PET-vizsgálat - ezekben az esetekben van rá szükség
Tudja hogy mi a különbség a "sima" CT és a PET-CT között? Cikkünkből kiderül.
A PET (Pozitron Emissziós Tomográfia) az egyik legmodernebbnek számító képalkotó eljárás, melyet elsősorban rákos megbetegedések esetén alkalmaznak.
A CT és MR vizsgálatokkal ellentétben nem a betegség okozta anatómiai és szerkezeti elváltozásokat jeleníti meg, hanem a testben lezajló, (esetlegesen kóros) biokémiai és élettani folyamatokba enged bepillantást. Mivel a betegség megjelenésekor először a szervek, szövetek funkcionális jellemzői változnak meg, ezek felmérése a probléma korai és pontos felismerését teszi lehetővé.
A vizsgálni kívánt szerv anyagcseréjében résztvevő molekulát megjelölnek egy radioaktív izotóppal. Általában radioaktív fluorral megjelölt glükózt (18 F-fluoro-dezoxi-glükóz, röviden FDG) adnak be a betegnek. Az FDG eloszlása a szervezetben, a különböző szövetek funkciójának megfelelően, és az esetleges kóros elváltozásoktól függően, eltérő lesz.
Az intenzív anyagcserével rendelkező rákos sejtek például időegység alatt több FDG-t vesznek fel. A funkciójukban károsodott sejtek (pl. szívizom elhalás szívinfarktus következtében) FDG felvétele a környező sejtekénél jóval kisebb.
A gép detektálja a radioaktív izotópok által kibocsátott sugárzást, majd ebből kirajzol egy képet. Általában CT-vel (komputertomográf) kombinálják, így a funkcionális eltérések jól meghatározott anatómiai struktúrához rendelhetők. Ezáltal lehetséges a kóros folyamatok felderítése és lokalizálása a lehető legpontosabban és legnagyobb biztonsággal.
A PET-vizsgálat alkalmazási területei
Onkológia:
- (a vizsgálatok 85-90%-a onkológiai indikációban történik)
- a rák felismerése korai stádiumban, egyéb eljárással nem kimutatható tumorok észlelése
- szövettani vizsgálat helyének kijelölése
- áttétek kimutatása
- a daganat jó, vagy rosszindulatú-e, utóbbi esetben mennyire rosszindulatú
- sikeres volt- e az alkalmazott terápia
Kardiológia:
- infarktus után a szívizom károsodottságának megállapítására
- iscemiás szívbetegség esetén
Neurológia:
- epilepsziás gócok felkutatása
- Alzheimer-kór diagnosztizálása, súlyosságának foka
A PET vizsgálathoz szükséges előkészületek
A vizsgálat kórházi tartózkodást nem igényel. A megelőző 6 órában nem szabad enni, a megfelelő (1,5 – 2 liter) folyadékfogyasztásra azonban figyelni kell.
A vizsgálathoz szükséges jelölőanyagot általában intravénás injekció formájában adják be a betegnek. Ezután várni kell mintegy 60-120 percet, hogy az izotóppal jelölt anyag felszívódjon. Ezt az időszakot teljes nyugalomban, egy elkülönített helyiségben tölti a beteg.
A PET vizsgálat menete
A vizsgálatot megelőző esetleges étel-ital fogyasztási tilalomról előzetesen tájékoztatják a beteget. Ezeket az instrukciókat feltétlenül be kell tartani. A vizsgálat megkezdése előtt a szakembereknek feltétlenül tudniuk kell arról, ha a páciens várandós, szoptat vagy klausztrofóbiás.
A vizsgálat során először a speciális izotópot a szervezetbe juttatják. Ezt követően a páciensnek nyugalomban kell feküdnie a PET-szkennerben. A szkenner rögzíti, hogy mely szövetek, sejtek milyen mennyiségben használják fel a bejuttatott „nyomjelző” anyagot. A beteg elhelyezkedik a vizsgálóasztalon, majd azon becsúsztatják a henger alakú gép belsejébe. A gép körülbelül 20-30 perc alatt végigszkenneli a testet. A vizsgálat végeztével a beteg távozhat.
A vizsgálat után érdemes még egy napig kerülni a közeli kapcsolatot a terhes kismamákkal, kisgyerekekkel, valamint minél több folyadékot fogyasztani, elősegítve ezzel a radioaktív izotópok kiürülését. A kapott eredményt szakorvos fogja kiértékelni.
Fontos továbbá megemlíteni az orvosnak:
- ha a betegnek előfordult már súlyos allergiás reakciója;
- ha az elmúlt időszakban vagy a vizsgálat végzésekor olyan krónikus betegségben szenved, mint például a cukorbetegség;
- ha vitaminokat, táplálékkiegészítőket vagy gyógynövénykészítményeket szed.
A PET vizsgálat mellékhatásai és kockázatai
Olyan radioaktív izotópokat használnak, amelyek felezési ideje (az az idő, ami alatt a radioaktív atommagok fele elbomlik) igen kicsi (2 - 110 perc). Ez olyan rövid idő, hogy a radioaktív izotópokat a vizsgálat helyszínén kell előállítani, vagy nagyon gyorsan kell odaszállítani őket, különben elvesztenék diagnosztikai értéküket, mire felhasználásra kerülnek.
Az FDG a vizelettel változatlan formában távozik a szervezetből. A vizsgálat tehát a betegre nézve csekély sugárterheléssel jár. A vizsgálatot terhesség alatt nem, de szoptatás idején el lehet végezni.
A vizsgálat rendkívül költséges, ezért csak nagyon indokolt esetben, külön szakmai bizottság jóváhagyása után, végzik el.
Összegezve
- A PET (pozitron emissziós tomográfia) egy képalkotó eljárás, melyet rákos megbetegedések esetén alkalmaznak.
- A PET-CT nem csak az anatómiai és szerkezeti elváltozásokat, hanem a testben lezajló biokémiai és élettani folyamatokat is megjeleníti.
- A vizsgálat során radioaktív izotópokkal jelölt anyagot adnak be a betegnek, majd a gép detektálja a kibocsátott sugárzást.
- A PET vizsgálatot általában CT-vel kombinálják, így a funkcionális eltérések jól meghatározott anatómiai struktúrához rendelhetők.
- A PET-CT vizsgálat terhesség alatt nem, de szoptatás idején elvégezhető.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Rosszindulatú daganatok: ezek a vizsgálatok, tumormarkerek igazolhatják a rák jelenlétét
