Emlékszik még valaki? A bicsérdyzmus nyomában
Száznegyven éve, 1872. március 20-án született Bicsérdy Béla természetgyógyász, a róla elnevezett természetes gyógymód felfedezője és népszerűsítője. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja.
Bicsérdy Fogarason tette le a kereskedelmi érettségit, azután Berettyóújfaluban, majd Fogarason lett adótisztviselő. Az 1920-as években kezdte hirdetni sajátos növényi alapú táplálkozási rendszerét, amelyhez valóságos filozófiai rendszer is párosult. Magyarországon ekkor már szép számmal voltak vegetáriánusok, egyesületük Reform Életmód címmel lapot adott ki, húsmentes szakácskönyvük pedig az első világháború végén már a harmadik kiadásban jelent meg. A szervezet karolta fel Bicsérdyt, akinek könyvei (Az életművészet könyve és a makrobiotika, A halál legyőzése, Az életnek évszázadokig történő meghosszabbítása, Az ember hivatása, avagy a boldogság és a siker biztos forrása) több tízezres példányszámban keltek el.
Bicsérdy már első kötetének előszavában - Zoroaszter király és Jézus Krisztus után - szerényen a harmadik egyetemes Mesternek nevezte magát és nem kevesebbet ígért követőinek, mint az élet meghosszabbítását, az örök szépség és az örök egészség receptjét. Szilárdan hitte és hirdette, hogy megfelelő táplálkozással, testmozgással, helyesen alkalmazott légzéstechnikával akár ezer évig is lehet élni. A húsevést elvetette, de megengedte a tojás és a tejtermékek fogyasztását, tiltotta viszont a főzést, mert szerinte az tönkreteszi az ételekben meglévő táperőt és életenergiát. Bicsérdy betegség esetén gyógyszerek helyett a koplalást javasolta, hogy beinduljanak a szervezet öngyógyító folyamatai.
Tanításai megosztották a közvéleményt: a többség ugyan ütődöttnek tartotta, de a harmincas években már tizenötezernél több híve volt (nagy-és dédszüleink generációja bicsérdistáknak nevezte a vegetáriánusokat). Bicsérdy rendszeresen dokumentálta könyveiben csodatételeit, műveiben helyet kaptak a hálatelt köszönőlevelek is.
Hogy csak néhány példát idézzünk: egy idős úr hetvenéves korában folyamodott Bicsérdy gyümölcsdiétájához, ennek eredményeképpen összes betegsége elmúlt, arca megfiatalodott, haja visszabarnult, izmai újra ruganyosak lettek, sőt három foga is visszanőtt. 1931-ben egy vegetáriánus futó Bécs-Budapest távfutással próbált reklámot csinálni a bicsérdista életmódnak. Futás közben csak hársfateát, mézet és citromot fogyasztott, s a 268 kilométeres távot végül tisztán 34 óra 45 perc alatt teljesítette. Az orvosi vizsgálat igazolta, hogy - noha hat kilót fogyott, - élettanilag kifogástalan állapotban volt. A próféta maga is kitűnő reklámja volt módszerének: hetvenévesen harminc évvel fiatalabbnak nézett ki, tornázott, hideg vízben fürdött és télvíz idején is mezítláb járt. Sőt, hívei között nem egy akadt, aki közel jutott ha nem is a mester által ígért ezer, de a száz évhez.
Bár ő nem sokat beszélt róla, kudarcok is érték: amikor néhány koplalástól legyöngült híve meghalt, sokat támadták, sőt a hentesek tüntetést szerveztek az üzletüket rontó Bicsérdy ellen.
Az érdeklődés idővel elfordult tőle, majd olyan évek következtek, amikor az emberek nem önszántukból éheztek. Bicsérdy 1951-ben kivándorolt az Egyesült Államokba, ahol világháborús sérülései következtében nem sokkal később, 1951. december 7-én meghalt.
