Hogyan készül, és milyen betegségeket mutat ki egy vérkép?
A vérvizsgálat az egyik leggyakrabban elrendelt rutinvizsgálat. Mi történik a vérünkkel, miután levették? Mit néznek rajta/benne a laborban, és hogyan áll össze a vérképünk?
Élete során minden ember legalább egyszer átesik vérvizsgálaton: már az újszülöttektől is vesznek vért, hogy bizonyos betegségeket kiszűrjenek, később pedig rendszeresen is elrendelhetnek ilyen vizsgálatokat az orvosok, egyrészt, hogy az általános egészségi állapotunkról képet kapjanak, másrészt, hogy az esetleges betegségeket, hiányokat, gyulladásokat minél előbb észrevegyék. A vérvizsgálat éppen ezért rendkívül fontos diagnosztikai eszköz, ráadásul – más vizsgálatokkal összehasonlítva – olcsó és könnyen elérhető.
Hogy zajlik a vérvétel?
A vérvételsorán egy vékony tűt vezetnek (általában) a könyökhajlatban található vénába, és az onnan kicsorgó vért kémcsőbe vezetik. A kémcsőben található vért aztán különböző módokon elemzik.
A teszteket csoportokba, úgynevezett panelekbe oszthatják, ezek a megfelelő betegségekre, állapotokra specializált vizsgálatokat tartalmaznak. Gyakori panelek lehetnek például az inzulinrezisztanciát, cukorbetegséget vagy egyéb metabolikusproblémákat felderítő vizsgálatok, a különböző hormonokat vizsgáló tesztek (melyeket például a meddőségi kivizsgálás során rendelnek el), de külön panelbe sorolhatják a csontritkulásra vagy a daganatos betegségekre utaló vérvizsgálatokat is.
A vérkép átfogó képet ad egészségünkről
Az általános vérkép során pedig többek között általában a nátrium, a kálium, a klór, a vas, a kalcium, a kreatinin, a glükóz, a koleszterin értékeit elemzik, de "megszámolják" a fehér- és vörösvérsejteket, illetve a vért alkotó egyéb sejtes elemeket is. Megvizsgálják azt is, hogy a vér adott időegység (egy óra) alatt milyen mértékben ülepedik le, ez az úgynevezett süllyedés. Ezek az értékek átfogó képet adhatnak az anyagcserénk állapotáról, a vesék, a szív, a máj működéséről, de arról is, hogy van-e valamilyen gyulladás a szervezetünkben.
Akárcsak egyéb szűrővizsgálatokat, a vérvizsgálatot is érdemes rendszeres időközönként, nagyjából évente megismételtetni, még akkor is, ha egyébként nincsenek panaszaink, kellemetlen tüneteink. Előfordulhat ugyanis, hogy bár még tüneteket nem észlelünk magunkon, de a vér elemzésével már kideríthetőek bizonyos betegségek (pl. az emelkedett vércukorszint cukorbetegségre vagy prediabéteszes állapotra is utalhat).
Természetesen bizonyos krónikus betegségekben szenvedőknél akár havi vérvizsgálatra is szükség lehet, és a várandós kismamák esetében is több vérvizsgálatot végeznek a terhesség hónapjai alatt.
A vércsoport meghatározása is része a vérvizsgálatnak. Olvasson tovább!
Vérkép eredmény
A legtöbb ember számára a vérvizsgálat eredményeit tartalmazó lap szinte teljesen értelmezhetetlen: szerepel rajta egy sor rövidítés, rengeteg szám és érték, itt-ott esetleg egy kiemelést vagy csillagot is észrevehetünk.
A rövidítések az elvégzett vizsgálatokra utalnak. A rövidítések általában minden kórházban, rendelőben, laboratóriumban azonosak vagy nagyon hasonlóak, ezek az egységes elnevezések megkönnyítik az egészségügyi szakemberek munkáját. Feltüntetik emellett az úgynevezett referenciaértékeket is, vagyis azokat a minimum- és maximumértékeket, melyeken belül normálisnak, egészségesnek számít egy-egy vizsgált molekula.
Felesleges azonban pánikba esni, ha egy-egy értékünk a "normálisnál" alacsonyabb vagy magasabb lett! Egyrészt, az értékek egyénenként is változhatnak (például vannak olyanok, akiknek az átlagosnál magasabb a koleszterinszintjük), másrészt az életkort, a nemet, az életmódot, az esetlegesen szedett gyógyszereket is figyelembe kell venni az értékek elemzésekor. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a vérvizsgálat eredményét "egészében" kell nézni, vagyis nemcsak az egyes értékeket kell elemezni, sokszor azok egymáshoz viszonyított arányát is.
Olvasta már?
- Biomarkerekkel a hasnyálmirigy-daganat ellen
- Évekkel korábban jelzi a vérünk, hogy mikor fogunk meghalni
- 5 betegség, amit nyálból is ki lehet mutatni
Magas tumormarker érték a laboreredményen: nem feltétlen jelent daganatot
