Magán vagy állami? Mától csak egy helyen kezelhetik új betegeiket az orvosok
Március 1-től új páciens esetében ugyanaz az orvos nem kezelheti ugyanazt a pácienst ugyanazzal a problémával magánellátásban, mint a közegészségügyben.
Ez annyit jelent, hogy tesz, hogy a magánrendelőben elvégzett vizsgálat után az orvos nem hívhatja be a pácienst magához a kórházba, hogy kiír neki nagylabort, CT-t, vagy esetleg majd ott megműti. Ugyanígy, az állami kórházban műtött betegét sem rendelheti be magánrendelésre kontrollra.
Magánpraxis vagy állami?
Eddig a beteg eldönthette, hogy a kezelését akarja-e elejétől a végéig ugyanannál a doktornál a magánrendelésén végigvinni, vagy inkább kiállja a sorát - akár több hónapos várakozási idővel -, és az államit választja.
Végső határidőként hétfő éjfélig kell aláírniuk az egészségügyi dolgozóknak azt a szerződést, amellyel maradhatnak a közellátásban, feltéve, ha akarnak. A pótlékok és ügyeleti díjak miatt az utolsó percig huzakodtak, több helyen komplett osztályok fenyegettek felmondással. Szegeden még mindig feszült a helyzet – ott a sebészek állhatnak fel, ami az ellátás megszűnését jelentené –, máshol azonban utolsó perces engedményekkel sikerült elsimítani a konfliktust. - írja a HVG.
Azt még nem tudni, hányan mennek át teljes egészében a magánellátásba, választja a magánrendelést a pótlék helyett. Ennek az is lehet az eredménye, hogy emberhiány miatt a kisebb műtétek után a beteg otthon lábadozik majd, a krónikus osztályok pedig idősotthonokká alakulnak, így még inkább nagyobb hangsúlyt kapnának a beavatkozást végző intézmények, részlegek.
Egyelőre annyit tudni, hogy azok, akik 2020. november 18. – vagyis a törvény hatályba lépése – előtt kezdték meg a beteg kezelését, nem vonatkozik a szabály március 1. után sem.
A HVG informátora szerint erre azonban az új páciensek esetében is van "megoldás" : az orvos magánellátásban fogadja a pácienst, majd az állami rendszerbe más kollégájához küldi be, így egymás betegeit veszik át.
A háziorvosi ellátás is változik
A háziorvosi praxisközösségek területi alapon, járásonként, Budapesten pedig kerületenként szerveződnek, és háziorvosi, házi gyermekorvosi, valamint fogorvosi praxisokból, illetve vegyes praxisokból állnak majd. Minden érintett orvosnak hetente legalább 20 óra rendelési időt kell biztosítania betegeinek, továbbá a praxisközösségek tagjai vállalják egymás helyettesítését, és biztosítják, hogy a betegek magasabb szintű alapellátást kapjanak.
Ahhoz, hogy praxisközösséget alkossanak, fel kell venniük új munkatársakat, szakorvosokat akár néhány órában is, azt azonban még nem tudják, hol találhatnak erre a munkára kollégákat. A terv szerint a jelenlegi egy orvos és egy asszisztens felállás helyett a praxisközösségek jellemzően 5–10 háziorvosból és a munkájukat támogató közös szakmai szolgáltatásokból állnak majd. A praxisközösségek kötelező prevenciós szerepet is kapnának, így a betegségeket könnyebben meg lehetne előzni.
Hálapénz
A hálapénz tekintetében nem csak a kapást, az adást is büntetik, és a jövőben szigorúbban ellenőrzik - az orvosokat a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai ellenőrzik majd.
Egy orvosszakmai csoport kidolgozott egy megoldási javaslatot arra a problémára, hogy például a szülő nők mehessenek ugyanahhoz az orvoshoz, és a pénz tekintetében is találtak megoldást. Az orvos, a kórház és a kismama egy háromoldalú szerződést köthetne, amiben deklarálják, hogy a szülő nőnek az ellátásért nem kell fizetnie, de ha munkaidőn kívül akarja az orvos szolgáltatásait igénybe venni, azért térítést kell fizetnie, számla ellenében.-írja a HVG.
A szülészeti-nőgyógyászati, a kardiológiai, ortopédiai, gasztroenteorológiai, a sebészeti és fül-orr-gégészeti ellátásra váró betegek is erősen érintve lesznek.
