Méhtestrák: kevésbé ismert, de annál gyakoribb - ezekre a jelekre figyeljen!
Bár leggyakrabban a méhnyakrákról esik szó a nők körében, ám a méhtestrák sem ritka daganattípus.
A méhtestrák jellemzően a menopauza utáni években alakul ki, ám a fiatalabbakat is érintheti.
Mi az a méhtestrák?
A méhtestrák (endometrium carcinoma) a méh belső nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganat. Ez a ráktípus alkotja a méhtest daganatos elváltozásainak jelentős részét. A méhtestrák a méh belső hártyájából ered, és legtöbbször hámsejtekből kiindulva terjed kifelé. Mint minden rák esetében, itt is kiemelkedően fontos a rendszeres szűrővizsgálat, amely nagy szerepet játszik a korai felismerésben és a megelőzésben.
A méhtestrák főbb tünetei
- menopauzát követően ismételt vérzés jelentkezik
- változó kor előtt a szokásostól eltérő időpontban jelentkező vérzés
- menopauza környékén a heves és elhúzódó menstruáció
A méhtestráknak nincs specifikus tünete. A leggyakoribb panasz a rendellenes, gyakran csak pecsételő jellegű hüvelyi vérzés, amely többnyire a korai megbetegedés jele. A vérzést eltérő erősségű, kellemetlen szagú vizes folyás előzheti meg. Menopauza után minden hüvelyi vérzés rendellenesnek tekintendő. A menopauza előtti életkorban rendellenes hüvelyi vérzésnek tekintendő az erős menstruációs vérzés (menorrhagia), valamint a ciklus közben bekövetkező hüvelyi vérzés.
Kevésbé gyakori tünet az alhasi fájdalom és a szexuális együttlétek alatt jelentkező fájdalom (dyspareunia). Elzáródott méhszáj esetén vér halmozódik fel a méh üregében, később gennyes méhgyulladás alakulhat ki, amely alhasi görcsöket, lázas állapotot eredményezhet.
Előrehaladott stádiumban a méhtestrákot az alábbi tünetek is kísérhetik:
- a hátban, medencében vagy az alsó végtagban jelentkező fájdalom
- étvágytalanság
- fáradtság
- hányinger
- fogyás
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha rendellenes hüvelyi vérzést tapasztal, különösen a menopauzát követő időszakban, forduljon nőgyógyász szakorvoshoz.
A méhtestrák kiváltó okai
A méhtestrák kialakulásában kiemelt szerepet játszik az ösztrogén női hormon. Hosszan tartó ösztrogénhatás következtében megnagyobbodik a méhtest nyálkahártyája (endometrium), majd abból daganatos burjánzás alakulhat ki.
A méhtest nyálkahártyájának átalakulásában egyéb hormonális változások és hajlamosító tényezők is közrejátszhatnak, amelyek a következők lehetnek:
- elhízás
- cukorbetegség
- magasvérnyomás-betegség
- szív- és érrendszeri betegségek
- cikluszavarok
- korai menstruáció
- késői menopauza
- családi hajlam (Lynch-szindróma)
- meddőség
- a méhnyálkahártya megnagyobbodása
- korábbi hormonkezelés
- korábbi sugárkezelés
A méhtestrák lehetséges szövődményei
A méhtestrák áttéteket adhat a közvetlen környezetébe és a test távoli részeibe is. Ráterjedhet a méhnyakcsatornára, a petevezetéken keresztül a petefészkekbe, a méhet környező szövetekre. A nyirokrendszeren keresztül, illetve a vérárammal a test távoli részeibe is eljuthat, és ott áttétet képezhet.
A méhtestrák diagnosztizálása
A méhtestrák kórismézésének első lépéseit képezi a kórelőzmény felvétele, a fizikális vizsgálat és a méhnyálkahártya vastagságának hüvelyi ultrahangvizsgálattal történő megállapítása. A méhnyálkahártya megvastagodása esetén szövetmintavétel elvégzése szükséges, amire aspirációs biopszia, altatásban végzett egészségügyi kaparás vagy hiszteroszkópia keretében kerülhet sor. A kinyert szövetminta szövettani vizsgálata alapján felállítható a méhtestrák kórisméje.
