Lábon kihordott szívinfarktus? Ezek a tünetek figyelmeztethetnek
Kardiológus mondja el, mit kell ilyenkor tenni.
Lábon kihordott, vagy csendes szívinfarktusról akkor lehet beszélünk, ha az infarktus a beteg számára nem vagy alig érzékelhető tünetekkel történt meg. Felmerülhet a kérdés, hogy ha egyszer lezajlott és nem okozott gondot, miért kell vele foglalkozni? Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szavaiból kiderül, hogy azért, mert kezelés nélkül jelentősen megnöveli a szívprobléma miatti elhalálozás esélyét a későbbiekben.
Mi is az a csendes szívroham?
A csendes szívinfarktus vagy szívroham (a tünetekkel járó infarktushoz hasonlóan) a koszorúér belsejében kialakuló szűkület miatt következik be. Ilyenkor az ér belsejében lévő meszes plakk megreped és elzárja a véráram útját. Mivel az ér által ellátott szívizom nem kap elegendő vért és az oxigénellátása elégtelen lesz, egy idő után végleges károsodást szenved, elhal.
Mindez azonban a csendes szívroham esetén nem jár feltűnő tünetekkel, esetleg csak izomfeszülés jelentkezik a hátban vagy a mellkasban, gyomorrontás szerű panaszok, és/vagy nagyfokú fáradtság érzékelhető. Néha ezek a tünetek kiegészülhetnek légszomjjal, izzadással, hányingerrel, alvási nehézséggel, de ezek a panaszok nem olyan erőtejesek, ahogyan az a szívinfarktusnál „várható”. Éppen ezért a páciensek emiatt nem fordulnak orvoshoz, gyakran csak rutin vizsgálat során derül ki a lezajlott esemény.
Miért lenne fontos tudni a túlélt infarktusról?
Tanulmányok szerint a csendes szívinfarktus utáni hosszútávú túlélési esélyek ugyanolyanok, mint a „hagyományos” szívinfarktust túlélt betegeké. Ugyanakkor a csendes szívroham megnöveli a stroke és a szívelégtelenség kockázatát, különösen az 50 évnél fiatalabbak körében.
Éppen ezért fontos róla tudni, kik a veszélyeztettek ebből a szempontból. Az American Heart Associaton szerint különösen a cukorbeteg nők tartoznak a rizikócsoportba, bár e tekintetben a férfiak sem élveznek védettséget. (A cukorbetegség miatt esetlegesen kialakuló neuropátia, vagyis idegkárosodás miatt nagyobb az esélye, hogy szívroham esetén az érintett nem érzékeli a jellegzetes mellkasi, karba vagy állkapocsba sugárzó fájdalmat.) További rizikófaktornak számít a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, az elhízás, a dohányzás, a magasabb életkor, és a családban halmozódó, valamint az érintettnél már ismert szív-érrendszeri betegségek.
Hogyan derülhet ki, hogy csendes szívrohamunk volt?
- Nagyon gyakran egy rutin, vagy más célból végzett kivizsgáláson vesszük észre a lezajlott szívinfarktus nyomait – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.- Akár egy EKG vizsgálat, egy terheléses EKG is láthatóvá teheti a történteket, és természetesen egy CT és a koszorúér angiográfia által is kimutatható. Ez egy nagyon fontos felismerés, hiszen a teljes szív-érrendszer állapotát tekintetbe véve így el tudunk rendelni olyan kezeléseket – elsősorban béta-blokkoló gyógyszereket, vérhígítókat -, amelyekkel csökkenthetjük a későbbi szövődmények kialakulásának esélyét. Ezen kívül az a páciens, aki tud róla, hogy átélt egy csendes szívinfarktust, maga is sokat tehet az egészsége megőrzéséért, ha az évenkénti-kétévenkénti kardiológiai kivizsgálások mellett az életmódján is változtat. A kardiológus, a mozgásterapeuta és a dietetikus segítségével ez a legmegfelelőbb alkalom arra, hogy a rendszeres mozgás, a dohányzás elhagyása és a kiegyensúlyozott, szívbarát étrend beépüljön az életmódba. Ezentúl pedig rendszeressé kell tenni a vérnyomás- és koleszterinszint mérést, valamint minden szokatlan tünetről informálni kell a kezelőorvost.
A szívinfarktus tünetei
- mellkasi fájdalom, amely a bal karba, a vállba, nyakba, állba, hátba vagy hasba sugárzik;
- légszomj, nehézlégzés, fulladás;
- émelygés, hányinger, hányás;
- heves szívdobogásérzet, magas pulzusszám;
- szédülés, esetleg ájulás;
- gyomorfájdalom;
- hirtelen kialakuló, mással nem magyarázható gyengeségérzet;
- pánikrohamhoz hasonló szorongásérzet.
A fenti panaszok bármilyen kombinációban jelentkezhetnek, azonban a szívinfarktus tünetszegényes is lehet. Egyes betegeknél (pl. nők, idősebbek, cukorbetegek) a mellkasi fájdalom enyhe, vagy nem is jelentkezik.
Mikor forduljon orvoshoz?
Szívinfarktus tünetei esetén azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt! A mentők kiérkezéséig lehetőleg félig ülő helyzetben, teljes fizikai nyugalomban várjon, kerülve a felesleges megterhelést.
Összegezve
- A csendes szívinfarktus számos esetben észrevétlen marad.
- Ez a jelenség jelentősen megnöveli a szívprobléma miatti elhalálozás esélyét.
- A csendes szívinfarktus tünetei gyakran alig észrevehetőek, de kockázati tényezőket mutatnak.
- Rutin vizsgálatok során lehet felfedezni a csendes szívinfarktus nyomait.
- Az érintetteknek fontos az életmódváltás és rendszeres kardiológiai kivizsgálás.
Olvasta már?
- Csendes szívroham: ilyen, amikor állkapocsfájdalom és nyakfájás jelzi
- Hallott-e a csendes szívrohamról? A kardiológus elmondja, milyen
- Milyen érzés a szívroham? Öt nő mesélt a szívinfarktus pillanatáról
- Így csökkentheti a 2. szívinfarktus rizikóját - ezek a kardiológus tanácsai
- Mellkasi fájdalom: ez alapján döntheti el, hogy pánik vagy szívinfarktus okozza
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Trombózis: 5 tünet, aminél jobb, ha hívja a mentőket!
