Olcsóbb és jobb méhnyakrákszűrés? Igen!
A mesterséges intelligencia már jelenleg is sokat segít a gyógyításban, elég csak a Watsonra gondolnunk. Hogyan lehet az AI által olcsóbb, pontosabb és gyorsabb a nők egyik legveszélyesebb rákbetegségének a diagnosztizálása?
Az elmúlt években egyre többet hallhatunk a mesterséges intelligenciával rendelkező gépekről, illetve arról, hogyan tudják ezek a "robotok" jobbá tenni az emberek mindennapi életét. A mesterséges intelligencia (artificial intelligence – AI) sok szempontból túlszárnyalja az emberi képességeket, például gyorsabban vagy biztonságosabban végez el bizonyos bonyolult műveleteket.
Folyamatosan keresik azokat a lehetőségeket is, melyekkel a robotokat az egészségügy hatékonyabbá és gyorsabbá tételére használhatják. Ezek közül kiemelkednek azok az elképzelések, melyek szerint az AI-k jelentősen javíthatnak a különböző szűrővizsgálatok pontosságán, gyorsaságán, ráadásul ez a költségek csökkenésével is együtt járhat.
"Az emberek és a számítógépek nagyon jól működnek együtt, kiegészítik egymást" - mondta Sharon Xiaolei Huang professzor, a Lehigh University kutatója. "Egyáltalán nem tartjuk valószínűnek, hogy a gépek teljesen átvehetnénk a radiológusok munkáját, de biztosan megkönnyíthetik azt."
Huang professzor a csapatával olyan mesterséges intelligenciával rendelkező számítógépek, illetve programok kifejlesztésén dolgozik, melyek képesek felismerni és elemezni a különböző képeket.
Hogyan lehetne még korábban felismerni a méhnyakrákot?
A szakemberek szerint a cél, hogy olyan technológiát alkossanak, mely "lehetővé teszi, hogy a számítógépek hasonlóan értsék meg és elemezzék a különböző vizuális jeleket, mint az emberi agy." Ezt pedig a kutatók szerint nagyszerűen lehet majd használni az orvosi és egészségügyi képek elemzésénél.
A most bemutatott technológiát az onkológiai szűrővizsgálatoknál, pontosabban a méhnyakrák korai felismerésénél lehet majd alkalmazni. A számítógépes program rendkívül hatékonyan képes elemezni a felvételeket, és legalább olyan jól találja meg a méhnyakrákra utaló elváltozásokat, mint egy, a hagyományos teszteredményeket elemező szakember.
A számítógépes program ráadásul sokkal olcsóbb, mint a hagyományos vizsgálatok, így szegényebb, fejlődésben lévő országokban is könnyen lehetne használni (a méhnyakrákos esetek 80 százalékát ezekben az országokban diagnosztizálják, és a méhnyakrákkal összefüggő halálesetek száma is jelentős ezekben az országokban).
Mi az a cervisgram?
A technológia alapja az úgynevezett cervigram, vagyis a méhnyakról készült digitális felvétel. A felvételt elemezve felismerhetőek azok az elváltozások, úgynevezett neoplazmák, abnormálisan növekvő, burjánzó szövetek, melyek általában a méhnyakrákot megelőző állapotra utalnak.
A cervigram – mivel más elv alapján működik, mint a hagyományos szűrővizsgálatok – olcsó és széles körben elérhető diagnosztikai eszköz lehetne, de sokan tartanak attól, hogy a felvételek elemzése nem lehet elég pontos. Huang professzor viszont úgy gondolja, hogy az AI segítségével az esetleges hibák könnyen kiküszöbölhetőek.
A mesterséges intelligencia bevonult az orvoslásba. Olvasson tovább!
A program kifejlesztéséhez, illetve teszteléséhez 1112 cervigramot vizsgáltak, melyek közül 345-ön volt magas kockázatú elváltozás (vagyis olyan szövetburjánzás, mely nagy eséllyel alakul daganattá), 767 esetén pedig kisebb mértékű elváltozás volt a felvételen, mely általában negatív eredménynek tekinthető.
A számítógép nemcsak rendkívül nagy pontossággal volt képes felismerni az elváltozásokat, illetve azok súlyosságát, de az úgynevezett fals pozitív eredmények számát is jelentős mértékben csökkentette.
A kutatás eredményeiről a Pattern Recognition című szaklapban számoltak be.
