Nagyrutin: ezekre a betegségekre deríthet fényt egyetlen vérvétellel

2024.05.14.

vérvétel vérszegénység koleszterin daganat laborvizsgálat nagyrutin

A vérvétel segíthet a betegségek diagnosztizálásában, és a megfelelő terápia kiválasztásában is.

A vér vizsgálatával nagyon sok információt szerezhetnek az orvosok az általános egészségi állapotunkról és arról, hogy a szerveink megfelelően működnek-e. De a vérvizsgálat nemcsak "ellenőrzésre" jó, a vérünkben található anyagok, molekulák, sejtek számos betegség felderítésében is szerepet játszanak, ráadásul a vérünkben gyakran korábban jelennek meg a problémára utaló jelek, mintsem a tüneteket észlelnénk.

Vérvétel - amikor eltér az eredmény a normálistól

Nem szabad elfelejteni, hogy egy-egy, a normálistól eltérő érték nem jelenti feltétlenül azt, hogy súlyos betegségben szenvedünk. A kapott értékeket ugyanis az egyéni jellegzetességek figyelembevételével kell elemezni, vagyis nemcsak a korunk, a testsúlyunk, a nemünk, az esetleges meglévő egészségügyi problémáink, a szedett gyógyszerek vagy étrend-kiegészítők befolyásolhatják az eredményeket, hanem az életmódunk, szokásaink is.

Emellett pedig a szakemberek nemcsak egy-egy értéket vizsgálnak, hanem azok viszonyát más eredményekhez is.

Nagyrutin vérvizsgálat javasolt többek között:

éves, rendszeres általános egészségszűréshez, egészségi állapot felméréshez
fertőzés, gyulladás gyanúja esetén
vérszegénység gyanúja esetén
májfunkciók ellenőrzéséhez
vesefunkció ellenőrzéséhez
szervezet anyagcsere státuszának áttekintő felméréséhez (cukor, inzulin, koleszterin, húgysav, TSH)
pajzsmirigy működés szűréséhez

A nagyrutin vérvizsgálat tételei

teljes vérkép - benne ferhérvérsejtszám, fehérvérsejt fajták (monocyta, lymphocyta, eosynophil granulocyta, basophil granulocyta) száma és aránya, vörösvérsejtszám, hemoglobin szint, hematokrit, trombocitaszám
süllyedés,
CRP,
vércukor,
húgysav,
ionok (klorid, nátrium, kálium),
koleszterin (benne összkoleszterin, HDL, LDL, non-HDL),
triglicerid,
májfunkció (GOT, GPT, GGT, AP, LDH),
vesefunkció (kreatinin, karbamid, eGFR),
össz- és direkt bilirubin,
CK (kreatinin-kináz),
TSH
teljes vizelet és üledék

Milyen betegségek megállapításában segíthet tehát a vérvizsgálat?

Fehérvérsejt, vörösvérsejt

A vér sejtes elemeinek, például a vérlemezkéknek, a fehér- vagy vörösvértesteknek a száma utalhat akut vagy krónikus gyulladásra, allergiára, fertőzésekre, de vese- vagy szívbetegségekre is.

Vitaminok, ásványi anyagok

Sok hiánybetegséget ki lehet deríteni a vér elemzésével, többek között például a vashiányos vérszegénységet, a D-vitamin, a B-vitaminok vagy a magnézium hiányát; de a vérben megtalálható anyagok arra is utalhatnak, ha valaki szervezetében túl sok például a kalcium, a nátrium vagy a kálium, de akár a nehézfém-mérgezéseket is ki lehet deríteni a vérvizsgálat segítségével.

Bilirubin, albumin

A vér egyéb alkotóelemeit, például a bilirubint (mely a hemoglobin lebomlásakor keletkezik) vagy az albumint (mely a vérplazmában található fehérje) vizsgálva pedig a máj- és vesekárosodásra is lehet következtetni.

Vércukorszint, koleszterin

Általánosak az anyagcserénkre vonatkozó vizsgálatok is, melyek többek között például a vércukorszintünket vagy a koleszterinszintünket mérik. Ezeknek az eredményeknek az elemzése segíthet olyan súlyos, krónikus (akár az életet is veszélyeztető) betegségek diagnosztizálásában, mint a diabétesz vagy a szív- és érrendszeri problémák. Természetesen, emellett genetikai eredetű betegségekre vagy felszívódási zavarokra is lehet következtetni az értékekből.

Hormonok

A vér segítségével jutnak el a különböző hormonok is a sejtjeinkhez, ezért a vérvizsgálat során ezek mennyiségét is mérni lehet. Az egyes hormonok túl magas, vagy éppen túl alacsony szintje állhat rengeteg betegség és állapot hátterében, ezért a hormonmennyiségek elemzése hozzájárulhat különböző nőgyógyászati betegségek, a meddőség, az inzulinrezisztencia, a pajzsmirigybetegségek, de akár egyes daganatos betegségek diagnózisához is (előfordulhat ugyanis, hogy a daganat serkenti fokozott hormontermelésre az adott mirigyet).

Antitestek

A vérben olyan antitestek is lehetnek, melyeket a szervezetünk valamilyen allergénnel való találkozás hatására termel, vagyis, a vérvizsgálat során akár az allergiás betegségeket is kideríthetik, de más anyagok elemzése az esetleges autoimmun betegségek diagnózisához is elvezethet.

Az orvostudomány fejlődésével egyre több dolgot vizsgálhatunk a vérből, ezek az eredmények pedig a genetikai eredetű rendellenességek, illetve a daganatos betegségek hatékonyabb, gyorsabb és pontosabb felderítéséhez vezetnek.

Tumormarkerek

Az úgynevezett tumormarkerek például olyan biomarkerek, melyeket a daganatok (vagy a daganatra adott reakcióként a normál sejtek) termelnek, és meglétük a vérben a tumoros megbetegedésre utalhat. Természetesen, pusztán egy vérvizsgálatból nem lehet megállapítani, hogy valaki rákos-e, ezért azt más eljárásokkal, például képalkotó vizsgálatokkal egészíthetik ki.

A tumormarkerek vizsgálatával emellett megállapíthatóak bizonyos daganatos betegségek stádiumai, de az is, hogy milyen hatással van a kezelés a daganatra. A genetikai tesztek során pedig kideríthető, hogy bizonyos súlyos, akár életveszélyes betegségekre (pl. a mélyvénás trombózis vagy az emlőrák egyes típusaira, esetleg a cisztás fibrózisra) van-e fokozott hajlamunk. Ennek a tudásnak a birtokában, az életmód megváltoztatásával vagy gyógyszerszedéssel, esetleg műtéttel sokat tehetünk a betegség rizikójának csökkentéséért.

Vírusok, baktériumok

Természetesen, jó néhány betegség "egyértelmű" nyomokat hagy a vérünkben, így a vérvizsgálattal ezeket is ki lehet deríteni. Ezek közé tartoznak például a különböző szexuális úton terjedő betegségek, de többek között a rubeola, a mumpsz, a kanyaró is, és számos más baktérium vagy vírus jelenlétét is ki lehet mutatni a vérből.