Robin Williams: Parkinson-kórral kezelték, de nem az volt a baja - megszólalt az özvegy

2022.07.02.

Robin Williams Parkinson-kór demencia Lewy-testes demencia

Lewy-testes demenciában szenvedett, de csak az öngyilkosságát követő boncolás során derült fény rá.

Robin Williams utolsó hónapjaiban Parkinson-kór diagnózisával élete életét. Özvegye, Schneider Williams most úgy fogalmaz, akkor még nem tudták, hogy ez csak a jéghegy csúcsa volt, írja a CNN.

A téves diagnózisra még 2014 májusában került sor

A színész súlyos memória-, mozgás-, személyiség-, gondolkodás-, alvás- és hangulati változásokat tapasztalt. A világsztár több vizsgálaton is átesett, hogy megállapítsák a problémáját, amelyek többsége negatív volt.

"Egyik orvos sem tudta, hogy az egész mögött ez a betegség áll. Amikor ez kiderült, az lényegében olyan volt, mintha megtudtam volna a férjem gyilkosának nevét" - mondta Schneider Williams a CNN-nek adott interjújában.

A Lewy-testes demencia és a Parkinson-kóros demencia az a két típus, amelyek az Alzheimer-kór után a második leggyakoribb demenciaformát jelentik.

Mivel a Lewy-testes demencia kezdetben az Alzheimer- vagy a Parkinson-kórhoz hasonló tünetekkel jelentkezik, gyakran tévesen diagnosztizálják. A Lewy-testes fehérjéket nem lehet úgy vizsgálni, mint az Alzheimer-kór fehérjéit, ezért a betegséget gyakran a halál után diagnosztizálják boncolás segítségével.

A betegség az alfa-szinuklein nevű fehérje felhalmozódásával jár, amely jellemzően az agyban, valamint kis mennyiségben a szívben, az izomban és más szövetekben van jelen. Az alfa-szinuklein segíthet a neurotranszmitterek szabályozásában. Amikor azonban ez a fehérje felhalmozódik és tömegeket – úgynevezett Lewy-testeket – képez az agyban, a hatás pusztító.

A demencia krónikus idegrendszeri betegség

A demecia során visszafordíthatatlan elváltozások jönnek létre az agyban, ami szellemi hanyatláshoz vezet.

A tünetegyüttes részét képezi a memóriazavar, valamint a gondolkodás, a figyelem és a végrehajtó működések zavara. E tünetek zavart okoznak a beteg mindennapi életében, társas és munkahelyi működésében.

Kezdetben a beteg minden segítség nélkül képes ellátni mindennapos tevékenységeit és a munkáját, csak enyhe memóriazavar és a bonyolultabb problémák kezelésének nehézsége észlelhető. Ez az állapot az ún. enyhe kognitív zavar, amely nem meríti ki a demencia kritériumait.

Az ezt követő stádiumok jellemzői

Enyhe demencia: egy-egy területen nyilvánvaló, de enyhe károsodás észlelhető, amely korlátozza a mindennapi tevékenységet és a munkavégzést. A beteg nem igényel folyamatos felügyeletet, jól ismert környezetében egyedül is boldogul.
Középsúlyos demencia: a beteg folyamatos felügyeletet, több tevékenységében fizikai segítséget is igényel.
Súlyos demencia: a beteg mindennapi működésében, a személyi higiénia ellátásában is fizikai segítséget igényel. A betegség utolsó szakaszában az alapvető mozgásos működések (járás, nyelés) is károsodnak.

A demenciának számos formája létezik, amelyek az ideggyógyászati tünetek és a kiváltó ok szerint is csoportosíthatók. A betegség elsősorban a 65 év feletti korosztályt érinti, ugyanakkor fiatalabb korban is kialakulhat.

Gondolkodási zavar, memóriaromlás? Ilyen tüneteknél forduljon orvoshoz - videó

A demencia főbb tünetei

Sok ember tapasztal olykor feledékenységet, ami azonban nem azonos a demenciát jellemző memóriazavarral. A „nem találom a kulcsom”, „nem emlékszem, bezártam-e az ajtót” típusú pillanatnyi figyelemzavar fáradtság vagy valamilyen hangulatzavar következménye.

A demencia okozta memóriazavarhoz a gondolkodással kapcsolatos (kognitív) tünetek és nem kognitív, pszichés tünetek is társulnak. Kognitív tünet a beszéd, a cselekvés, a felismerés vagy a végrehajtási funkciók zavara, amely befolyást gyakorol a beteg mindennapi önellátására.

A betegség lefolyása során jelentkező pszichés tünet lehet

valamely affektív zavar (depresszió, szorongás),
apátia (társas és érzelmi visszahúzódás),
pszichózis,
hallucináció,
agresszivitás,
az agitáció és a hiperaktivitás (elkóborlás, helytelen tárgyhasználat).

A demencia általában lassan alakul ki, és a tünetek az idő előrehaladásával fokozódnak. A beteg egyre gyakrabban feledkezik meg szokásos napi tennivalóiról, nem képes új dolgokat megjegyezni. Túlságosan sok időt igényel számára a mindennapos tevékenységek elvégzése, idővel képtelen végrehajtani még az alapvető tevékenységeket (pl. öltözködés, mosakodás) is. A betegség előrehaladtával személyiség- és hangulatváltozások következnek be (izgatottság, sírás, szorongás váltja egymást). Beszűkül a koncentrációkészség, leépülnek az intellektuális (értelmi, észbeli) készségek.

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha hozzátartozóján a demencia jeleit észleli, feltétlenül forduljon a háziorvoshoz, és segítségével keresse fel a lakóhelyéhez legközelebb található demenciacentrumot. A betegség kórismézését követően rendszeresen egyeztessen ideggyógyásszal arról, hogy a hanyatlási folyamat során milyen tüneti segítség adható a beteg számára.

A demencia kialakulásának főbb okai

Szinte minden központi idegrendszert károsító betegség okozhat demenciát. Az elsődlegesen idegrendszeri károsodással járó demenciák (primer degeneratív demencia, neurodegeneratív betegség) teszik ki az összes demencia legnagyobb hányadát. A demenciák második leggyakrabban előforduló csoportja az érrendszer megbetegedésével összefüggő, ún. vaszkuláris demenciák összessége, amely a demenciák 15 százalékát teszi ki.

Ez is érdekelheti: