Mi a gyomor adenocarcinoma?
Az invazív adenokarcinóma a gyomorrák leggyakoribb típusa.
A daganat a gyomor belsejét bélelő sejtekből indul ki. Sok esetben az invazív adenokarcinóma rákmegelőző állapotból alakul ki diszplázia. A gyomor diszpláziája (gyomordiszplázia) egy rákot megelőző elváltozás, amely idővel a gyomorrák egy adenokarcinóma nevű típusává alakulhat. Ennek az állapotnak egy másik neve a mirigy intraepiteliális neoplázia.
Mi okozza az adenokarcinómát a gyomorban?
A gyomor invazív adenokarcinómájához kapcsolódó környezeti tényezők közé tartozik Helicobacter pylori fertőzés, Epstein-Barr-vírus (EBV) fertőzés, dohányzás és táplálkozási tényezők. A CDH1 vagy APC géneket érintő genetikai mutációk szintén összefüggésbe hozhatók a gyomor adenokarcinóma kialakulásának fokozott kockázatával.
Mik a gyomor adenokarcinóma tünetei?
A gyomor invazív adenokarcinómájában szenvedő betegek többsége nem tapasztal semmilyen új tünetet a betegség korai szakaszában. A nagyobb daganatok azonban olyan tüneteket okozhatnak, mint a hasi fájdalom, puffadás, korai jóllakottság (a normálisnál korábban teltségérzet), hányás és fogyás.
Melyek a gyomor adenokarcinómájának szövettani altípusai?
A gyomor adenokarcinómájának osztályozására több rendszert is létrehoztak annak alapján, ahogyan a daganatsejtek mikroszkóp alatt vizsgálva kinéznek. Az egyes csoportokat szövettani altípusnak nevezik. Történelmileg a két leggyakrabban használt rendszer a Lauren-féle osztályozás és a Japán Gyomorrák Társaság (JGCA) osztályozása volt. 2019-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) olyan rendszert hozott létre, amely egyesíti a Lauren- és a JGCA-osztályozás elemeit.
Lauren besorolás
A Lauren osztályozási rendszert gyakran használják a patológusok Észak-Amerikában. Ez a rendszer a gyomor adenokarcinómáját két szövettani altípusra osztja, az intestinalis típusú adenokarcinómára és a diffúz típusú adenokarcinómára. A patológusok a pecsétgyűrű sejtek kifejezést használják a diffúz típusú adenokarcinóma leírására, amely nagy, kerek, mucin nevű fehérjével teli sejtekből áll.
JGCA osztályozási rendszer
A Japanese Gastric Cancer Association (JGCA) osztályozási rendszerét gyakran használják a patológusok Ázsiában és Európában. Ez a rendszer a gyomor adenokarcinómáját több mint 10 szövettani altípusra osztja. Az adenokarcinóma leggyakoribb szövettani altípusát a gyomorban e rendszer szerint tubuláris típusú adenokarcinómának nevezik. Az adenokarcinóma egyéb kevésbé gyakori szövettani altípusai közé tartozik a papilláris típusú adenokarcinóma, a pecsétes gyűrűsejtes típusú adenokarcinóma, a papilláris típusú adenokarcinóma, a mucinosus típusú adenokarcinóma, a rosszul differenciált és a hepatoid típusú adenokarcinóma.
A WHO osztályozási rendszere
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) osztályozási rendszerét 2019-ben vezették be. Ez a rendszer a gyomor adenokarcinómáját 5 fő szövettani altípusra osztja. Az adenokarcinóma leggyakoribb szövettani altípusát a gyomorban e rendszer szerint tubuláris típusú adenokarcinómának nevezik. Az adenokarcinóma egyéb kevésbé gyakori szövettani altípusai közé tartozik a papilláris típusú adenokarcinóma, a rosszul összetartó típusú adenokarcinóma, a mucinosus típusú adenokarcinóma és a vegyes típusú adenokarcinóma adenokarcinóma. E rendszer szerint a pecsétgyűrűs sejtekkel rendelkező daganatok a rosszul kohéziós adenokarcinóma altípusának minősülnek.
Miért fontos, hogy milyen az invazív adenokarcinóma szövettani altípusa?
A szövettani altípus azért fontos, mert egyes altípusok, például a diffúz típusú adenokarcinóma, a rosszul összetartó típusú, papilláris típusú adenokarcinóma és a mikropapilláris típusú adenokarcinóma nagyobb valószínűséggel ad áttétet (terjed) a nyirokcsomókra és más szervekre, például a májra. Egyes szövettani altípusok, mint például a diffúz típusú adenokarcinóma, kevésbé valószínű, hogy reagálnak a kemoterápiára.
Mit jelent, ha a daganatot jól, közepesen vagy rosszul differenciáltnak írják le, és miért fontos ez?
A patológusok a differenciált kifejezést arra használják, hogy a gyomor adenokarcinómáját három fokozatba sorolják:
- jól differenciált,
- mérsékelten differenciált és
- rosszul differenciált.
A fokozat alapja az, hogy a daganat hány százaléka alkot kerek struktúrákat, úgynevezett mirigyeket. A fokozat azért fontos, mert a rosszul differenciált daganatok agresszívebben viselkednek, és nagyobb valószínűséggel adnak áttétet a test más részeire.
Mi az a HER2 és miért fontos?
A HER2 egy fehérje, amelyet a sejtek az egész testben termelnek. A HER2 úgy viselkedik, mint egy kapcsoló, amely lehetővé teszi a sejtek növekedését és osztódását. Egyes rákos sejtek extra mennyiségű HER2-t termelnek, ami lehetővé teszi számukra, hogy sokkal gyorsabban növekedjenek és osztódjanak, mint a normál sejtek. A gyomorban minden ötödik daganatból egy extra HER2-t termel. Emiatt a patológusa vizsgálatot fog elrendelni a HER2 kimutatására a rákos sejtekben.
A rákos sejtekben a HER2 keresésére leggyakrabban alkalmazott vizsgálat az úgynevezett immunhisztokémia. Egy másik teszt, amelyet a HER2 keresésére használnak, az úgynevezett fluoreszcens in situ hibridizáció (FISH).
Ha immunhisztokémiai vizsgálatot végeztek a daganaton, a jelentésében az eredményeket a következőképpen írják le:
- Negatív (0 vagy 1) - A rákos sejtek nem termelnek extra HER2-t.
- Egyértelmű (2) - A rákos sejtek extra HER2-t termelhetnek.
- Pozitív (3) - A rákos sejtek extra mennyiségű HER2-t termelnek.
Egyes kezelések csak a HER2-t termelő (pozitív) daganatos betegeknek ajánlottak - beszéljen kezelőorvosával az Ön számára elérhető kezelési lehetőségekről.
Mik azok az MMR fehérjék, és miért fontosak?
A Mismatch Repair (MMR) egy olyan rendszer, amely minden normális, egészséges sejten belül kijavítja a genetikai anyagunkban (DNS) lévő hibákat. A rendszer különböző fehérjékből áll, és a négy leggyakoribb az
- MSH2,
- MSH6,
- MLH1
- és PMS2.
A négy eltérést javító fehérje, az MSH2, MSH6, MLH1 és PMS2 párban dolgozik a sérült DNS rögzítése érdekében. Pontosabban, az MSH2 az MSH6-tal, az MLH1 pedig a PMS2-vel működik. Ha egy fehérje elveszik, a pár nem tud normálisan működni. E fehérjék egyikének elvesztése növeli a rák kialakulásának kockázatát.
A patológusok vizsgálatot rendelnek el annak megállapítására, hogy e fehérjék közül valamelyik elveszett-e a daganatban. Ha a szövetmintáján eltérés-javító vizsgálatot rendeltek el, az eredményeket a patológiai jelentése ismerteti majd. Az MMR fehérjék tesztelésének legáltalánosabb módja az ún immunhisztokémia. Ez a teszt lehetővé teszi a patológusok számára annak megállapítását, hogy a daganatsejtek termelik-e mind a négy MMR fehérjét.
Ha a daganatsejtek nem termelik valamelyik fehérjét, a jelentésben ezt a fehérjét „elveszett” vagy „hiányos” néven írják le. Mivel az MMR fehérjék párban működnek (MSH2 + MSH6 és MLH1 + PMS2), gyakran két fehérje is elveszik egyszerre.
A gyomor adenokarcinómája esetében egy vagy több mismatch repair fehérje elvesztése jobb prognózissal jár a veszteség nélküli tumorokhoz képest. Ezenkívül a mismatch repair fehérjéket elvesztő daganatok érzékenyebbek lehetnek az immunellenőrzési pontgátlóknak nevezett gyógyszercsoportra.
Mit jelent az invázió, és miért fontos az invázió szintje?
A patológiában az invázió kifejezés a rákos sejteknek a daganat kiindulási helyét körülvevő szervekbe vagy szövetekbe való terjedését írja le. Mivel az adenokarcinóma a gyomor belső felszínén lévő vékony szövetrétegben, a nyálkahártyában kezdődik, az inváziót a rákos sejteknek a gyomor más szövetrétegeibe vagy a gyomron kívüli egyéb szervekbe való átterjedéseként határozzák meg. Az inváziót csak azután lehet kimutatni, hogy a daganatot patológus mikroszkóp alatt megvizsgálta.
A daganat mikroszkópos vizsgálata során a patológus azt vizsgálja, hogy a rákos sejtek milyen mértékben terjedtek át a nyálkahártyáról a környező szövetekbe. Ezt nevezik az invázió mértékének. Az invázió szintje azért fontos, mert a gyomorfalba mélyebben behatoló daganatok nagyobb valószínűséggel terjednek át a test más részeire, például a nyirokcsomókba, a májba vagy a tüdőbe. Az invázió szintjét a daganat patológiai stádiumának (pT) meghatározására is használják.
A legtöbb patológiai jelentés a gyomor adenokarcinómájáról a következőképpen írja le az invázió szintjét:
- Intramukózus - A daganatot intramukózusnak nevezik, ha a rákos sejtek nem terjedtek ki a nyálkahártyán kívülre. A nyálkahártyához tartozik a lamina propria vagy a muscularis mucosa.
- Szubmukózus - A szubmukózus azt jelenti, hogy a rákos sejtek áthatoltak a muscularis mucosán és a submucosába jutottak.
- Muscularis propria - A muscularis propria a vastag izomköteg a gyomor közepén. Az inváziónak ez a szintje általában csak a teljes daganat eltávolítása után látható.
- Subserosalis lágyszövet - A subserosalis lágyrészben lévő rákos sejtek a gyomor külső felszínéhez közel helyezkednek el.
- Serosa - A gyomor külső felszínén lévő serosán áthaladó rákos sejtek. Innen a rákos sejtek átterjedhetnek a közeli szervekre, például a lépre, a hasnyálmirigyre, a vékonybélre, a vastagbélre, a mellékvesére vagy a vesére.
Mi az a perineurális invázió és miért fontos?
A perineurális invázió a patológusok által használt kifejezés az ideghez vagy az ideg belsejébe tapadt rákos sejtek leírására. Egy hasonló kifejezést, az intraneurális inváziót, az ideg belsejében lévő rákos sejtek leírására használják. Az idegek olyanok, mint a neuronoknak nevezett sejtcsoportokból álló hosszú drótok. Az idegek az egész testben megtalálhatók, és felelősek az információk (például a hőmérséklet, a nyomás és a fájdalom) továbbításáért a test és az agy között. A perineurális invázió azért fontos, mert a rákos sejtek az ideg segítségével átterjedhetnek a környező szervekbe és szövetekbe. Ez növeli annak kockázatát, hogy a daganat a műtét után újranő.
