A nők fele még sosem volt mellrákszűrésen - ez derült ki a Női Egészség Éve kutatásából
„Félek a diagnózistól. Nincs rá szükségem. Az orvos jobban tudja” – válaszolták nők az EgészségKalauz.hu Női Egészség Éve 2020 című kampányának országos, reprezentatív kutatásában.
A 18-65 éves nők egészséghez való viszonyáról, a nőket érintő szűrések ismertségéről és relevanciájáról készült felmérés [1] eredményeit a Női Egészség Éve kampányindító sajtótájékoztatóján mutatták be.
A nők egészségének megőrzését, a hiteles egészségügyi tájékoztatást és a nők szűrővizsgálatokra irányítását tűzte ki célul a 2020 - A Női Egészség Éve kampány, amelyet az EgészségKalauz.hu tematikus portál indított januárban.
„Azt tudtuk, hogy össze kell fognunk médiavállalatunk, a Ringier Axel Springer Magyarország összes női lapjával és szerkesztőségével, hogy közösen szóljunk nő olvasóinkhoz, de azt nem tudtuk, hogy konkrétan mely területeken kell erősítenünk az edukációt. A kutatás eredményeinek birtokában már látjuk, hogy nemcsak korrekt információra és a félelmek lebontására van szükség, hanem országos mozgósításra is, ezért a Női Egészség Évét a nyereményjátékkal egybekötött Ki a meNŐ? Aki szűrésre megy! elnevezésű szűrőkampánnyal indítjuk. Reméljük, hogy tartalmainkkal, rendezvényeinkkel és a szűrőkampánnyal minél több nőhöz sikerül eljutnunk” - nyilatkozta Simon Izabella, az EgészségKalauz.hu főszerkesztője.
Nyereményjátékkal egybekötött szűrőkampánnyal indul a Női Egészség Éve
A kutatásról
Az online kérdőíves felmérésben és az egyéni mélyinterjúkban a nők egészségtudatosságára, szűrővizsgálatokról alkotott véleményére, és az egészségügyi információszerzés gyakorlatára is rákérdeztek. Kiemelt fókuszt kapott a női szűrővizsgálatok ismertsége és igénybevétele. A válaszokból kirajzolódik, hogy az egészségtudatos nő nemcsak a táplálkozására, a megjelenésére és kedélyállapotára figyel, hanem szűrővizsgálatokon is rendszeresen részt vesz.
Szűréseken való részvétel
Legtöbben tüdőszűrésre és vérvizsgálatra járnak, kisebb-nagyobb rendszerességgel. A női szűrővizsgálatok közül méhnyakrákszűrésen vesznek részt a leggyakrabban és a legtöbben: a megkérdezettek közel 90 százaléka volt már ilyen vizsgálaton a korábbi években, ugyanakkor az elmúlt 1-2 évben csak 60 százalékukra igaz ez. HPV-tesztet a megkérdezettek több mint fele (55%) még soha nem csináltatott, ez a szűrés a spontán említésekben (vizsgálatok ismertsége) is nagyon kevésszer fordult elő.
Az eszközös emlőrákszűrésen résztvevők aránya jelentősen elmarad a méhnyakrákszűrés látogatásától: mammográfián a megkérdezettek 41 százaléka, míg emlőultrahangon 48 százalékuk még sohasem vett részt.
Épp a veszélyeztetett korosztály nem jár a megfelelő vizsgálatokra?
Bár a válaszadó nők a méhnyakrák-szűrést fontosnak tartják, a méhnyakrákot okozó HPV-vírusról vagy még mindig nincs elegendő információjuk, vagy nem tartják fontosnak, amit az bizonyít, hogy a 18-39 évesek 50-55 százaléka még sosem járt ilyen szűrésen, az idősebbek pedig ennél nagyobb arányban kerülik ezt a vizsgálatot. (Valószínűsíthetően azért, mert a HPV-szűrés jelenleg nem része az alap, ingyenes nőgyógyászati rákszűrésnek.)
Az emlőultrahangra járóknál az 50 év felettiek az aktívabbak (70-75 százalékuk volt már, 25-30 százalékuk még soha), a 50 év alattiak viszont jóval kisebb arányban látogatják ezt a szűrést, többségük, 65-70 százalékuk még soha nem volt, holott az emlőultrahang a fiatalabb, 40 év alatti nőknek ajánlott szűrés.
Az 50 év alattiak kisebb arányban járnak szűrésekre, mint az idősebbek. A méhnyakrákszűrést két és félszer többen, a mammográfiát pedig hétszer nagyobb arányban kerülik a 18-30 évesek, mint az idősebbek. Érdekes hozadéka a kutatásnak, hogy a végzettség és a lakóhely alapján nincsenek jelentős különbségek a nők szűrővizsgálatokon való megjelenésében.
Az egyes szűrővizsgálatok ismertsége hiányos
Ezen a téren is mutatkoznak hiányosságok: az 500 fős online mintán az ismert női szűrővizsgálatok közül a mammográfiát említették a legnagyobb arányban (57%), jóval kevesebben a méhnyakrák szűrést (22%). A HPV-t mindössze 9 fő, az emlőultrahangot egyetlen ember említette. A legtöbb spontán említést a tüdőszűrés kapta. Jellemzően azok a szűrések jutottak a legtöbb nő eszébe, amelyekre behívókat kap. Bár méhnyakrákszűrésre a válaszadók rendszeresen járnak, ugyanakkor kevesen rendelkeznek pontosabb ismerettel a vizsgálat folyamatáról. A mellrák szűrést is fontosnak tartják, de a részvételi gyakorisággal sok esetben önmaguk sem elégedettek, a három alapvető vizsgálatot (tapintásos nőgyógyászati, ultrahang, mammográfia) ugyan felsorolták, de elenyészően kevés volt azok száma, akik az önvizsgálatot említették volna, illetve tévesen többen is úgy tudják, hogy a mammográfia csak bizonyos életkor felett vehető igénybe.
Egyéni interjúk megerősítik azt a vélekedést, hogy a nők nagy része azért nem jár rendszeresen szűrővizsgálatokra, mert egyrészt fél a diagnózistól, másrészt úgy érzi, egészséges, nincs oka több szűrésen részt venni, „és az orvos tudja, hogy mikor és hova kell menni”.
Tervezett szűrővizsgálatok
A jövőben tervbe vett szűrővizsgálatok között a teljes vérkép vizsgálatot említették a legtöbben (68%), de a második leggyakoribb említés a méhnyakrákszűrés volt, a nők közel kétharmada állította, hogy 2020-ban tervez elmenni erre a szűrésre. Mammográfiára a nők nem egészen fele, emlőultrahangra 40 százaléka, HPV-szűrésre kevesebb, mint harmada menne. A válaszok alapján látszik, hogy azok terveznek szűrésre menni, akik eddig is rendszeresen jártak. A szűréseket elkerülők továbbra sem terveznek vizsgálatokon részt venni.
Miért nem járnak a nők szűrésekre?
A kutatásból kiderül, hogy azok, akik nem járnának gyakrabban szűrésre, úgy vélekednek, hogy elegendő, amennyiszer járnak, nincs szükség gyakoribb vizsgálatra, és/vagy az orvosukra bízzák, hogy milyen gyakran küldik őket szűrésekre. Jelentős az érdektelenek (nem fontos, lusta) és azok aránya, akik egészségesnek érzik magukat, és ezért véleményük szerint nincs szükségük (gyakoribb) szűrésre. A hosszú várakozási idő, az egészségügy iránti bizalmatlanság, az orvosoktól, a vizsgálatoktól való félelem is szerepel a szűrések elkerülésének okai között. Pénzhiányra mindössze egy nő hivatkozott.
Állami vagy magán?
A fiatalok, a képzettebbek, és a nagyobb településeken élők nagyobb arányban fordulnak a magánszektorhoz a szűrések kapcsán. A jövőbeni tervekre vonatkozóan a magánszektorban nem csökken a szűrést tervezők aránya, sőt: a bizonytalanok az állami szektorból mennének a magánba.
A kutatás módszertana
A kutatást a Qvantum Research piackutató cég végezte 2019 decemberében. Az adatfelvétel – a minél színesebb, árnyaltabb eredmények elérése érdekében – több egymásra épülő szakaszból állt: egy kvalitatív szakasszal indult, melynek során egyéni mélyinterjúk és online ’chatroom’ beszélgetés zajlott összesen 14 fővel (25-65 év közötti nők); ezt követte az 500 főre kiterjedő online kérdőíves reprezentatív adatfelvétel (18-65 év közötti nők; az online adatfelvételt az NRC Kft. folytatta le). Ezek mellett az elsődleges adatfelvételi módszerek mellett másodlagos kutatás is zajlott a fellelhető szakirodalmi és adatjellegű források áttanulmányozása által.
[1] A 18-65 éves magyar nők körében végzett reprezentatív kutatást a DIALOG Egészség Kommunikációs Csoporthoz tartozó Qvantum Research végezte 2019 decemberében.
