Ezt az eljárást hívjuk ma méhnyakrák szűrésnek, citológiai mintavételnek
A 40-es években dr. George Papanicolaou kifejlesztett egy vizsgálati módszert, amivel felismerhető a méhnyak rákos és rákmegelőző állapota - és ezzel azóta is milliók életét mentette meg.
Mi a citológiai mintavétel?
A citológiai mintavétel egy diagnosztikai eljárás, amely során a szervezet különböző területeiről sejtmintákat vesznek, hogy azokat mikroszkóp alatt megvizsgálhassák. Ez a vizsgálat lehetővé teszi az orvosok számára, hogy megállapítsák a sejtek normál működésétől való eltéréseket, például rákos vagy gyulladásos állapotokat. A citológiai mintavétel leggyakoribb formája a nőgyógyászati Pap-teszt, amely segít a méhnyakrák korai felismerésében. Egyéb területeken, például légutak, emlő vagy pajzsmirigy esetében is használják, ahol vékony tűvel vett mintából vizsgálják a sejteket.
Miért fontos a citológiai vizsgálat?
A citológiai mintavétel korai stádiumban azonosíthatja a rákos vagy egyéb kóros sejteket, lehetővé téve a gyors beavatkozást. A vizsgálat általában gyors és hatékony, és széles körben alkalmazzák a daganatos betegségek diagnózisának kiegészítéseként.
Ezek a citológiai vizsgálat típusai
- Pap-teszt: a méhnyakról vett sejtmintát a méhnyakrák és más rendellenességek szűrésére használják.
- Vékonytű-aspiráció: ezt a módszert szilárd daganatok, például pajzsmirigy, emlő vagy nyirokcsomók esetén alkalmazzák.
- Húgyúti és légúti mintavételek: a vizelet vagy köpetmintából végzett citológia segít a húgyhólyagrák vagy tüdőrák felismerésében.
Miért ajánlott a méhnyakrákszűrés elvégzése?
Méhnyakrák szűrés alkalmával már a korai stádiumú változásokat is észlelhetőek a méhnyakon. Ezek az elváltozások később akár rákos sejtekké is alakulhatnak, de ha korán felismerik őket; kezelhetőek. Mint ahogy sok egyéb szűrővizsgálat, a citológiai mintavétel sem 100 százalékos pontosságú. Előfordulhat, hogy a levett minta nem tartalmazza az abnormális sejtet, vagy nehezen vizsgálható, mert vért vagy nyákot tartalmaz.
Mindezen korlátok ellenére nemzetközileg elfogadott tény, hogy a kétévenként elvégzett méhnyakrák szűrésével 90 százalékban megelőzhető a leggyakoribb méhnyakrák típus.
Hogyan végzik a méhnyakrák szűrést?
A szűrővizsgálat ambulánsan, néhány perc alatt, kismedencei vizsgálat során elvégezhető. Érzéstelenítést nem igényel, az eredmény 2 héten belül várható.
A leggyakoribb méhnyakrák típus kifejlődéséhez 10 év kell, így elég a kétévenkénti rákszűrés. Azonban, ha a megelőző szűrések bármilyen kóros elváltozást mutattak, vagy a páciensnek magasabb a kockázata méhnyakrák kialakulására; az orvos gyakoribb vizsgálatot tanácsolhat.
Hogyan zajlik a citológiai mintavétel?
Az eljárás általában fájdalommentes vagy minimális kellemetlenséggel jár. A mintavétel módja attól függ, hogy melyik testterületről van szó: például egy Pap-teszt során a méhnyak területéről sejteket gyűjtenek egy kis eszközzel, míg vékonytű-aspiráció esetén finom tűvel vesznek mintát.
Kinél szükséges a gyakoribb rákszűrés?
Gyakrabban kell rákszűrésre járniuk, akiknek nagyobb a méhnyakrák kialakulásának kockázata. A kockázat magasabb, ha:
- korán kezdte a nemi életet, főleg ha több partnere volt;
- olyan férfipartnere volt, akinek megelőzően több partnere volt;
- volt nemi betegsége, különösen olyan, amit vírus okoz, mint például genitális szemölcs (human papilloma vírus, HPV), vagy genitális herpesz;
- legyengült az immunrendszere, pl. HIV fertőzés miatt vagy szerv transzplantáció után;
- megelőzően volt pozitív rákszűrése; vagy
- dohányzik
Mi történik, ha rendellenes eredményt kapunk?
Ha a lelet pozitív, próbáljunk nem aggódni - 10 vizsgálatból legalább egyszer előfordul, hogy rendellenes sejtek láthatóak. Ennek több oka is lehet, legtöbbjük nem súlyos, tehát a lelet értelmezése és az esetleges további teendők elvégzése végett keressük fel orvosunkat.
Mikor van szükség rákszűrésre?
Általánosan elmondható, hogy az első rákszűrésre 18 évesen kerül sor, vagy 1-2 évvel a nemi élet megkezdése után. Ezután kétévente végzendő, még akkor is, ha már nem élünk szexuális életet - hiszen az életkor előrehaladtával a kockázat nő. Becslések szerint a méhnyakrákkal diagnosztizált nők legalább 50%-a 50 év feletti.
A menopauza után is ajánlott a rákszűrés egészen 70 éves korig, ezután a kezelőorvos javasolhatja a további szűrések mellőzését.
Teljes méheltávolítás után nem szükséges a rákszűrés elvégzése, de fontos, hogy erről konzultáljunk orvosunkkal.
Hova fordulhatok, ha szeretném a rákszűrés elvégzését?
Forduljon nőgyógyászához, háziorvosi beutaló a vizsgálathoz nem szükséges.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Mit tegyünk, ha pozitív lett a HPV-tesztünk? Ezek a legfontosabb lépések
Források:
