Műfogsor-stomatitis: oka, tünetei, kezelése és veszélyei

A műfogsorviseléssel összefüggő szájüregi gyulladás gyakori probléma, mely különösen az idősebb korosztályba tartozókat érinti. Az esetek legnagyobb részében a stomatitis kialakulásában a Candida-gombák okozta fertőzésnek is nagy szerepe van, így a szájüregi candidiasis egyik altípusának is tekinthető.

A műfogsorviseléssel összefüggő stomatitis oka és kialakulása

A műfogsor-stomatitis okozója az esetek mintegy 80-90 százalékában a Candida albicans nevű mikroszkopikus gombafajta. Ez a gomba egészséges emberek szájüregében is megtalálható, de általában nem okoz semmilyen kellemetlen tünetet. Mivel azonban ún. opportunista kórokozóról van szó, mely, ha lehetőséget kap rá, elszaporodhat, és fájdalmas tüneteket okozhat. A Candida albicans a felelős a szájpenészért, vagyis a szájüregi candidiasis nevű betegségért, melynek egyik altípusa a műfogsor-stomatitis. A Candida albicans ugyanakkor nem az egyedüli kórokozó, mely műfogsor-stomatitist okozhat. A betegség kialakulásában baktériumok is szerepet játszhatnak, sőt az is előfordulhat, hogy gomba- és baktérium-fertőzés egyszerre van jelen.

A rosszul illeszkedő, sérült, törött vagy túlságosan kopott, régi műfogsor komoly kellemetlenségeket, fájdalmakat okozhat, és számos betegség rizikóját is növelheti. Forrás: Shutterstork.com

Műfogsor-stomatitis esetén elsősorban a szájpadlás az érintett, vagyis az a terület, amely a műfogsort tartja, támasztja, és amelyet a műfogsor elfed. A műfogsor viselése megváltoztatja a szájüreg mikrobaflóráját, különösen akkor, ha valaki nem veszi ki a műfogsort éjszakára vagy nem tisztítja azt megfelelően. A műfogsor nyálkahártyával érintkező részén, illetve magán a nyálkahártyán idővel baktériumokból és gombákból álló, rendkívül vékony filmréteg, plakk alakul ki, melyen elszaporodhatnak a betegségeket okozó mikrobák. A műfogsor alatti területnek általában a kémhatása is más, mint a szájüreg más részein, ide kevésbé jut el a szájüreget „átmosó” nyál. Ráadásul, a rosszul beállított, kopott vagy túlságosan régi műfogsor könnyen felsértheti, irritálhatja is a nyálkahártyát. Ezek a tényezők együttesen rendkívül kedvező környezetet teremthetnek a betegséget okozó gomba- és baktériumfajoknak, így azok könnyen elszaporodhatnak.

Epidemiológia

A műfogsor-stomatitis gyakori betegség, különösen az 50 év felettieknél (hiszen ők azok, akik a legtöbbször protézist viselnek, és esetükben más rizikófaktorok is jelen vannak). A becslések szerint a műfogsor-stomatitis a protézist viselők mintegy 50 százalékát érintheti.

A műfogsor-stomatitis rizikófaktorai

A műfogsor-stomatitis teljes és részleges műfogsort viselőknél egyaránt előfordulhat, ám az előbbinél nagyobb a betegség kialakulásának az esélye.

Növeli a betegség rizikóját:

• a folyamatosan viselt műfogsor
• a nem megfelelően beállított, kopott vagy elavult műfogsor
• ha a műfogsor kényelmetlen és kidörzsöli, irritálja a nyálkahártyát
• sérült (pl. törött) műfogsor
• a nem megfelelő szájhigiénia, a műfogsor viselésére és tisztítására vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyása
• ha az érintett allergiás a műfogsor alapanyagára
• a legyengült immunrendszer
• a krónikus betegségek, pl. a cukorbetegség
• a széles spektrumú antibiotikumok szedése
• a szteroidokat tartalmazó gyógyszerek szedése
• a dohányzás
• az A-vitamin hiánya
• a krónikus szájszárazság és a túl kevés folyadék fogyasztása

A műfogsor-stomatitis a szájpenésszel „rokon”, gombás eredetű gyulladás. Forrás: Shutterstork.com

A műfogsor-stomatitis tünetei

A műfogsorviseléssel összefüggő szájüregi gyulladás gyakran nem jár együtt tünetekkel vagy fájdalommal, azt csak rutin fogorvosi vagy szájüregi vizsgálat során fedezik fel.A betegség szinte mindig a szájpadláson alakul ki, az alsó fogakat pótló protézisnél kialakuló stomatitis ritka.

A műfogsor-stomatitis lehetséges, de ritkább tünetei:

• a protézis alatti terület kipirosodása és duzzanata
• enyhe vérzés
• égő érzés
• kellemetlen szájíz
• szájszárazság
• fehér, túrószerű plakkok, foltok a műfogsor alatti nyálkahártyán (ezek egyértelműen a gombás fertőzés tünetei)
• a száj szélének kirepedezése, kisebesedése (cheilitis)
• rágáskor vagy beszédkor jelentkező kellemetlen érzés vagy fájdalom
• nyelési nehézségek

A műfogsor-stomatitis osztályozása

A betegség, a tünetek súlyossága alapján, három stádiumba sorolható:

• I. típus: kisebb mértékű gyulladás, a duzzanat és a vérzés a műfogsor okozta apró sérülések területére korlátozódik
• II. típus: a gyulladás a műfogsor alatti nyálkahártya nagy részét érinti
• III. típus: noduláris (szemcsés), gyulladt hyperplasia (szövettúltengés), mely a szájpadlás közepénél és oldalánál is kialakulhat

A műfogsorviseléssel összefüggő szájüregi gyulladás diagnosztizálása

Gyakori, hogy a betegség rutin fogorvosi vizsgálat során derül ki. A betegség diagnosztizálása általában a klinikai tünetek alapján történik. Szükség lehet a plakkokból, illetve a műfogsor felületéről vett mintavételre, hogy a gyulladást okozó mikrobát pontosan azonosíthassák.

A műfogsor-stomatitis lefolyása és kimenetele

A betegség általában hosszabb idő alatt alakul ki (ezt azonban a tünetmentesség miatt nehéz felmérni), és mivel kellemetlen tüneteket nem mindig okoz, gyakran csak rutinvizsgálat során derül ki. Előfordulhat azonban, hogy a műfogsor-stomatitis miatt megnő más, szájüreget érintő betegségek, fertőzések rizikója, és elsősorban ezzel fordul orvoshoz az érintett. Kellemetlen érzések, fájdalom általában már csak a betegség előrehaladottabb állapotában vagy felülfertőződés esetén jelentkeznek.

Gyógyulásra általában a terápia megkezdése után 2-3 héttel lehet számítani. Ehhez azonban a gyógyszeres kezelés mellett a megfelelő szájhigiénia is elengedhetetlen!

A szájüregi fájdalom csak egyik tünete a nem megfelelően beállított protézisnek. Az is előfordulhat, hogy konkrét fájdalmat nem is érez valaki, csak az íny és a szájüreg nyálkahártyáján észrevehető elváltozások utalhatnak erre. Forrás: Shutterstork.com

A műfogsor-stomatitis szövődményei, komplikációi

A műfogsor-stomatitis általában nem jár együtt semmilyen komplikációval, megfelelő kezeléssel és a hatékonyabb higiéniás szokások elsajátításával, betartásával a kiújulás esélye is minimálisra csökkenthető. Nem kezelt gyulladás, vagy többször is visszatérő gyulladások következményeként megnő annak a rizikója, hogy a szájpadlás nyálkahártyáján apró szövetcsomók alakuljanak ki. Ez az eltérés nem rosszindulatú és jól kezelhető.

A műfogsorviseléssel összefüggő gyulladás kezelése és megelőzése

A betegség kezelésénél, illetve megelőzésénél rendkívül nagy szerepe van a megfelelő higiéniás szokások elsajátításának, a műfogsor rendszeres tisztításának, fertőtlenítésének. Ezekkel az egyszerű lépésekkel elkerülhető, hogy a műfogsor tovább irritálja a nyálkahártyát, illetve, hogy az érintett terület újra- és újra visszafertőződjön.

A már kialakult fertőzést helyileg alkalmazandó gombaellenes szerekkel (clotrimazol, nystatin, myconazol), antibakteriális szopogató tablettákkal, szájvizekkel, ecsetelőkkel lehet kezelni. Egy 2015-ös kutatás eredményei szerint az almaecet megfelelő, természetes alternatívát nyújthat a Candida-eredetű műfogsor-stomatitis kezelésében, illetve megelőzésében.

Ha a műfogsor-stomatitis szövetburjánzást is okoz, és a szájpadláson apró csomók alakulnak ki, ezek sebészeti eltávolítását is javasolhatja a kezelőorvos. Ezek ugyanis befolyásolhatják a műfogsor illeszkedését, és növelhetik a betegség kiújulásának az esélyét.

A terápia fontos eleme a műfogsor-stomatitisre hajlamosító alapbetegség (pl. diabétesz) megfelelő kezelése is.

Mit tehetünk otthon műfogsor-stomatitis esetén?

A legfontosabb a műfogsor rendszeres tisztán tartása, fertőtlenítése, a szájhigiéniás szabályok betartása – ez a betegség kezelésénél és megelőzésénél egyaránt rendkívül lényeges.

• A műfogsort éjszakára, legalább 6-8 órára ki kell venni!
• Rendszeresen, naponta legalább két alkalommal alaposan mossunk fogat és tisztítsuk meg a műfogsort is. Gondoskodjunk a műfogsor rendszeres fertőtlenítéséről is.
• A műfogsor tisztításánál ne csak a a fogakat mossuk meg, hanem a szájpadlással érintkező részeket is.
• Évente legalább egyszer ellenőriztessük a műfogsor illeszkedését, illetve, hogy a műfogsorunk nem elavult-e, nincsenek-e rajta apró sérülések, repedések.
• A sérült, törött műfogsort a lehető leggyorsabban javíttassuk meg vagy cseréljük ki.
• Ideális esetben minden étkezés után vízzel öblítsük ki a szájat!
• Fogyasszunk több folyadékot!
• Szokjunk le a dohányzásról!

GYAKORI KÉRDÉSEK A MŰFOGSOR-STOMATITISSZEL KAPCSOLATBAN

Fertőz-e a műfogsor-stomatitis?

A műfogsorviseléssel összefüggő szájüregi gyulladás nem fertőző betegség. Ugyanakkor, mivel a probléma kialakulásához a szájüregben található Candida-gombák túlszaporodása okozza, azok a fertőzések, melyek felboríthatják a szájüreg baktériumflórájának egyensúlyát, a műfogsor-stomatitis rizikóját is növelik.

Hányszor újulhat ki a műfogsor-stomatitis?

Mivel a betegség kialakulása nagy mértékben függ a szájhigiéniától és a protézisviselési szabályok betartásától, ezek elhanyagolása, a rossz szokásokhoz való visszatérés miatt a műfogsor-stomatitis is gyakran, akár évente kiújulhat. Szintén nagyobb az esélye a kiújulásnak, ha gyógyulás után nem vizsgálják felül a műfogsor állapotát, illeszkedését.

Segíthet-e a műfogsor-stomatitis kezelésében, megelőzésében az alkoholos öblögetés?

Az alkohol egyrészt száríthatja és irritálhatja az egyébként is sérült nyálkahártyát, másrészt felboríthatja a szájüreg mikroba-flórájának az egyensúlyát, így fokozhatja a kellemetlen tünetek és a betegségek rizikóját. Az alkoholos öblögetés ezért nem ajánlott. Az alkoholfogyasztás pedig egyébként is kockázatnövelő tényezőnek tekinthető.

Okozhat-e más problémát is, ha nem kezeljük a műfogsor-stomatitist?

A műfogsor-stomatitis önmagában is kellemetlen betegség lehet, és bár közvetlen komplikációkkal nem jár, a szájüregi mikroba-flóra egészségét számos más problémával hozták már összefüggésbe. A kutatások szerint ha a szájüreg baktériumflórájának az egyensúlya felborul, az olyan betegségek rizikóját is megnöveli, mint a diabétesz, a reumatoid arthritisz vagy a szívroham. A műfogsoron, illetve az alatt elszaporodó kórokozók a légutakba is viszonylag könnyen bekerülhetnek azok közelsége miatt, és akár tüdőgyulladást is okozhatnak.

Források:

Medscape https://emedicine.medscape.com/article/1075994-overview

Epidemiology and etiology of denture stomatitis, Journal of Prosthodontics https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21463383/

Denture Stomatitis: Causes, Cures and Prevention, Primary Dental Journal https://journals.sagepub.com/doi/10.1308/205016817822230175

Oral and Maxillofacial Pathology (Elsevier, 2009.) szerk.: Brad W. Neville, Douglas D. Damm, Carl M. Allen, Jerry E. Bouquot

Oral and Maxillofacial Diseases (2004.), szerk.: Crispian Scully, Stephen R. Flint, Stephen R. Porter, Khursheed F. Moos