Lappangó krónikus betegségek: ezekre az előjelekre figyeljen!
A "csendes", szinte tünetmentes betegségek sokáig észrevétlenek maradnak, azonban folyamatosan végzik pusztító munkájukat, és károsítják a sejtjeinket, szerveinket.
Nem is egy olyan krónikus betegség van, amelynek sokáig nincsenek jól érzékelhető tünetei. Ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
Betegségek tünet nélkül – mire figyeljünk mégis?
Előfordulhat, hogy észreveszünk egy-két tünetet magunkon, ám ezek annyira általánosak vagy éppen nagyon enyhék, hogy nem is tulajdonítunk nekik nagyobb jelentőséget; esetleg beveszünk valamilyen gyógyszert, kipróbálunk egy-egy házi praktikát, így gyorsan jobban leszünk, de a valódi okot nem szüntetjük meg.
Ilyen tünetek lehetnek például a fejfájás, az időnkénti szédülés, a hasmenés, a fáradékonyság, a gyengeség, a levertség.
Ezeknél a betegségeknél a komolyabb, ijesztőbb tünetek általában csak akkor jelentkeznek, amikor a betegség már előrehaladottabb állapotban van. Ez pedig sajnos azzal jár együtt, hogy jóval nehezebb (esetenként nem is lehetséges) gyógyítani, az általa okozott károsodások már visszafordíthatatlanok.
Ezeknél úlyos betegségek esetleges rizikófaktoraival, vagyis azokkal az életmódbeli vagy genetikai tényezőkkel, melyek egy-egy problémára hajlamosabbá tesznek minket. Emellett pedig rendszeresen járjunk szűrővizsgálatokra, például vérvételre!
Figyeljünk magunkra: ha szokatlan, korábban nem tapasztalt tünetet veszünk észre magunkon, és keressük fel az orvosunkat! Lehet, hogy nem áll a háttérben semmi komoly, de könnyen előfordulhat, hogy éppen ezzel a lépéssel menthetjük meg az életünket.
Lássuk, melyek azok a leggyakoribb, legveszélyesebb betegségek, melyek sokáig nem járnak tünetekkel!
Szív- és érrendszeri betegségek
A szív- és érrendszeri betegségeknek, például az érszűkületnek vagy a magas vérnyomásnak (hipertóniának) gyakran évekig nincsenek tünetei. Azonban a kardiovaszkuláris rendszert érintő problémák rendkívül gyakoriak, és hazánkban is a vezető halálokok közé tartoznak.
A magas vérnyomásra és az érszűkületre is hajlamosít az egészségtelen és mozgásszegény életmód, az elhízás, a mértéktelen alkoholfogyasztás és a dohányzás. A magas vérnyomásnak igen ritkán lehet ugyan tünete a fejfájás, a kifulladás, esetleg az orrvérzés, ez azonban csak extrém magas vérnyomásnál fordul elő.
A csendes gyilkos: magas vérnyomás
A városi legenda szerint a kipirult arc egyértelműen a hipertónia jele, ez azonban nem igaz. Az arc kipirulását számos dolog okozhatja, például bőrproblémák vagy érzelmi okok is állhatnak a háttérben.
Előfordulhat, hogy valakinek stresszes, feszült helyzetben pirul ki az arca, és a stressz valóban hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához, ám "ránézésre" egyáltalán nem lehet megállapítani valakiről, hogy milyen a vérnyomása.
Erre a legjobb eszköz a rendszeres vérnyomásmérés: vérnyomásmérő készüléket szinte bármely gyógyszertárban vásárolhatunk, de a házi- vagy családorvosunk is rendszeresen mérheti. A vérnyomásról érdemes naplót vezetni, egy-egy kiugróan magas érték ugyanis még nem jelez betegséget, az viszont igen, ha tartósan 140/90 Hgmm felett van a vérnyomásunk.
Cukorbetegség: sokáig tünetmentes
Szintén hosszú ideig nincs tünete a cukorbetegségnek, elsősorban a II-es típusú diabétesznek. Olyan általános jelek utalhatnak rá, mint a gyakori szomjúság, a farkaséhség, a gyakori vizelési inger, a fáradékonyság, esetleg a hirtelen fogyás.
Figyelmeztető tünet lehet azonban, ha a sebek, horzsolások, vágások nehezebben gyógyulnak, illetve ha a látásunk időnként elhomályosul, esetleg zavarossá válik (az I-es típusú cukorbetegségnél is hasonlóak a tünetek, azonban jóval gyorsabban, akár néhány hét alatt alakulnak ki).
A cukorbetegség kialakulásának pontos oka nem ismert, de a rizikóját a genetikai tényezők, az elhízás, a mozgásszegény életmód egyaránt emelheti, és minél idősebb valaki, annál nagyobb az esélye annak, hogy diabéteszes lesz. Érdemes rendszeresen ellenőriztetni a vércukorszintet: legalább évente végeztessünk egy teljes laborvizsgálatot!
Szintén tünet nélküli betegség: a csontritkulás
Évekig nincs tünete a csontritkulásnak sem, azonban a csontjaink folyamatosan gyengülnek, "elvékonyodnak", törékenyebbé válhatnak. Gyakran csak akkor tudja meg valaki, hogy csontritkulása van, amikor bekövetkezik a csonttörés.
A csontritkulás jelének tartott görbe hát, rossz tartás vagy hátfájás általában csak a betegség előrehaladott állapotában észrevehető, és gyakran csak a nem megfelelő életmód áll ezeknek a hátterében.
A csontritkulás elsősorban a hölgyeket érinti (ez azonban nem jelenti azt, hogy egy férfinál nem alakulhat ki!), és az életkor is növeli a rizikót. Nagyobb az esélye a csontritkulásra azoknak, akik egészségtelenül táplálkoznak, nem mozognak eleget vagy dohányoznak.
Méhnyakrák, vastagbélrák: sokszor késő a diagnózis
A daganatos betegségek közül a vastagbélrák és a méhnyakrák esetében fordulhat elő, hogy sokáig tünetmentes az érintett, majd amikor már tüneteket észlel magán, a betegség már olyan stádiumában van (esetleg más szervekre is átterjedt), hogy rendkívül nehéz gyógyítani.
Mindkét esetben akár évekig is tarthat, míg a daganat kialakul, és előfordulhat, hogy valamilyen ártalmatlan, könnyen eltávolítható sejtburjánzásból lesz a tumor.
A méhnyakrák esetében gyakran csak a legvégső stádiumban vannak "észrevehető" jelek, például vaginális vérzés vagy alhasi fájdalom; azonban a néhány perces rákszűréssel már a legkorábbi stádiumban is felismerhető a betegség.
A vastagbéldaganat esetében gyakran az úgynevezett polipokból alakul ki a betegség, általában hosszú évek alatt. Előrehaladott daganat esetén tünet lehet a székelési szokások megváltozása (pl. gyakoribb hasmenés vagy székrekedés), a véres széklet, a hasi fájdalmak, a fogyás vagy az állandó fáradtság.
Ezek a rizikótényezők
A méhnyakrák esetében rizikótényező lehet a szexuális partnerek nagyobb száma (illetve, ha gyakran váltogatják ezeket) és a túlsúly.
A vastagbélrák szintén jobban veszélyezteti azokat, akiken jó néhány felesleges kiló van, akik nem mozognak eleget, akiknek az étrendjében kevés az élelmi rost (vagyis, aki nem fogyaszt elég zöldséget, gyümölcsöt); a cukorbetegek és a gyulladásos bélbetegségben szenvedők is gyakrabban érintettek. A dohányzás és az alkoholfogyasztás pedig mindkét daganattípus kockázatát növeli.
Olvasta már?
- Kezeletlen szívritmuszavar: feszültségérzet, szédülés is árulkodhat róla
- Szédülés: ilyen, amikor nem vérnyomás probléma okozza
- Ezek a digitális eszközök is segítik a szívbetegségek kezelését
- Ha ilyen a szemhéja, a szívével lehet a gond!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!