A méhtestrák kórismézését követően az alábbi kiegészítő vizsgálatokra is szükség lehet:
- mellkasröntgen
- képalkotó vizsgálatok (ultrahang, CT, MRI)
- hiszteroszkópos vizsgálat
- hólyagtükrözés (cisztoszkópia)
- érvizsgálat (arteriográfia)
- nyirokérfestés (limfangiográfia)
- csontszcintigráfia
- vastag- és végbéltükrözés (rektoszkópia, kolonoszkópia)
- laboratóriumi vizsgálatok (vérkép, süllyedés, vese- és májfunkció, vércukorszint-, vércsoport-, hormonreceptor-meghatározás)
A méhtestrák kezelése
Méhtestrák kezelési tervének összeállítása egy összetett, egyénre szabott folyamat. melyben szerepet játszik a daganat biológiai tulajdonságainak feltérképezése, a szövettani eredmények értékelés, a páciens életkora és állapota is.
Mint minden onkológiai betegség elsődleges kezelési formája a minél hamarabb történő diagnózis felállítása. Kezelésének elsődleges formája a daganat sebészeti eltávolítása, súlyosabb esetben kemoterápia is használható.
A méhtestrák elsődleges kezelését a sebészi beavatkozás jelenti
A méhtestrákok döntő többségét első stádiumban ismerik fel, amelyben a méheltávolítás (hysterectomia) elegendő. Bizonyos esetekben szükség lehet a petevezetékek és a petefészkek műtéti eltávolítására, illetve a medencei és ritkábban a verőér melletti nyirokcsomók eltávolítására is. A műtétet megelőzően, illetve azt követően besugárzásra kerülhet sor.
Amennyiben a beteg általános állapota vagy a daganat kiterjedése miatt nem végezhető műtét, a kismedence kívülről történő besugárzása (definitív radioterápia), valamint meghatározott esetekben gyógyszeres kezelés (hormon- vagy kemoterápia) történik.
Mivel az esetek túlnyomó többségében korai stádiumban fedezik fel a méhtestrákot, a betegség jó eredménnyel gyógyítható. Az onkológiai kezelést követően két éven át háromhavonta, majd öt éven át félévenként, öt év elteltével évenként szükséges orvosi ellenőrzésre járni.
A méhtestrák esetleges komplikációi
A kezeletlen méhtestrák halálos betegség. A daganatsejtek elsősorban a kismedencei nyirokcsomókon és a hashártya felületén árasztják el a szervezetet. A méh kilyukadhat, sipolyt képezhet a húgyhólyag, ill. a végbél felé, távoli áttéteket adhat főként a tüdőbe és az agyba.
Gyógyulási esélyek
A méhtestrákos betegek átlagos túlélési valószínűsége 70-80 százalék környékén mozog, azaz ekkora a valószínűsége annak, hogy a valamikori elhalálozás nem lesz összefüggésben a kezelt betegséggel. A korai stádiumban felismert, s eltávolított tumorok esetén a túlélés valószínűsége eléri a 95 százalékot.
A méhtestrák megelőzése
A méhtestrák kialakulása nem megelőzhető, de a nőgyógyászati szűrővizsgálaton történő rendszeres részvétellel a betegség korai stádiumban felfedezhető és jól gyógyítható.
Összegezve
- A méhtestrák nem ritka daganattípus, amely leggyakrabban a menopauza után alakul ki.
- A leggyakoribb tünet a rendellenes hüvelyi vérzés, de lehet alhasi fájdalom és kellemetlenség a szexuális együttlétek alatt.
- A méhtestrák kialakulásában kiemelt szerepet játszik az ösztrogén női hormon, és áttéteket adhat a test más részeibe is.
- A méhtestrák kórismézésének lépései közé tartozik a kórelőzmény felvétele, a fizikális vizsgálat és a méhnyálkahártya vastagságának ultrahangvizsgálata.
- A méhtestrák kezelési tervének összeállítása egyénre szabott.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Daganat a méhnyálkahártyán: ez a panasz már az elején jelezhet rákot