Mi az a nyirokér-invazio és miért fontos?
A limfovaszkuláris invázió azt jelenti, hogy a rákos sejtek egy vér- vagy nyirokéren belül jelentek meg. A vérerek hosszú, vékony csövek, amelyek a vért szállítják a testben. A nyirokerek hasonlóak a kis vérerekhez, azzal a különbséggel, hogy vér helyett egy nyiroknak nevezett folyadékot szállítanak. A nyirokerek a testben található, nyirokcsomóknak nevezett kis immunszervekhez kapcsolódnak. A nyirokerek inváziója azért fontos, mert a rákos sejtek a vérerek vagy a nyirokerek segítségével a test más részeibe, például a nyirokcsomókba vagy a májba is átterjedhetnek.
Mik azok a nyirokcsomók és miért fontosak?
A nyirokcsomók kis immunszervek, amelyek az egész testben találhatók. A rákos sejtek a daganatból a daganatban és a daganat körül elhelyezkedő nyirokcsomókon keresztül juthatnak el a nyirokcsomóba (lásd fentebb a nyirokcsomóinváziót). A rákos sejteknek a daganatból a nyirokcsomóba történő mozgását metasztázisnak nevezzük.
A legtöbb jelentés tartalmazza a vizsgált nyirokcsomók teljes számát, és azt, hogy hányban találhatók rákos sejtek, ha vannak ilyenek. A patológus gondosan megvizsgálja az összes nyirokcsomót rákos sejtek szempontjából. A rákos sejteket tartalmazó nyirokcsomókat gyakran pozitívnak, míg a rákos sejteket nem tartalmazó nyirokcsomókat negatívnak nevezik.
Ha egy nyirokcsomóban rákos sejteket találnak, az azért fontos, mert nagyobb a kockázata annak, hogy a rákos sejtek más nyirokcsomókban vagy egy távoli szervben, például a tüdőben is megtalálhatók. A nyirokcsomók vizsgálata a csomóstádium (pN) meghatározására is szolgál.
Mit jelent a margó elnevezés a patológiában, és miért olyan fontos a szerepe?
A patológiában a margó a szövet széle, amelyet elvágnak, amikor a daganatot eltávolítják a testből. A patológiai jelentésben leírt margók nagyon fontosak, mert ezek jelzik, hogy a teljes daganatot eltávolították-e, vagy a daganat egy része hátramaradt. Az árrés állapota határozza meg, hogy milyen (ha van ilyen) további kezelésre szüksége.
A patológusok gondosan megvizsgálják a szegélyeket, hogy daganatos sejteket keressenek a szövet vágott szélén. Ha daganatsejtek láthatók a szövet vágott szélén, a margót pozitívnak írják le. Ha a szövet vágott szélén nem láthatók tumorsejtek, a margót negatívnak írják le. Még ha az összes margó negatív is, egyes patológiai jelentések a szövet vágott széléhez legközelebb eső tumorsejtek mérését is tartalmazzák.
A pozitív (vagy nagyon közeli) margó azért fontos, mert ez azt jelenti, hogy daganatsejtek maradhattak a szervezetben, amikor a daganatot műtéti úton eltávolították. Emiatt azoknak a betegeknek, akiknek pozitív margója van, újabb műtétet javasolhatnak a daganat többi részének eltávolítására vagy sugárkezelést a pozitív margójú testrészre. A további kezelésre vonatkozó döntés és a kínált kezelési lehetőségek típusa számos tényezőtől függ, beleértve az eltávolított daganat típusát és az érintett test területét. Például lehet, hogy nincs szükség további kezelésre egy jóindulatú (nem rákos) típusú daganat esetén, de erősen javasolt rosszindulatú (rákos) típusú daganat esetén.
Hogyan történik a gyomor invazív adenokarcinómájának stádiumbesorolása?
Az adenokarcinóma patológiai stádiuma a nemzetközileg elismert TNM stádiumbeosztási rendszeren alapul.
A TNM stádiumbeosztás (staging) a rákos betegek tumorterhelésének mértékét mutatja. Jelentős hatással van az életkilátásokra, és ennek megfelelően befolyásolja a klinikai kezelést is.
Ez a rendszer az elsődleges daganatra (T), a nyirokcsomókra (N) és a távoli áttétes betegségre (M) vonatkozó információkat használja a teljes patológiai stádium (pTNM) meghatározásához.
- T: A primer tumor klinikai stádiumát jelzi. Nagyobb méretű és agresszíven terjeszkedő daganathoz nagyobb mérőszám tartozik.
- N: A daganathoz közeli nyirokcsomók malignáns érintettségéről ad tájékoztatást. Nagyobb mérőszám előrehaladottabb betegséget jelez.
- M: A stádiumfelmérés kritikus jelentőségű bináris változója – az áttétek jelenlétét vagy hiányát definiálja. Minősítése M1, ha van távoli metasztázis, és M0, ha nincs. A szövettani és/vagy képalkotó vizsgálattal egyértelműen igazolt áttétes betegek a T és N állapottól függetlenül mindig Stage IV, azaz négyes stádiumú besorolást kapnak.
Patológusa megvizsgálja a beküldött szövetet, és minden résznek számot ad. Általában a magasabb szám előrehaladottabb és rosszabb prognózist jelent.
A daganat stádiuma (pT)
A gyomor invazív adenokarcinómája patológiai tumorstádiumot (pT) kap az alapján, hogy a rákos sejtek mennyire terjedtek el a gyomor belső felszínén lévő nyálkahártyáról az alatta lévő szövetekbe.
- T1a - A rákos sejtek csak a nyálkahártyában találtak. Ezt intramucosalis adenokarcinómának is nevezik.
- T1b - A rákos sejtek átterjedtek a nyálkahártya alatti részekre.
- T2 - A rákos sejtek átterjedtek a muscularis propria-ra.
- T3 - A rákos sejtek a gyomor külső felszíne alatti szövetben, a gyomor alatti lágyrészben vannak.
- T4a - A rákos sejtek áthatoltak a serosán és a gyomor külső felszínén vannak.
- T4b - A rákos sejtek átterjedtek a gyomorhoz közeli szervekre.
Csomóstádium (pN)
Az invazív adenokarcinóma a rákos sejteket tartalmazó nyirokcsomók száma alapján kap patológiai csomóponti stádiumot (pN).
- N0 - A vizsgált nyirokcsomók egyikében sincsenek rákos sejtek.
- N1 - Egy vagy két nyirokcsomóban rákos sejtek láthatók.
- N2 - Három-hat nyirokcsomóban láthatók rákos sejtek.
- N3a - Hét-tizenöt nyirokcsomóban láthatók rákos sejtek.
- N3b - A rákos sejtek több mint tizenöt nyirokcsomóban láthatóak.
- NX - Nem küldtek nyirokcsomót patológiai vizsgálatra.
Metasztatikus stádium (pM)
Az invazív adenokarcinóma patológiás metasztatikus stádiumot (pM) kap, amely a rákos sejtek testének távoli helyén (például a tüdőben) való jelenléte alapján történik. A metasztatikus stádium csak akkor állapítható meg, ha egy távoli helyről származó szövetet patológiai vizsgálatra bocsátanak. Mivel ez a szövet ritkán van jelen, a metasztatikus stádium nem határozható meg, és MX-ként szerepel.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Ez a fertőző baktérium sok savat és gyomorrákot okozhat - ezekre a jelekre figyeljen!
