Mitől lehet árnyék a tüdőn? Csomó a tüdőben - nem csak daganatot jelezhet!
Kell-e aggódnunk, ha a röntgen vagy CT leleten a szoliter csomó vagy kerekárnyék kifejezés látható? Orvos mondja el.
Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa elmagyarázta, hogy mit jelezhet.
Jó, vagy rosszindulatú?
Nodulus vagy kerekárnyék néven is olvasható a leleten - a szoliter arra utal, hogy magában álló csomó, CT vizsgálattal már a néhány milliméter átmérőjű is elkülöníthető. Jelezhet például jóindulatú daganatot és idült gyulladásos gócot is. Bizonyos autoimmun betegségek is okozhatnak ilyen eltéréseket, de a csomó akár egy korábban lezajlott tüdőgyulladás vagy tüdőembólia nyoma is lehet, ám sokszor nem ismert, mikor alakult ki - főleg ha kisméretű, és átnézeti röntgen képen ez nem különíthető el.
„A nagyobb átmérőjű körülírt elváltozások gyakrabban rosszindulatúak. Fontos információ még, hogy a csomó szabályos alakú, éles szélű-e, látható-e meszesedés benne, illetve milyen a denzitása ( homogén-e). Lényeges összehasonlítani a korábbi vizsgálati eredménnyel, korábbi mellkas röntgen felvétellel, vagy tüdőszűrő képpel– ha van – mert az is iránymutató, hogy jó vagy rosszindulatú- e a csomó, hogy korábbi képeken is látható-e, ha igen, növekszik-e, és milyen gyorsan.”
Hogy történik a kivizsgálás?
Ha szoliter kerekárnyékot látunk a tüdőben, a 4mm-nél kisebb csomónál ennek további aktuális vizsgálatára nincs mód. Azonban fontos megtudni, hogy volt, vagy van-e a páciensnek egyéb olyan betegsége, aminek részjelensége, vagy következménye lehet az eltérés ( pl. egyéb szervi daganatos betegség, autoimmun betegség, korábbi tbc, stb.). Amennyiben ilyen ismert, vagy gyanú van rá, ennek állapotát tisztázni kell. Fokozott, korai kontrollvizsgálat szükséges, ha a beteg a tüdőrák szempontjából magas kockázatú csoportba tartozik:
- dohányzik
- azbesztport lélegzett be
- családjában előfordult tüdőrák
- volt korábban tüdő-, vagy olyan egyéb daganata, ami a tüdőbe áttétet adhat.
A 8mm-nél nagyobb vagy szabálytalan határokkal rendelkező göb esetében, amennyiben ez nem egy ismert, változatlan eltérés, mindenképp további kivizsgálás szükséges. A kezelőorvos javaslata alapján ilyen esetben a CT-t követően a csomóból vett minta szövettani elemzésére (biopszia) kell törekedni.
Ha a mintavétel nem kivitelezhető, vagy az eredmények nem egyértelműek, PET CT vizsgálat indokolt. Az eredmények alapján eldőlhet, hogy rossz vagy jóindulatú-e az elváltozás és milyen kezelés szükséges. Az elváltozást akkor is rendszeresen ellenőrizni kell, ha a csomók hosszabb időn át nem növekednek és nem is okoznak panaszt.
Bár már nem kötelező, javasolt időnként tüdőszűrésre elmenni, mert itt az összes képet archiválják, az új eltérések megítélésében ez visszamenőleg is fontos lehet. Az 50-75 év közötti, daganatos előzménnyel nem rendelkezők részére lehetőség van ingyenes alacsony sugárdózisú mellkas CT ( LDCT) szűrővizsgálatként történő elvégzésére a HUNCHEST program keretében.
A rettegett diagnózis
A betegek számára valóban ijesztő, ha a tüdőröntgen vagy a CT vizsgálat bármilyen elváltozást jelez. A legtöbben ilyenkor a tüdőrákra gondolnak, ám valójában a tüdőben talált csomó lehet jóindulatú is.
Mi a tüdőrák?
A tüdőrák a leggyakoribb és leghalálosabb daganatos megbetegedés.Elsősorban a tüdőrák megelőzésében tud segíteni az orvostudomány és a prventív felvilágosítás. A Tüdőközpont magánrendelőben a tüdőbetegségek diagnózisa és a szakorvosi tanácsadás egyaránt elérhető. A tüdőrák visszaszorítása társadalmi szinten is égető kérdés, ami a lakosság dohányzással összefüggő szokásaival van összefüggésben.
Szövettani típus alapján kissejtes és nem kissejtes tüdődaganatokat különböztetünk meg. A nem kissejtes tüdődaganatok lehetnek nagysejtes, laphámsejtes és mirigysejtes típusúak. A tüdő jóindulatú daganatai az elsődleges tüdőtumorok kevesebb mint 5 százalékát adják. A jóindulatú tüdődaganatok nem vagy csak nagyon lassan növekvő, áttétet nem adó tumorok. A tüdőrák többnyire 55-70 éves életkorban észlelhető, 40 éves életkor alatt az előfordulása ritka.
A tüdődaganatok főbb tünetei
A tüdőrák viszonylag tünetszegény, ezért a daganat meglétére korai stádiumban többnyire véletlenszerűen, egyéb okból végzett vizsgálatok során derül fény. Az alábbi tünetekkel jelentkezhet:
- mellkasi fájdalom – előfordulhat centrálisan elhelyezkedő daganatoknál, de gyakran észlelhető perifériás kiindulású, esetleg a mellkasfalat is beszűrő daganatoknál
- sípoló légzés (stridor) – a daganat hörgőn belüli (endobronchialis) növekedésének, szűkítésének vagy extrabronchialis összenyomás eredményeként alakul ki
- köhögés – sokszor a „dohányos köhögés” megváltozása hívhatja fel a figyelmet a tüdőrákra. A köhögés lehet produktív, vagyis köpetürítéssel kísért, valamint improduktív, azaz száraz köhögés. Rendszerint kínzó, különösen akkor, ha a daganat nagyobb hörgőből indul ki, arra ráterjed, vagy azt összenyomja
- vérköpés – elsősorban a centrális tüdőrák gyakori tünete. Lehet visszatérő, enyhe, vércsíkos köpet, máskor nagyobb mennyiségű vért tartalmazó
- nehézlégzés – tüdőrák esetén a helyi, a daganat kiterjedéséből eredő áttét okozta tüneteken kívül a besugárzás (irradiáció) és a kemoterápia mellékhatásaként is kialakulhatnak tünetek. Nehézlégzést okozhat a mellkasi folyadék és a hormontermelés tüneteként fellépő hörgőgörcs (bronchospasmus) is
- szívtünetek – szabálytalan szívverés, szívinfarktus elsősorban bal oldali, szívre terjedő daganatok esetében alakulhat ki
- légzési elégtelenség – különösen nagy kiterjedésű daganat, váladéktermelő alveolarsejtes rákban gyakori
- fulladás és rossz terhelhetőség – főként mellhártyadaganatban jelentkezik, mivel az ott termelődő gyulladásos izzadmány összenyomja a tüdőt
- dobverőujjak – a kéz- és lábujjak végeinek kiszélesedése
- étvágytalanság, súlycsökkenés, gyengeség – a betegség késői szakaszában jelentkező tünetek
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a fentebb leírt tünetek bármelyikét tapasztalja, forduljon háziorvosához, aki szükség esetén részletes kivizsgálást kezdeményez.
Tüdőembólia: szívrohamra hasonlítanak a tünetei, de vérrögöt jeleznek
