MŰFOGSOR-STOMATITIS K12.0 ICD11: 1F23.0 (MŰFOGSORVISELÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ SZÁJÜREGI GYULLADÁS)
Műfogsor-stomatitis: oka, tünetei, kezelése és veszélyei
A műfogsorviseléssel összefüggő szájüregi gyulladás gyakori probléma, mely különösen az idősebb korosztályba tartozókat érinti. Az esetek legnagyobb részében a stomatitis kialakulásában a Candida-gombák okozta fertőzésnek is nagy szerepe van, így a szájüregi candidiasis egyik altípusának is tekinthető.
A műfogsorviseléssel összefüggő stomatitis oka és kialakulása
A műfogsor-stomatitis okozója az esetek mintegy 80-90 százalékában a Candida albicans nevű mikroszkopikus gombafajta. Ez a gomba egészséges emberek szájüregében is megtalálható, de általában nem okoz semmilyen kellemetlen tünetet. Mivel azonban ún. opportunista kórokozóról van szó, mely, ha lehetőséget kap rá, elszaporodhat, és fájdalmas tüneteket okozhat. A Candida albicans a felelős a szájpenészért, vagyis a szájüregi candidiasis nevű betegségért, melynek egyik altípusa a műfogsor-stomatitis. A Candida albicans ugyanakkor nem az egyedüli kórokozó, mely műfogsor-stomatitist okozhat. A betegség kialakulásában baktériumok is szerepet játszhatnak, sőt az is előfordulhat, hogy gomba- és baktérium-fertőzés egyszerre van jelen.
Műfogsor-stomatitis esetén elsősorban a szájpadlás az érintett, vagyis az a terület, amely a műfogsort tartja, támasztja, és amelyet a műfogsor elfed. A műfogsor viselése megváltoztatja a szájüreg mikrobaflóráját, különösen akkor, ha valaki nem veszi ki a műfogsort éjszakára vagy nem tisztítja azt megfelelően. A műfogsor nyálkahártyával érintkező részén, illetve magán a nyálkahártyán idővel baktériumokból és gombákból álló, rendkívül vékony filmréteg, plakk alakul ki, melyen elszaporodhatnak a betegségeket okozó mikrobák. A műfogsor alatti területnek általában a kémhatása is más, mint a szájüreg más részein, ide kevésbé jut el a szájüreget „átmosó” nyál. Ráadásul, a rosszul beállított, kopott vagy túlságosan régi műfogsor könnyen felsértheti, irritálhatja is a nyálkahártyát. Ezek a tényezők együttesen rendkívül kedvező környezetet teremthetnek a betegséget okozó gomba- és baktériumfajoknak, így azok könnyen elszaporodhatnak.
Epidemiológia
A műfogsor-stomatitis gyakori betegség, különösen az 50 év felettieknél (hiszen ők azok, akik a legtöbbször protézist viselnek, és esetükben más rizikófaktorok is jelen vannak). A becslések szerint a műfogsor-stomatitis a protézist viselők mintegy 50 százalékát érintheti.
A műfogsor-stomatitis rizikófaktorai
A műfogsor-stomatitis teljes és részleges műfogsort viselőknél egyaránt előfordulhat, ám az előbbinél nagyobb a betegség kialakulásának az esélye.
Növeli a betegség rizikóját:
- a folyamatosan viselt műfogsor
- a nem megfelelően beállított, kopott vagy elavult műfogsor
- ha a műfogsor kényelmetlen és kidörzsöli, irritálja a nyálkahártyát
- sérült (pl. törött) műfogsor
- a nem megfelelő szájhigiénia, a műfogsor viselésére és tisztítására vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyása
- ha az érintett allergiás a műfogsor alapanyagára
- a legyengült immunrendszer
- a krónikus betegségek, pl. a cukorbetegség
- a széles spektrumú antibiotikumok szedése
- a szteroidokat tartalmazó gyógyszerek szedése
- a dohányzás
- az A-vitamin hiánya
- a krónikus szájszárazság és a túl kevés folyadék fogyasztása
A műfogsor-stomatitis tünetei
A műfogsorviseléssel összefüggő szájüregi gyulladás gyakran nem jár együtt tünetekkel vagy fájdalommal, azt csak rutin fogorvosi vagy szájüregi vizsgálat során fedezik fel.A betegség szinte mindig a szájpadláson alakul ki, az alsó fogakat pótló protézisnél kialakuló stomatitis ritka.
A műfogsor-stomatitis lehetséges, de ritkább tünetei:
- a protézis alatti terület kipirosodása és duzzanata
- enyhe vérzés
- égő érzés
- kellemetlen szájíz
- szájszárazság
- fehér, túrószerű plakkok, foltok a műfogsor alatti nyálkahártyán (ezek egyértelműen a gombás fertőzés tünetei)
- a száj szélének kirepedezése, kisebesedése (cheilitis)
- rágáskor vagy beszédkor jelentkező kellemetlen érzés vagy fájdalom
- nyelési nehézségek
A műfogsor-stomatitis osztályozása
A betegség, a tünetek súlyossága alapján, három stádiumba sorolható:
- I. típus: kisebb mértékű gyulladás, a duzzanat és a vérzés a műfogsor okozta apró sérülések területére korlátozódik
- II. típus: a gyulladás a műfogsor alatti nyálkahártya nagy részét érinti
- III. típus: noduláris (szemcsés), gyulladt hyperplasia (szövettúltengés), mely a szájpadlás közepénél és oldalánál is kialakulhat
A műfogsorviseléssel összefüggő szájüregi gyulladás diagnosztizálása
Gyakori, hogy a betegség rutin fogorvosi vizsgálat során derül ki. A betegség diagnosztizálása általában a klinikai tünetek alapján történik. Szükség lehet a plakkokból, illetve a műfogsor felületéről vett mintavételre, hogy a gyulladást okozó mikrobát pontosan azonosíthassák.
A műfogsor-stomatitis lefolyása és kimenetele
A betegség általában hosszabb idő alatt alakul ki (ezt azonban a tünetmentesség miatt nehéz felmérni), és mivel kellemetlen tüneteket nem mindig okoz, gyakran csak rutinvizsgálat során derül ki. Előfordulhat azonban, hogy a műfogsor-stomatitis miatt megnő más, szájüreget érintő betegségek, fertőzések rizikója, és elsősorban ezzel fordul orvoshoz az érintett. Kellemetlen érzések, fájdalom általában már csak a betegség előrehaladottabb állapotában vagy felülfertőződés esetén jelentkeznek.
Gyógyulásra általában a terápia megkezdése után 2-3 héttel lehet számítani. Ehhez azonban a gyógyszeres kezelés mellett a megfelelő szájhigiénia is elengedhetetlen!
A műfogsor-stomatitis szövődményei, komplikációi
A műfogsor-stomatitis általában nem jár együtt semmilyen komplikációval, megfelelő kezeléssel és a hatékonyabb higiéniás szokások elsajátításával, betartásával a kiújulás esélye is minimálisra csökkenthető. Nem kezelt gyulladás, vagy többször is visszatérő gyulladások következményeként megnő annak a rizikója, hogy a szájpadlás nyálkahártyáján apró szövetcsomók alakuljanak ki. Ez az eltérés nem rosszindulatú és jól kezelhető.
A műfogsorviseléssel összefüggő gyulladás kezelése és megelőzése
A betegség kezelésénél, illetve megelőzésénél rendkívül nagy szerepe van a megfelelő higiéniás szokások elsajátításának, a műfogsor rendszeres tisztításának, fertőtlenítésének. Ezekkel az egyszerű lépésekkel elkerülhető, hogy a műfogsor tovább irritálja a nyálkahártyát, illetve, hogy az érintett terület újra- és újra visszafertőződjön.
A már kialakult fertőzést helyileg alkalmazandó gombaellenes szerekkel (clotrimazol, nystatin, myconazol), antibakteriális szopogató tablettákkal, szájvizekkel, ecsetelőkkel lehet kezelni. Egy 2015-ös kutatás eredményei szerint az almaecet megfelelő, természetes alternatívát nyújthat a Candida-eredetű műfogsor-stomatitis kezelésében, illetve megelőzésében.
Ha a műfogsor-stomatitis szövetburjánzást is okoz, és a szájpadláson apró csomók alakulnak ki, ezek sebészeti eltávolítását is javasolhatja a kezelőorvos. Ezek ugyanis befolyásolhatják a műfogsor illeszkedését, és növelhetik a betegség kiújulásának az esélyét.
A terápia fontos eleme a műfogsor-stomatitisre hajlamosító alapbetegség (pl. diabétesz) megfelelő kezelése is.
Mit tehetünk otthon műfogsor-stomatitis esetén?
A legfontosabb a műfogsor rendszeres tisztán tartása, fertőtlenítése, a szájhigiéniás szabályok betartása – ez a betegség kezelésénél és megelőzésénél egyaránt rendkívül lényeges.
- A műfogsort éjszakára, legalább 6-8 órára ki kell venni!
- Rendszeresen, naponta legalább két alkalommal alaposan mossunk fogat és tisztítsuk meg a műfogsort is. Gondoskodjunk a műfogsor rendszeres fertőtlenítéséről is.
- A műfogsor tisztításánál ne csak a a fogakat mossuk meg, hanem a szájpadlással érintkező részeket is.
- Évente legalább egyszer ellenőriztessük a műfogsor illeszkedését, illetve, hogy a műfogsorunk nem elavult-e, nincsenek-e rajta apró sérülések, repedések.
- A sérült, törött műfogsort a lehető leggyorsabban javíttassuk meg vagy cseréljük ki.
- Ideális esetben minden étkezés után vízzel öblítsük ki a szájat!
- Fogyasszunk több folyadékot!
- Szokjunk le a dohányzásról!
GYAKORI KÉRDÉSEK A MŰFOGSOR-STOMATITISSZEL KAPCSOLATBAN
Fertőz-e a műfogsor-stomatitis?
A műfogsorviseléssel összefüggő szájüregi gyulladás nem fertőző betegség. Ugyanakkor, mivel a probléma kialakulásához a szájüregben található Candida-gombák túlszaporodása okozza, azok a fertőzések, melyek felboríthatják a szájüreg baktériumflórájának egyensúlyát, a műfogsor-stomatitis rizikóját is növelik.
Hányszor újulhat ki a műfogsor-stomatitis?
Mivel a betegség kialakulása nagy mértékben függ a szájhigiéniától és a protézisviselési szabályok betartásától, ezek elhanyagolása, a rossz szokásokhoz való visszatérés miatt a műfogsor-stomatitis is gyakran, akár évente kiújulhat. Szintén nagyobb az esélye a kiújulásnak, ha gyógyulás után nem vizsgálják felül a műfogsor állapotát, illeszkedését.
Segíthet-e a műfogsor-stomatitis kezelésében, megelőzésében az alkoholos öblögetés?
Az alkohol egyrészt száríthatja és irritálhatja az egyébként is sérült nyálkahártyát, másrészt felboríthatja a szájüreg mikroba-flórájának az egyensúlyát, így fokozhatja a kellemetlen tünetek és a betegségek rizikóját. Az alkoholos öblögetés ezért nem ajánlott. Az alkoholfogyasztás pedig egyébként is kockázatnövelő tényezőnek tekinthető.
Okozhat-e más problémát is, ha nem kezeljük a műfogsor-stomatitist?
A műfogsor-stomatitis önmagában is kellemetlen betegség lehet, és bár közvetlen komplikációkkal nem jár, a szájüregi mikroba-flóra egészségét számos más problémával hozták már összefüggésbe. A kutatások szerint ha a szájüreg baktériumflórájának az egyensúlya felborul, az olyan betegségek rizikóját is megnöveli, mint a diabétesz, a reumatoid arthritisz vagy a szívroham. A műfogsoron, illetve az alatt elszaporodó kórokozók a légutakba is viszonylag könnyen bekerülhetnek azok közelsége miatt, és akár tüdőgyulladást is okozhatnak.
Források:
Medscape https://emedicine.medscape.com/article/1075994-overview
Epidemiology and etiology of denture stomatitis, Journal of Prosthodontics https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21463383/
Denture Stomatitis: Causes, Cures and Prevention, Primary Dental Journal https://journals.sagepub.com/doi/10.1308/205016817822230175
Oral and Maxillofacial Pathology (Elsevier, 2009.) szerk.: Brad W. Neville, Douglas D. Damm, Carl M. Allen, Jerry E. Bouquot
Oral and Maxillofacial Diseases (2004.), szerk.: Crispian Scully, Stephen R. Flint, Stephen R. Porter, Khursheed F. Moos