Petefészekrák: milyen vizsgálattal mutatható ki, hogy jó - vagy rosszindulatú a daganat?
A petefészek daganat az 5. leggyakoribb rosszindulatú ráktípus.
A petefészekrák gyors progressziót mutat, a kezdeti stádiumban sajnos nem ad jellegzetes tüneteket, véletlenszerű a korai stádiumban történő felismerése. Pedig számos diagnosztikai lehetőség van arra, hogy kimutassa vagy éppen kizárja a nőgyógyász a petefészekrák jelenlétét. A lehetőségeket ismerteti dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza.
Fontos a genetika
Amikor petefészekrákról beszélünk, nem csupán egyetlen fajtára gondolunk, ugyanis számos szövettani altípusa van (az agresszív típus mellett létezik lassan kialakuló és növekvő típus). Kialakulásában – főként az agresszív típusnál – kiemelt szerepet játszik a genetikai tényező, ezért ha a családjában, a szülőknél vagy a nagyszülőknél volt hasonló daganatos megbetegedés (petefészekrák vagy emlődaganat – előfordulhat, hogy ha az egyik kialakul, a másik is megjelenik a szervezetben), lényeges megbeszélni a szűrővizsgálat (markerek vizsgálatának) elvégzését a nőgyógyásszal, hogy kiderüljön, alacsony vagy magas kockázatú csoportba tartozik-e. Akik 35 éves kor felett szültek, nem szoptattak, illetve a menopauzában lévő, 50 év feletti hölgyek szintén érintettek lehetnek, ezért az ő esetükben is indokolt a szűrés.
UH, CT, MR, LSC
A petefészekrák szűrési módszere még nincs pontosan kidolgozva, nem áll rendelkezésre megfelelő, minden típusra hatékony módszer. Ennek ellenére komplexen, hüvelyi ultrahanggal, a tumormarkerek laborvizsgálatával és gyanú esetén képalkotó eljárásokkal pontos képet kaphat a szakorvos:
– A hüvelyi ultrahang vizsgálat hasznos a petefészekrák felismerésében, akár a jó és rosszindulatú daganatok közötti különbségtételben.
– Léteznek különböző tumorjelző markerek (CA125 és HE4 együttes szintje), melyek hasznos információkat adnak az orvosnak. Ezek a molekulák, főként a CA125 nemcsak petefészekrák esetében emelkedhet meg, sőt, olykor rákos megbetegedéstől függetlenül is kimutatható, ezért önmagukban nem diagnosztikus értékűek!
– A Laparoszkópos beavatkozás (LSC) segítségével a tumorból vett szövetminta alapján megállapítható, hogy a szövetburjánzás jó vagy rossz indulatú-e, azon belül pedig milyen típusú.
– A CT és MR vizsgálatokkal főként a betegség stádiumára vonatkozó adatokat kap a kezelőorvos.
A petefészekrák kezelése
A petefészekrák megállapítása után a hasi explorációs műtét során eltávolításra kerül a daganat, valamint az érintett szövetek is. A cél a látható daganatmentesség elérése! Emellett kemoterápia, sugárkezelés és egyéb onkológiai gyógyszerek alkalmazása is indokolt lehet.
Ezek a tünetek jelezhetnek rosszindulatú nőgyógyászati daganatot - olvasson tovább!
A kezelés láthatóan nem csupán a műtétet jelenti – hangsúlyozza a Nőgyógyászati Központ orvosa. Szükség van adott esetben a beavatkozás előtti (preoperativ) vagy utáni (posztoperatív) kezelésre is. Lényeges eleme a kezelésnek a terápia tervének összeállítása, amely a cél elérésében segít a kezelőorvosnak és a páciensnek.
A petefészekrák főbb tünetei
A petefészekrák a kezdeti stádiumban nem okoz észrevehető tüneteket, mivel a petefészkek körüli tér megengedi, hogy viszonylag nagy méreteket érjen el, mielőtt más szervekre nyomást gyakorolna vagy fájdalmat okozna. A megjelenő tünetek ráadásul sok más betegségre is utalhatnak:
- puffadtság,
- hasi vagy medencei fájdalom,
- kis mennyiségű étel elfogyasztása után is teltségérzés,
- változások a vizelési szokásokban (gyakori vizelési inger, vizelési nehézségek),
- rendszertelen vérzés.
Ritkább tünetek petefészekrák tünetek:
- változások a székletürítési szokásokban,
- alsó végtagi mélyvénás trombózis,
- gyengeség,
- neurológiai eltérések (lábzsibbadás),
- ok nélküli fogyás vagy hízás,
- hasvízkór,
- fájdalom intim együttlét közben,
- haskörfogat növekedése,
- nehézlégzés, fulladás.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!