Ez a magyarok véleménye az állami egészségügyről - és Ön, mit gondol?
Egy újabb kutatás szerint továbbra is lesújtó a vélemény a magyar egészségügyi helyzetről. A magyarok kétharmada privát egészségügyi intézményben, vagy külföldön kezeltetné magát.
Ez derült ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. kutatásából. A lakosság nincs felkészülve a váratlan kiadásokra: az 56 évnél idősebb korosztály csupán tizede engedhet meg magának egy 100 ezer forintot meghaladó egészségügyi kiadást. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a fiatalabb generációk körében egyre nő az igény a magánellátásra vagy a külföldi kezelésre.
A magyar egészségügy 35 ország közül tavaly mindössze a 33. helyen állt az európai egészségügyi fogyasztó index rangsorában. Hasonlóan borúlátó vélemény rajzolódik ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. legfrissebb, 1000 fős, reprezentatív kutatásában: a megkérdezettek több mint kétharmada negatívan ítéli meg a hazai állami egészségügyi ellátás színvonalát. Ezen belül a legnegatívabb az 56 év felettiek véleménye: több mint harmaduk gondolja úgy, hogy a betegellátás minősége nagyon rossz.
A magyar egészségügyi felmérés
A megfelelő orvos kiválasztása nem csak kényelmi szempont, a pontos diagnózis felállítása jó szakembert igényel. A kutatásban résztvevők majdnem fele család vagy ismerősök ajánlása alapján választja ki orvosát, míg közel ötödük inkább az adott orvos vagy rendelő közelségét helyezi előtérbe.
A rendkívüli költségek az egészségügyi kiadások esetén is rosszul érintenék a magyarokat. Egy nem várt megbetegedés esetén a válaszadók közel felének nem lenne miből kifizetni a kezelést, ugyanis nem rendelkezik ilyen célú megtakarítással. Minden nyolcadik válaszadó 1-50 ezer forint közötti összeget tett félre és ennél még kevesebb, csupán 8 százalék, aki egy 50-100 ezer forintos kiadásra felkészült lenne. Egy ennél is magasabb összeg kifizetésére (100-200 ezer forint) általánosságban csakis minden huszadik kutatásban résztvevő képes, ám az 56 évnél idősebb korosztály jóval felkészültebb, közülük minden tizedik válaszadó engedhetné meg magának a kiadást.
Ha az anyagi szempont nem lenne tényező az egészségügyi ellátás kiválasztása során, akkor a válaszadók több mint fele hazai magánkórházban kezeltetné magát egy nem súlyos, ám kórházi kezelést igénylő megbetegedés esetén, magyarországi állami kórházban kevesebb mint ötödük gyógyulna. Az 56 év feletti korosztály ebben a tekintetben is máshogyan gondolkodik: az ilyen korú kutatásban résztvevők majdnem negyede még mindig a hazai állami kórházakat preferálná az adott helyzetben.
A megkérdezettek 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kórházi kezelést igénylő betegség esetén inkább más országban kezeltetné magát.
Influenza: alig van kórház, amibe be lehet menni - kattintson tovább!
„A kutatásból azt látjuk, hogy az emberek többsége sajnos nincs felkészülve egy jelentős kiadásokkal járó kezelésre” – nyilatkozta Sallai Linda, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. termék- és üzletfejlesztési igazgatója. „Örvendetes tendencia azonban, hogy egyre többen – főleg a középkorú korosztályon belül – már gondolkodnak olyan megtakarítási formában, amelynek révén jelentős kedvezményeket vehetnek igénybe magánegészségügyi ellátás során. Sőt, már azok aránya is számottevő, akik súlyos betegség esetén külföldön kezeltetnék magukat. Ők új piaci keresletet teremtettek az ilyen szolgáltatásokra szakosodott biztosítási termékek iránt.”
A magyarok több mint harmada havi szinten 1-5 ezer forint közötti összeget fordítana egészségbiztosítás fenntartására. Ennél kevesebb, csupán 21 százalék tudna 5-10 ezer forint közötti összeget szánni biztosítására, 16 százalék pedig egyenesen úgy nyilatkozott, hogy nem engedheti meg magának.
