Mozart és az életmentő D-vitamin...
Életmentő D-vitamin? A Medical Problems of Performing Artists című folyóiratban nemrég megjelent beszámoló szerint, az osztrák zeneszerző, Wolfgang Amadeus Mozart sokkal tovább élhetett volna, ha több időt tölt a napon, és így szervezetébe több D-vitamin jut.
Mozart 1791-ben, 35 éves korában halt meg, és azóta is sokan kutatták az okát, vajon miért távozott ilyen fiatalon az élők sorából. Korábban többféle betegséget is diagnosztizáltak nála, melyek közül a legtöbb október közepe és május közepe között fordult elő. Ez utóbbi adat keltette fel William Grant, a NASA nyugalmazott légköri fizikusa és Dr. Stefan Pilz érdeklődését az iránt, vajon nem a D-vitamin hiánya állt-e Mozart betegségeinek hátterében.
A D-vitamin elengedhetetlen a csontok egészséges fejlődéséhez. Igen sok van belőle az olajos halakban, mint például a lazacban, ugyanakkor legkönnyebben a napsugarak révén juttathatjuk szervezetünkbe. Mozart olyan helyen élt Ausztriában, ahol nem jutott elegendő napfényhez egész évben, ráadásul köztudott, hogy szeretett éjjel dolgozni, így nappalai főleg alvással teltek. Az utóbbi időben a D-vitamin hiányát számos betegséghez kapcsolják, így az influenza, a tüdőgyulladás, egyes rákos vagy autoimmun megbetegedések, keringési zavarok hátterében is ez állhat.
A kutatók azt remélik, tanulmányuk felhívja a mai zeneszerzők figyelmét is a D-vitamin hiány veszélyeire, hiszen köztudott, hogy ők is többnyire házon belül komponálnak, így ritkán jutnak napfényhez. Példaként hozták fel Jacqueline Mary du Pre, angol csellóművész nevét, aki 42 éves korában hunyt el sclerosis multiplexben, amely szintén a D-vitamin hiánnyal összefüggésbe hozható betegség.