógrád megyében, de az országos átlagnál magasabb gyakoriság figyelhető meg Vas, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében is.

A globális felmelegedés következtében már Skandináviában, Svédország déli részén is megnőtt a számuk, noha 10 évvel ezelőtt szinte alig voltak arrafelé. Minél enyhébb az idő, annál jobban terjednek ezek a paraziták.

Hogyan fertőznek a kullancsok?

A kullancsok gyakorlatilag anyagcsere folyamatot végeznek velünk. Élősködés közben adják át a vírusokat. Éppen ezért, ha 3 órán belül sikerül eltávolítani a parazitát, akkor igen kicsi az esély arra, hogy a vírust átjuttatták a szervezetünkbe. Természetesen nem csak a vírusos agyvelőgyulladást, de a bakteriális Lyme kór terjedésért is ők a felelősek. A különbség, hogy az utóbb említett kór antibiotikumos kezeléssel gyógyítható.

Viszont nem csak szúrás útján terjesztik a fertőzéseket. Elegendő az is, hogyha egy gazdaállat, mondjuk egy fertőzött kecske tejéből készült sajtot fogyasztunk el. Sajnálatos módon így meg tudunk fertőződni az enkefalitisz (vírusos agyhártyagyulladás) vírusával.

Az enkefalitisz szövődményei

„Óvodáskoromban kaptam el a betegséget.” – emlékezett vissza a hajdanán vírusos agyhártyagyulladásban szenvedő énekes, Talán Attila. „A Szondi utcában laktunk akkor még, és emlékszem hogy a városligetbe vittek a szüleim játszani. Valószínűleg ott fertőződhettem meg, ugyanis otthon egy kullancsot szedtek ki belőlem. Rá két hétre viszont kiderült, hogy nem közönséges kullanccsal volt dolgunk. Épp táborban voltam, amikor hirtelen rosszul lettem. Igazából nem sokra emlékszem, mert az eszméletemet is elvesztettem egy időre. Már csak a kórházban tértem magamhoz, ahol a szüleim legnagyobb rémületére kullancs enkefalitiszt állapítottak meg nálam. Deréktól lefele lebénultam, és 15 napig intenzív kezelésben volt részem. Az utána levő időszakban pedig meg kellett tanulnom újra járni – senkinek nem kívánom ezt az érzést.” – fejezte be a gondolamenetét az énekes.

A vírusok ellen nincsenek gyógyszerek. Az enkefalitisznek is éppen ezért csak tüneti kezelése ismert, mely időt ad a szervezetünknek, hogy legyőzze a betegséget. Viszont a kimenetel kétesélyes – még az orvosok sem tudják megmondani, hogy mi várható. Éppen ezért kulcsfontosságú a védőoltás.

A vírusos agyhártyagyulladás tünetei a következők:

1. Erős fejfájás
2. Hányinger
3. Láz
4. Gyengeség
5. Rossz közérzet

Sajnos ennek a vírusnak is kezdetben ezek az általános tünetei vannak, melyeket könnyen össze lehet téveszteni más betegségekkel. A különbség egyedül, hogy ezek a tünetek jóval intenzívebben jelentkeznek. 

Kullancscsípés után - így távolítsuk el a vérszívó parazitákat!

A kullancs enkefalitisz elleni oltás

Valójában a háromlépcsős oltást már az őszi téli időszakban el kellene kezdeni, hogy kialakuljon a megfelelő védelem a vírusos agyhártyagyulladás ellen. Ennek elkezdése legkésőbb március második felében ajánlott, így még meg tudjuk szerezni a védettséget az agyhártyagyulladással szemben. 1 éves kortól már lehet adatni az első oltást. Ez ugyan csak alacsony szintű védelmet biztosít, de a második oltást követő két hétben már kialakul a védettség.