Méhcsípés: ezt tegye, hogy elkerülje a komolyabb bajt!
A méhek hasznos rovarok, azonban a csípésük allergiát is kiválthat, sőt, a többi méhet is odavonzhatja. Mutatjuk mit tegyen, ha megcsípte egy méh!
A virágról virágra szálló, pollent gyűjtő méhek alapvetően nem agresszív állatok, vagyis nem "védik" a területüket (mint a darazsak), és általában csak véletlenül csípnek, például ha rájuk lépünk vagy -tenyerelünk. A méhek fullánkja nem teljesen sima, apró "szálkákat" találhatunk rajta, így könnyen előfordulhat, hogy a fullánk beletapad az áldozatba, a méregmiriggyel, sőt a méh egyéb szerveivel együtt kiszakad a méh testéből, így az állat halálát okozza.
Mennyire veszélyes a méhcsípés?
Érdemes tudni, hogy a méhek nemcsak mérget, ún. apitoxint fecskendeznek az áldozatukba, hanem olyan feromonokat is kibocsájtanak a csípés pillanatában, amely a többi méhet figyelmezteti a veszélyre. Ha túlságosan közel vagyunk egy méhkashoz – amit a méhek természetesen meg kívánnak védeni –, akkor ez a veszélyjelzés odavonzhatja a többi méhet, és ilyenkor az állatok agresszívvá válhatnak, vagyis csípéseikkel igyekeznek elüldözni, esetleg megölni a támadót. Fontos tudni, hogy a közkeletű védekezéssel szemben ezt a feromont egyáltalán nem könnyű eltávolítani, lemosni, vagyis a filmekben látható vízbe merülő "módszer" nem véd a támadástól, a méhek továbbra is üldözni fogják az áldozatukat, amint az kiemelkedik a vízből. Az egyik legfontosabb teendő tehát, hogy méhcsípés után azonnal menjünk el a helyszínről!
A méh mérge több olyan vegyületet (pl. mellitint, hisztamint) tartalmaz, melyek fájdalmat, viszketést és allergiás reakciót is kiválthatnak. A legtöbb embernél a csípés csak helyi reakcióval jár együtt: a csípés helye megduzzad, kipirosodik, erősen viszket és fájdalom is jelentkezhet. Ez utóbbi általában néhány órán belül el is múlik, de előfordulhat, hogy még 1-2 hét múlva is fáj vagy duzzadt az érintett terület.
Az emberek nagyjából 3 százaléka allergiás lehet a méh- (vagy a darázs-) csípésre, és vannak olyanok is, akiknél a csípés rendkívül súlyos, életveszélyes allergiás reakciót, úgynevezett anafilaxiás sokkot válthat ki. Az allergiás reakció nemcsak a csípés helyére koncentrálódik, hanem az egész testet érintheti. Tünetei lehetnek többek között a méhcsípéstől távoli bőrterületek kipirosodása, duzzanata, ödémásodása, kiütések megjelenése, valamint hányinger és hányás, hasmenés, szédülés, orrfolyás és könnyezés.
A legsúlyosabb esetekben az érintett nehezen kap levegőt, légzése sípolóvá válik, a vérnyomása pedig nagyon alacsonnyá válik, így a szervezete sokkos állapotba kerülhet – ez pedig akár halált is okozhat! A tünetek a csípést követően néhány percen belül kialakulnak. Rendkívül lényeges, hogy az allergiás reakció minden egyes csípést követően egyre komolyabb és súlyosabb lehet, ezért ha egy csípést követően már észleltük az allergiás, anafilaxiás reakciót, mindenképpen beszéljünk az orvosunkkal, és tegyük meg a megfelelő óvintézkedéseket (pl. mindig legyen nálunk az anafilaxiás sokk kezelésére szolgáló injekció).
Mit tegyünk, ha megcsípett egy méh?
A méhcsípés kezelésénél nagyon fontos a gyorsaság: egyrészt, mint már említettük, érdemes minél jobban eltávolodni attól a helyszíntől, ahol megcsípett a méh, hiszen nem tudhatjuk, hogy az állat riasztott-e más méheket. A következő lépés a fullánk eltávolítása, ugyanis a bőrben maradó fullánk még viszonylag hosszú ideig, akár 1 percig is képes mérget a szervezetünkbe juttatni. Bár azt tanácsolják, hogy próbáljuk meg nem összenyomni a kiszakadt méregmirigyet (vagyis inkább "emeljük" ki a fullánkot, ne pedig kihúzzuk), más szakemberek szerint az sokkal fontosabb, hogy gyorsan cselekedjünk, a módszertől függetlenül. A csípés helyét tisztítsuk meg, lehetőleg szappanos vízzel.
A csípés helyét érdemes hideg vizes ruhával beborogatni, ez csökkenti a duzzanatot és a fájdalmat is. A helyileg alkalmazandó szteroidos, antihisztamint vagy mentolt tartalmazó krémek enyhíthetik a viszketést.
Mit tegyen, ha méhcsípés után rosszul érzi magát?
- A tünetek észlelésekor hívjunk mentőt vagy orvost. Kizárólag szakszerű segítség képes megelőzni az életveszélyes tünetek kialakulását, illetve megfelelően ellátni a beteget. Amíg megérkezik a segítség, maradjunk a beteg mellett, de ne itassuk, vagy kínáljuk semmivel.
- Ne adjunk neki kalciumot sem, nem fog segíteni a duzzanat, viszketés csillapításában. Épp ellenkezőleg, hatására tovább csökken a beteg vérnyomása, így még rosszabb állapotba kerülhet.
- Antihisztamin és szteroid készítményeket se adjunk a helyszínen, mert hatásuk kialakulásához az a néhány perc, ami alatt az érintett személy sorsa eldőlhet, kevés.
Az anafilaxia kezelésében a hatékony gyógyszeres beavatkozás első, sokszor egyetlen lehetősége: amennyiben elérhető, adrenalin azonnali adása, még akkor is, ha a teljes tüneti spektrum (még) nem alakult ki. Ez segít megakadályozni a tünetek súlyosbodását, de nem helyettesíti a beteg orvosi ellátását, mentőt tehát ez esetben is hívni kell, hogy a beteget mielőbb sürgősségi ellátásba juttassa.
Amennyiben nincs elérhető gyógyszer a helyszínen (legtöbbször ez a helyzet), azonnal meg kell kezdeni a szívmasszázst és a levegő befújást, amit remélhetően egyre többen sajátítottak, sajátítanak el. Ezt a telefonos segítség hívás után akkor is el kell kezdeni, ha nem áll további segítség rendelkezésre.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Ezek a legjobb házi praktikák darázscsípés, méhcsípés ellen
