Ezeket látta már?

Húgyhólyagrák: a féloldali hátfájás, derékfájás lehet az egyik jele

hát derék fájdalom húgyhólyagrák, véres vizelet

Nem csak a véres vizelet az egyetlen tünet amire figyelni kell! Elmondjuk, milyen jelek utalhatnak daganatra.

A véres vizelet gyakran az egyik legelső, egyben a legjellemzőbb tünete a húgyhólyag daganatnak. A betegek mintegy 80-90 százalékánál megjelenik ez a tünet. A vizeletben lévő vér lehet minimális, csak mikroszkópos vizsgálattal észlelhető mennyiség, de az is előfordulhat, hogy szabad szemmel is jól látható.

A vizeletben lévő vér lehet akkora mennyiség is, hogy az a vizelet elszíneződésével, például narancsossá, rózsaszínessé vagy akár pirossá válásával járhat együtt. Gyakran előfordul, hogy a véres vizelet nem jár együtt fájdalommal, különösen akkor, ha a daganat még viszonylag kicsi, illetve csak a húgyhólyagot érinti. Az is lehet, hogy a vér rövidebb-hosszabb időre eltűnik a vizeletből, ám ha daganat okozza a véres vizeletet, számítani lehet arra, hogy előbb-utóbb visszatér.

A húgyhólyag daganat tünetei

A húgyhólyagban kialakuló daganat irritálhatja a hólyagot és a vizeletürítési szokásainkra is hatással lehet. Ezekre utaló tünetet lehet például

  • a gyakoribb vizelési inger (annak ellenére, hogy nem fogyasztunk a korábbinál több folyadékot, nem szedünk vízhajtó gyógyszert stb.),
  • az égő vagy csípő érzés, fájdalom a vizeletürítéskor,
  • vagy a sürgető inger.
  • Férfiaknál a húgyhólyag daganatra utaló tünet lehet az, ha nehezen tudnak vizeletet üríteni vagy ha a vizeletsugár túlságosan gyenge. 

Jóindulatú daganatok - kell tőlük félnünk? Kattintson tovább és kiderül!

Előrehaladottabb betegség esetén a vizelési nehézségeken, illetve a véres vizeleten kívül más tünetek is jelentkezhetnek, így például:

  • a csontfájdalmak,
  • a hát- és derékfájás (mely csak az egyik oldalra koncentrálódik),
  • a medencetájéki fájdalmak,
  • valamint a lábdagadás.

Mint más daganatos betegségeknél, a húgyhólyagráknál is jellemző lehet a:

Az, hogy a húgyhólyagrák kitapintható csomóval, daganattal járjon együtt, alapvetően ritka.

Mikor forduljon orvoshoz?

Mindenképpen keresse fel háziorvosát, ha a vizeletében vért lát, akkor is, ha csak időszakosan tapasztalta. Akkor is forduljon orvoshoz, ha újonnan fellépő vizelési panaszokat észlel, mint pl. gyakori vizelés, sürgető vizelési inger vagy csípő érzet vizelés közben. A tüneteket más betegségek is okozhatják (pl. húgyúti fertőzések vagy prosztatamegnagyobbodás), de a húgyhólyagdaganat lehetőségének kizárása miatt további vizsgálatokra lehet szükség.

A húgyhólyagdaganat kiváltó okai

Ahhoz, hogy egy sejt elszakadjon a szervezet szabályozása alól és daganatos sejtté váljon, a sejt génmutációja, módosulása szükséges. (Gyakran nem is egy, hanem párhuzamosan több gén mutációjáról van szó.) Éppen ezért a daganat kialakulhat született hajlam és mutációt kiváltó, úgynevezett rákkeltő (karcinogén) környezeti hatások vagy krónikus betegségek miatt.

A húgyhólyagrák kialakulásának kockázatát növelheti:

  • Dohányzás: a legjelentősebb kockázati tényező mind közül. A dohánytermékek rákkeltő vegyületei a vesén keresztül szűrődnek ki és a hólyagban koncentrálódnak, ahol végül kifejtik rákkeltő hatásukat.
  • Bizonyos vegyszerek (policiklusos aromás vegyületek, festékek): azoknak, akik ilyen anyagokkal dolgoznak, különösen ügyelniük kell a munkavédelmi előírások betartására. Ilyen szereket egyes kemoterápiákban is alkalmazhatnak, ezekben az esetekben kontroll és utókövetés szükséges.
  • Krónikus gyulladás (pl.: vesekő vagy katéter miatt).
  • Családi előzmény, genetikai hajlam.
  • Cukorbetegség.

A húgyhólyagdaganat lehetséges szövődményei

A legveszélyesebb szövődmény a daganat terjedése és áttétképzése más, környező szövetekre vagy akár távoli szervekre a nyirok- vagy vérkeringésen keresztül. Az áttétek, elhelyezkedésüktől függően, további panaszokat okozhatnak (pl. csontáttét esetén csontfájdalmakat, de előfordulhatnak máj- és tüdőáttétek is).

A daganat hólyagon belüli elhelyezkedésétől függően kialakulhatnak vizelési panaszok is; gyakori vizeléssel vagy vizelet visszamaradással, elakadással. Ha a daganat a húgyvezetékek bemeneténél alakul ki, akkor a vizelet elakadása vesekárosodáshoz is vezethet. Nemcsak a krónikus, elhúzódó húgyúti fertőzések növelik a daganatok kialakulásának kockázatát, hanem a daganatos megbetegedések is növelik a húgyúti fertőzések valószínűségét.

A húgyhólyagdaganat kezelése

A daganatos megbetegedések kezelése mindig egyedi megközelítést igényel, és a megfelelő terápia kidolgozásához több egészségügyi szakterület képviselőinek együttműködése szükséges. Ez az ún. onkoteam.

Az orvosok a daganat differenciáltságától és kiterjedtségétől függően különböző eljárásokat javasolhatnak, melynek általános váza a húgyhólyagdaganatok esetén az alábbiakból áll össze.

  •  Első lépésben endoszkópos műtéti úton, a húgycsövön keresztül eltávolítják a daganatot.
  • A műtét után a patológusok szövettani vizsgálatot végeznek az eltávolított daganaton, és az eredmény függvényében az onkológiai csapat a műtét után immun- vagy kemoterápiát irányozhat elő.
  • Ha a szövettani vizsgálatok a húgyhólyag izomrétegének érintettségét igazolják, a lehetséges áttétek miatt újabb műtétre, radikális húgyhólyag-eltávolításra kerülhet sor.
  • Ilyenkor mind a teljes húgyhólyagot, mind a húgyhólyagot övező kötőszöveteket, nyirokcsomókat és szerveket is eltávolítják; férfiak esetén a prosztatát és az ondóhólyagot, nők esetén a méhet, a petefészkeket és a hüvely egy részét is.
  • Az így eltávolított húgyhólyag pótlására a sebészek bélhólyagot képezhetnek, amelyet megkísérelhetnek összekötni a meghagyott húgycsővel, vagy új kiszájadzást, sztómát alakíthatnak ki, amin keresztül aztán egy külső katéteres zsákba folyhat a vizelet.

Egyes esetekben a műtét alternatívájaként sugárkezelést is alkalmazhatnak. Ha a radiológiai képalkotó vizsgálatok távoli áttéteket igazolnak, a radikális húgyhólyag eltávolításon túl, kemo- és sugárterápia kombinálásával folytathatják a kezelést.

Mivel a húgyhólyagdaganatok hajlamosak a kiújulásra, ezért a terápiát követően fontos a rendszeres kontroll, hogy az esetleges kiújulást mihamarabb észlelhessék és gyógyíthassák.

A húgyhólyagdaganat megelőzése

A húgyhólyagdaganatok megelőzéséhez a környezeti kockázati tényezők mérséklése szükséges. Ezek közül a legfontosabb a dohánytermékek kerülése, mivel a dohányzás a húgyhólyagdaganatok leggyakoribb kiváltó oka. A leszokással még az éveken át folytatott dohányzás után is nagymértékben csökkenthető a hólyagdaganatok kialakulásának valószínűsége.

Ha munkája során veszélyes, policiklusos aromás vegyületekkel foglalkozik, szigorúan tartsa be a munkavédelmi szabályokat.

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Húgyhólyagrák: a véres vizelet soha nem véletlen - Ne húzza le a vécén a problémát!

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

húgyhólyagrák

Forrás: egeszsegkalauz.hu
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához