Mitől lehet alacsonyabb a hemoglobin szint? Így keresik meg az okát az orvosok
Mit mutat a laborleletünkben olvasható hemoglobin szint? Milyen okai lehetnek az alacsonyabb hemoglobin értéknek, és mi a teendő vele?
Ezekben a kérdésekben segített tájékozódni dr. Halm Gabriella, belgyógyász, hematológus, a Trombózis- és Hematológiai Központ szakembere.
Mit mutat a hemoglobin érték?
A hemoglobin a csontvelőben képződő vörösvértestekben termelődő vastartalmú fehérje. Magas vastartalmának köszönhető a vér vörös színe. A hemoglobin megköti a belélegzett oxigént, és a keringési rendszeren keresztül elszállítja azt a tüdőből szervezetünk sejtjeihez. A hemoglobin azonban nemcsak oxigént, de más gázokat is, szállít. Miután leadta az oxigént a célsejteknek, szén-dioxidot köt meg, amitől kilégzéssel szabadul meg szervezetünk.
A hemoglobint (hgb) általában a teljes vérkép részeként vizsgálják
- Normál értéke felnőtt férfiaknál 130-170 gramm/l,
- felnőtt nők esetében 120-150 g/l között van.
- Ezt az értéket azonban mindig a vérkép egyéb összetevőivel (vörösvértestszám, HTC, MCV, MCH, fehérvérsejt szám, vérlemezkeszám stb.), valamint más klinikai és laboratóriumi eredményekkel együtt, az életkor és számos egészségügyi állapot (pl. várandósság, alapbetegségek) figyelembevételével kell értékelni – hangsúlyozza dr. Halm Gabriella.
A normálisnál alacsonyabb hemoglobinszint azt jelzi, hogy a szervezet sejtjei nem kapnak elegendő oxigént a vérből, ezért a sejtekben található ún. energiatermelő részecskékben (mitokondriumokban) az anyagcsere folyamatok károsodnak. Oxigén hiányában nem tudnak kellő energiát termelni a szervezet fő üzemanyag forrásából a glukózból. Ez a vérszegénység tipikus tüneteihez, fáradtsághoz, gyengeséghez, sápadtsághoz, szédüléshez és terhelésre jelentkező nehézlégzéshez vezet.
Mitől lehet alacsonyabb a hemoglobin szint?
- Életünk egyes szakaszaiban, például serdülőkorban vagy a várandósság, szoptatás idején a szervezet megnövekedett vasigénye miatt kialakuló alacsonyabb hemoglobin szint átmeneti és normális jelenségnek tekinthető. Idősebb korban, amikor a sejtszaporodás lelassul, szintén megfigyelhető, hogy az alsó referenciatartomány alá csúszik az érték. Az alacsony hemoglobin érték azonban számos egészségügyi probléma következménye is lehet.
Az alacsony hemoglobin négy leggyakoribb oka
1. Akut vagy krónikus vérvesztés:
Ide tartoznak a műtét vagy trauma következtében kialakuló vérvesztések, illetve a jellemzően emésztőrendszeri (pl. gyomorvérzés, fekély, daganat aranyér) vagy nőgyógyászati eredetű (pl. mióma) kórképpel kapcsolatos vérzések. Nők esetében a menstruáció is nagyfokú és súlyos vérveszteséget eredményezhet.
2. A vörösvértestek csökkent képződése:
Hiányállapotok, elsősorban a nem megfelelő vas-, B12-vitamin-, illetve folsavbevitel állhat a hátterében. Előfordulhat, hogy a vitaminok és nyomelemek nem szívódnak fel a tápcsatornából (pl. gyulladásos bélbetegség miatt).
- Krónikus vesebetegség,
- cukorbetegség,
- pajzsmirigy-alulműködés,
- autoimmun (pl. lupusz, reumatoid artritisz)
- és daganatos megbetegedések is negatívan befolyásolhatják a hemoglobin értéket.
Csontvelő betegségek (aplasztikus anémia, leukémiák) valamint a kemo-és sugárterápia és egyes toxinok miatt szintén elégtelen lehet a keletkező vörösvértestek mennyisége.
3. A vörösvértestek fokozott pusztulása:
Öröklődő vörösvérsejtképzési betegségek (thalasszémia, sarlósejtes vérszegénység, szferocytosis), valamint szerzett folyamatok; autoimmun hemolitikus anémia, illetve gyógyszer mellékhatás (pl. penicillin és származékai, nem-szteroid gyulladáscsökkentők - NSAID) következtében alakul ki.
4. Lépmegnagyobbodás:
Fertőzéses, gyulladásos, illetve vérképzőszervi daganatos betegségek is okozhatják a lép megnagyobbodását. Ennek következtében indokolatlan mennyiségű vörösvértest raktározódik a lépben, ami miatt vérszegénység és alacsonyabb fehérvérsejtszám és vérlemezke szám csökkenése is megfigyelhető.
Mit jelent az alacsony hemoglobin-szint?
- A normálisnál alacsonyabb hemoglobin érték – kevés kivétellel – vérszegénységet jelent, és az esetek 80 százalékában elmondható, hogy a vashiány áll a hátterében. Ennek ellenére nem tanácsos, hogy a laboreredményt kézhez kapva azonnal vaspótlásba kezdjünk, a vérszegénység diagnózisát ugyanis egyéb laborparaméterek és a beteg állapotát is figyelembe véve és a szükség szerinit további vizsgálatok elvégzésével lehet megerősíteni.
- Konzultáljunk szakorvossal, aki a diagnózis felállítását követően a megfelelő terápiát (vitamin-és ásványianyag pótlás, étrend módosítása, gyulladásos folyamatok vagy a vérvesztés kezelése stb.) fogja javasolni számunkra – tanácsolja dr. Halm Gabriella, a Trombózis- és Hematológiai Központ belgyógyász, hematológus szakorvosa.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Vérszegénység, gyengeség, fáradékonyság: ilyen, ha vérrák áll a háttérben
