Csomók és dudorok a nyakon: mikor jeleznek pajzsmirigyrákot?

2024.05.20.

nyirokcsomó csomó ultrahang daganat fertőzés tumor rák pajzsmirigyrák

Nem mindegy, hogy milyen tüneteket tapasztal a nyakon kitapintott csomó mellett! Elmondjuk, mikor ne késlekedjen kivizsgálásra menni!

Dr. Egyed - Fekete Ágnes, az Endokrinközpont endokrinológia és anyagcsere betegségek szakorvosa szerint ugyan leggyakrabban egy megnagyobbodott nyirokcsomóról van szó, de fontos, hogy gyakorlott orvos is lássa a csomót.

Mikor aggódjak? Mikor kell feltétlenül orvoshoz fordulni?

A nyakon tapintott elváltozás túlnyomó többsége nem rosszindulatú, főleg gyermekek és fiatal felnőttek esetében. A nyakon véletlenszerűen tapintható csomó leggyakrabban egy megnagyobbodott nyirokcsomó, egy a szervezet immunrendszeréhez tartozó több mint 100 nyaki nyirokcsomóból, amely felső légúti fertőzés, fog-, torok- és mandulagyulladásban a fertőzésre adott normális válaszként „nőtt meg”. Dr. Egyed - Fekete Ágnes, az Endokrinközpont endokrinológia és anyagcsere betegségek szakorvosa a felismerés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

A puha tapintatú, egyedülálló, jól elmozdítható nyaki csomók, amelyek megjelenésük után rövid időn belül el is tűnnek, általában jóindulatúak. Amennyiben vörös udvarral, bőrpírral, fájdalommal, esetleg lázzal társuló csomó jelentkezik, fertőzés merül fel, antibiotikus kezelés válhat szükségessé. Tovább vizsgálandó a nyakon tapintott csomó, ha kemény tapintatú, kötött, idővel nem tűnik el, esetleg növekedést mutat.

A következő általános tünetek észlelésekor mihamarabb célszerű orvoshoz fordulni

akaratlan fogyás
rekedtség (tartós, 3 héten túli)
éjszakai verejtékezés
nyelési nehézség
légzési nehézség
indokolatlan fáradékonyság.

Mi okozhat nyakon tapintható csomókat?

A nyak bőréből, vagy a nyakon elhelyezkedő bármely képletből, szervből indulhat ki csomóként tapintható elváltozás.

Pajzsmirigy (és mellékpajzsmirigy) göbök
Nyálmirigy betegségek
Bőrből kiinduló elváltozások
Fejlődési maradvány
Kötőszövetből, vérerekből, idegekből kiinduló jó- és rosszindulatú daganatok
Nyirokcsomóból kiinduló, vagy azokat érintő rosszindulatú daganatok

Mi történik az első orvosi vizsgálat során?

A gyakorlott orvos fizikális vizsgálat alkalmával a csomó tapintása során az esetek nagy részében megállapíthatja, hogy megnagyobbodott nyirokcsomóról van szó és nincs szükség további vizsgálatra. Az elváltozás kiindulási helyétől függően javasolt további endokrinológus, fül-orr- gégész, szájsebész, bőrgyógyász vagy ultrahangos szakorvosi vizsgálat.

Mi a teendő pajzsmirigy göb észlelése esetén?

– A pajzsmirigy göbök igen gyakori, ismeretlen okból létrejövő elváltozások, 60 éves korra az emberek kb. 50 %-ban megtalálhatók. A göbök kialakulásáért leggyakrabban a pajzsmirigy alulműködést okozó autoimmun pajzsmirigygyulladás (Hashimoto thyreoiditis) vagy a jódhiány tehető felelőssé. A véletlenszerűen felfedezett göbök 90 %-a jóindulatú, nem rákos elfajulással járó elváltozás. Ilyenek a kolloid tartalmú strúma göbök és ciszták. A göbök csupán 10 %-a rosszindulatú – magyarázza dr. Egyed – Fekete Ágnes, az Endokrinközpont endokrinológia és anyagcsere betegségek szakorvosa.

Kik veszélyeztettek pajzsmirigyrák szempontjából?

1975 óta megháromszorozódott a pajzsmirigyrákos betegek száma, hiszen míg 40 évvel ezelőtt 100.000 ember közül 4,9-et érintett a betegség, addig ma 14,3 személy szembesül vele. Az előfordulási szám növekedésében az egyre javuló diagnosztikai eljárások is szerepet játszhatnak. (JAMA Otolaryngol Head Neck Surg. 2014;140(4):317-322)

1970-2012-ig a pajzsmirigy rák miatti halálozás Közép Amerika és Ázsia mellett Közép Európában volt a legmagasabb. A földrajzi elhelyezkedés a jódellátottságot meghatározó tényezőként szerepel. Jódhiányos területeken gyakrabban fordulnak elő jóindulatú pajzsmirigy betegségek és pajzsmirigy göbök, amelyek a pajzsmirigy rákra hajlamosítanak. A másik jelentős hajlamosító faktor a gyermek és ifjúkorban az embert ért ionizáló sugárzás. Nukleáris robbanások (pl. Csernobil 1986, Fukushima 2011), fej nyaki régiót ért röntgen sugárkezelés után is megfigyelhető a pajzsmirigy rákos megbetegedések emelkedése. (Int J Cancer 2015 May 1;136(9):2187-95.)

Milyen tüneteket észlelhetek?

A pajzsmirigy göbös elváltozásaival leggyakrabban más okból elvégzett képalkotó vizsgálat alkalmával, véletlen mellékleletként találkozhatunk. A legtöbb pajzsmirigy göb ugyanis nem okoz tüneteket. A páciens leginkább tükörbe nézés, sminkelés, borotválkozás vagy ing gombolása alkalmával észlelheti első alkalommal a nyakon elöl, az ádámcsutka két oldalán elhelyezkedő pajzsmirigyben a csomót. Ritkán fájdalommal, nyelési- vagy légzési nehézséggel, rekedtséggel társul, illetve pajzsmirigy túlműködést (hyperthyreosis) is okozhat.

Pontos diagnózis, egyszerű vizsgálatok

A diagnózis első lépése a páciens tüneteinek részletes kikérdezése, fizikális vizsgálata és a laboratóriumi vizsgálatok. A szerv aktuális működését a vérből meghatározható az agyalapi mirigy által termelt TSH, illetve a pajzsmirigy hormonok (szabad T4 és T3) szintje mutatja. Az adatok értékelését célszerű endokrinológusra bízni.

- A pontos diagnózishoz elengedhetetlen az ultrahang vizsgálat. Az endokrinológiai szakorvosi vizsgálattal egy ülésben is elvégezhető nyaki lágyrész UH vizsgálat során a pajzsmirigy lebenyek, göbök mérete, szerkezete, erezettsége, valamint a nyakon lévő egyéb lágyrész képletek, nyaki nyirokcsomók is jellemezhetők. Az ultrahang vizsgálathoz nem szükséges semmiféle előkészület, a betegnek csupán a nyakát kell szabaddá tennie. A nyak bőrét az ultrahanghullámok terjedését elősegítő zselével kenjük be, és ráhelyezzük a vizsgálófejet a nyakra. Ezt mozgatva képet alkotunk, képernyőn kimerevítjük, nagyíthatjuk és lemérjük az ott látott képletek méreteit – ismerteti dr. Egyed-Fekete Ágnes, az Endokrinközpont endokrinológus szakorvosa, szonográfusa.

A gyanús, rosszindulatú elváltozásra jellemző tulajdonságokkal rendelkező göbök esetén vékonytű biopszia (FNAB) elvégzését javasolják. Ezzel a tűszúrással járó módszerrel eldönthető, hogy a felfedezett elváltozás jó vagy rosszindulatúságra utaló sejteket tartalmaz-e. Az érvényben lévő irányelveknek megfelelően döntenek a páciens további szükséges követéséről, vagy kezelési módjáról. Biztos diagnózist a műtét során eltávolított szervrészlet szövettani feldolgozása adhat.

4 fontos tudnivaló a pajzsmirigy göbökről

Pajzsmirigy göbök nagy része tünetmentes.
Pajzsmirigy funkció normális még pajzsmirigy rák esetén is.
A pajzsmirigy göbök csak célirányos fizikális, illetve ultrahang vizsgálattal találhatók meg.
A göbök csupán 10 %-a rosszindulatú.

A bőr alatt kitapintható csomók nagy félelmet kelthetnek, pedig legtöbbször ártalmatlan elváltozásokról van szó. Lágyrész ultrahang vizsgálattal kiderítheti, milyen típusú problémáról van szó, így a kezelése is mielőbb megkezdődhet. Hogy mi okozhat csomókat, arról Dr.Horváth Ilona, az Ultrahangközpont radiológus főorvosa beszélt.

Szinte bárhol megjelenthetnek

A bőr alatt kitapintható, elmozdítható kisebb-nagyobb csomók szinte a test bármely részén kialakulhatnak, ám legtöbbször a nyakon, mellen, hónaljban és a lágyrészek környékén fordulnak elő. Általában nagy riadalmat keltenek, hiszen sokan egyből rosszindulatú daganatot sejtenek mögötte. Természetesen az esetek egy részében ez bebizonyosodik, ám gyakran veszélytelen elváltozásról van szó, mellyel meglehet, semmi teendő nincs.

Nem feltétlen rosszindulatú

Még mielőtt bárki is a legrosszabbra gondolna, pedig érdemes tudni, hogy hasonló elváltozásokat számtalan dolog okozhat, és hátterében gyakran ártalmatlan izomcsomók, illetve zsírcsomók állnak. A lágyrész daganatoknak több formája is ismert – ilyen többek között a lipóma, mely a zsírszövet túlburjánzása, a faggyúmirigy kivezető csövének elzáródása miatti atheróma – azaz faggyúdaganat –, de igen gyakoriak a kötőszövet daganatai is. Ezek lehetnek fájdalmas és fájdalmatlan csomók, melyek növekedhetnek és az esetek többségében elmozdíthatóak.

"A nyakon és a hónalj területén lévő elváltozások általában a nyirokcsomó(k) megnagyobbodása miatt jönnek létre, amit többen akár egy egyszerű megfázás során is tapasztalhatnak. A megnagyobbodott, többnyire fájdalmas nyirokcsomó a betegség lefolyása után legtöbbször visszahúzódik, bár ez nem törvényszerű. Amennyiben növekedést mutat, fájdalmatlan, illetve 1 cm-nél nagyobb, az lehet gyulladás mellet megjelenő nyirokcsomó megnagyobbodás, de akár rosszindulatú daganat áttéte, továbbá a nyirokrendszer rosszindulatú daganata (limfóma) is, melyeket ultrahanggal el lehet egymástól különíteni. A limfóma korai felismerés esetén az egyik legjobban gyógyítható rosszindulatú daganat típus. A limfómánál ritkább súlyos elváltozás a kötőszövetből kiinduló szarkóma, melynek fő jellegzetessége szabálytalan alakja, valamint az, hogy nem mozdítható el" - mondja Dr. Horváth Ilona, az Ultrahangközpont radiológus főorvosa.

Ultrahanggal kideríthető a csomó jellege

"Hogy kiderüljön, milyen elváltozásokkal is állunk szemben, az lágyrész ultrahanggal megállapítható, mely során képet kaphatunk a bőr alatt kitapintható csomók, a felületes elváltozások és az izmok szerkezetéről" - mondja Dr. Horváth Ilona, az Ultrahangközpont radiológus főorvosa.

Maga az eljárás teljesen fájdalommentes, nem jár semmilyen egészségügyi kockázattal, ráadásul az eredményt azonnal kézhez is kapja. A diagnózis alapján kezelőorvosa dönt a további kezelésekről, mely lehet masszázs, antibiotikumos terápia, a csomó sebészeti kimetszése, de az is elképzelhető, hogy ha nem zavarja, akkor semmi teendője nincs vele. Rosszindulatú daganat gyanúja esetén szövettani mintavétel lehet szükséges!