Mire számíthatunk, ha pozitív lett a HPV-teszt eredménye?

2024.03.17.

HPV méhnyakrák HPV-teszt daganat rák Sanitas-szolgáltatás

Kell aggódni akkor, ha a HPV-vizsgálat pozitív eredményt adott, még ha a citológia nem is mutat elváltozást?

A HPV, vagyis humán papilloma vírus egy legalább 150 tagot számláló víruscsalád, az egyes altípusokat számokkal jelölik. A HPV sok különböző betegséget okozhat a szervezetünkben, ezek egy része teljesen hétköznapi és csak kellemetlenséget okoz, mások viszont jelentősen megemelik bizonyos súlyos betegségek rizikóját. Ez utóbbiakat magas kockázatú vírusok közé sorolják. A magas kockázatú HPV-típusok szinte minden esetben megtalálhatóak a méhnyakrákos esetekből vett szövetmintákban, de a fertőzöttség önmagában nem jelzi előre a méhnyakrákot. Vagyis, ha valakinek a szervezetében HPV-t fedeztek fel, nem jár együtt azonnal diagnózissal!

HPV: a leggyakoribb fertőzések egyike

A humán papilloma vírus az egyik leggyakoribb kórokozó, ami a szervezetünkben megtelepedhet, és általában jó néhány évig meg is található bennünk. Nem mindig okoz azonban tüneteket. Azt se feledjük, hogy a HPV-nek számos típusa van, melyek mind különböző testtájakat támadhatnak meg, különböző betegségeket okozhatnak. Nem kell tehát pánikba esni, ha kiderül, HPV-fertőzöttek vagyunk. Ez ugyanis az emberek 80 százalékára igaz.

Néhány HPV-típus azonban magas kockázatú, vagyis olyan elváltozásokat okozhat a szövetekben, például a méhnyak nyálkahártyájában, melyek gyakrabban lesznek rosszindulatúak, daganatos sejtburjánzások. Önmagában azonban a pozitív HPV-eredmény nem halálos ítélet, és nem is egyértelmű rákdiagnózis.

A HPV: oka, tünetei és kezelése - olvasson tovább!

Ha pozitív a HPV, negatív a citológia

A magasabb kockázati csoportba tartozó esetek szűrésénél nem elegendő azt megvizsgálni, hogy jelen van-e HPV-fertőzöttség vagy sem. A legtöbb HPV-típus nem okoz daganatos betegséget, és a magas kockázatú típusok is csak a rizikót növelik.

Ideális esetben a citológiai vizsgálatot és a HPV-szűrést együtt végzik, vagyis a méhnyakból vett mintában nemcsak a vírusra utaló jeleket, de rendellenes sejteket is keresnek. Előfordulhat, hogy a HPV-vizsgálat pozitív eredményt ad, ám a citológia nem mutat rendellenességet. Ez mindössze annyit jelenet, hogy bár a vizsgálat alany esetében nagyobb a méhnyakrák kialakulásának a rizikója, elváltozás még nem mutatható ki. Az eredmények ismeretében további, ismételt szűrővizsgálatokra lehet szükség, általában 12 hónapon belül, hogy az esetleges változásokat követni tudják. Ez lehetővé teszi, hogy minél korábban felismerjék a rendellenességeket, és az érintett megkapja a megfelelő terápiát.

Az ismételt vizsgálatoknál nemcsak a szövetelváltozásokat ellenőrizhetik, hanem azt is, jelen van-e még a szervezetben a HPV. Előfordulhat, hogy a szervezet legyőzi a vírust, de az is, hogy a HPV-fertőzöttség látenssé válik, a vírus, bár megmarad a szervezetben, de nem kimutatható és nem is szaporodik. Sajnos, nem lehet megmondani, hogy a pozitív, negatív, majd újra pozitív HPV-eredmény a látens fertőzés újraaktiválódását jelenti vagy egy teljesen új fertőzésről van szó.

Az ismétlődően pozitív eredményeket adó HPV-vizsgálatok esetén mindenképpen nagy körültekintéssel kell eljárni. Kutatások szerint ez idővel (néhány éven belül) még akkor is szövettani rendellenességekhez vezethet, ha az adott vizsgálat idején a citológiai lelet negatív. Ebben az esetben is rendszeres felülvizsgálatokra, kolposzkópiára is szükség van.

Akár felnőttként is érdemes lehet felvenni a HPV elleni oltást

A méhnyakrákért is felelős HPV, azaz humán papillomavírus ellen már létezik védőoltás, amelynek a beadását jelenleg elsősorban a 12-14 éves korú tinédzserek esetében javasolják. Ez azonban nem jelenti azt, hogy későbbi életkorban ne lenne érdemes felvenni a vakcinát.

Jó hír, hogy nem mindegyik HPV okoz halálos kórt, a több mint százféle vírustörzs közül csupán a magas rizikójúak. Ezek ellen egyedül a vakcináció lehet hatásos, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben a gumióvszer használata nem védi ki százszázalékos biztonsággal a fertőzést. A HPV a nyálkahártyákon elvileg bárhol megtapadhat – lévén úgynevezett hámfajlagos kórokozó –, ami azt jelenti, hogy már a bőrkontaktus elég lehet az átadásához, tehát nemi aktus nélkül is bejuthat a szervezetbe. Ha valaki megfertőződött, és esetleg ki is gyógyul a kórból, attól még nem lesz védett, azaz később ugyanúgy elkaphatja a HPV-fertőzést.

Magyarországon a HPV elleni vakcinát ingyenesen csak a 7. osztályos, 12 évnél idősebb fiúk és lányok szülei igényelhetik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennél idősebb korban nem érdemes beadatni. A szakértők szerint ezt egészen 55 éves korig meg lehet tenni, mert a védelem még olyankor is kialakul – bár valóban az a szerencsés, ha a vakcinációra még a szexuális élet megkezdése előtt sor kerül. A védőoltás hatására erős, legalább tíz, de egyes szakemberek szerint akár húsz évig tartó immunitás jön létre. Ezt életkortól függően két vagy három részoltásból álló oltássorozattal lehet kialakítani.

Biztonságos-e a HPV-oltás?

Többféle vakcina létezik, de mindegyik a magas kockázati besorolású HPV-típusok tisztított fehérjéit tartalmazza, vagyis nincs benne sem aktív, sem elölt vírusrészecske, illetve nem tartalmazza a vírus örökítőanyagát sem. Nem okoz fertőzést, sem egyéb elváltozást. Az oltást követően legfeljebb enyhe reakciók jelentkezhetnek, mint a beadás helyén jelentkező fájdalom, bőrpír vagy duzzanat, enyhe fejfájás, ízületi fájdalom vagy hőemelkedés. Ezek a panaszok azonban csupán átmenetiek, idővel nyom nélkül elmúlnak.