Guglizzunk okosan: hogyan segíthet a netes tünetellenőrzés?

Vajon engedjünk a kíváncsiságunknak, és rákeressünk a tüneteinkre az interneten vagy sem?

„Sose Googlezz rá a tüneteidre!” – ez a címe magyarul Henrik Widegren svéd zenész, és fül-orr-gégész szatirikus dalának, ami néhány éve bejárta az internetet. A szóban forgó dal egy létező problémát dolgozott fel, az úgynevezett cyber hipochondriáról: ez az egészséggel kapcsolatos szorongás egy modern fajtája, ami az internetes tünetkeresés nyomán alakul ki.

Az internetes tünetkeresőkkel kapcsolatban gyakori probléma, hogy a legártalmatlanabb tüneteket is a legsúlyosabb betegségekkel hozzák kapcsolatba, a frászt hozva a felhasználóra. További gyakori kritika, hogy az emberek ahelyett, hogy valódi orvoshoz fordulnának, inkább az interneten fellelhető tanácsok alapján kezdik el magukat kezelni. Az öndiagnózis valóban nem helyettesítheti az orvosi vizsgálatot, azonban az orvosok munkáját jelentősen megkönnyítheti a páciens netes tünetellenőrzése – amennyiben megtalálja az erre a célra megfelelő weboldalt.

Mit mond a tünetellenőrzésről a tudomány?

Márciusban az Amerikai Orvosi Szövetség folyóiratában megjelent egy tanulmány[1], amely szerint a későbbi diagnózis és kezelés sikeressége szempontjából inkább hasznos, ha a beteg az orvosi vizit előtt utánanéz, mire utalhatnak a panaszai. Az 5000 fős mintán végzett kutatás résztvevői szituációs gyakorlatként kaptak listákat gyakori betegségek tüneteiről, és el kellett dönteniük, milyen betegséget gyanítanának, és milyen orvoshoz fordulnának, ha ezeket a panaszokat érzékelnék. Később a résztvevőket arra kérték, keressenek rá a tüneteikre, és fogalmazzák újra a válaszukat. Az internetes tünetellenőrzés után a válaszok pontossága 49,8 százalékról 54 százalékra nőtt, vagyis a keresés után általában közelebb kerültek az emberek a probléma azonosításához. A sztereotípiával ellentétben nem volt általánosan jellemző, hogy a résztvevők a keresés után súlyosabb betegségre kezdtek gyanakodni, mint előtte.

Sok esetben pozitívum, ha a páciens felkészülten érkezik Forrás: Shutterstock

Egy korábbi, 2017-ben végzett kutatás[2] hasonló eredménnyel végződött: akik az interneten tájékozódtak az egészségükről, az orvosnál pontosabb diagnózisokat kaptak, sőt az átlagosnál jobb volt a viszonyuk az orvosaikkal. Egy másik, 2018-as felmérés[3] 9 százalékra tette azok arányát, akik inkább az internetnek hisznek, mint az orvosuknak. A válaszadók nagy többsége viszont azt mondta, nem kérdőjelezné meg az orvos diagnózisát, ha az ellentmond saját „kutatása” eredményének.

Egy olyan weboldal, ami iránymutatóként szolgál

Természetesen az internetes tünetellenőrzés pontossága nagyban függ attól, hogy milyen eszközt használunk. Nem érdemes összekeverni a professzionális tünetellenőrzőket és azt, hogy beírjuk a tüneteinket a Google keresőbe, majd az így kapott találatok közül próbáljuk megtalálni a legrelevánsabbat. Pontosabb eredményre olyan professzionális egészségügyi alkalmazások használatával juthatunk, mint amilyen a Dokio.hu tünetellenőrzője.

A Dokio tünetellenőrző kérdőívén nemcsak egy-egy tünetre kereshetünk rá: az alkalmazás az életkorunk, testsúlyunk és más élettani tényezők alapján, komplex tünetegyütteseket vizsgálva mutatja meg, hogy a megadott adatok szerint milyen betegségre utalhatnak legnagyobb valószínűséggel a panaszaink.

A kérdőív kitöltése persze még önmagában nem számít diagnózisnak, de támpontot adhat arra, melyik szakorvoshoz érdemes elmenni teljes körű vizsgálatra. A Dokio tünetellenőrző az eredmény elkészülte után egyből fel is sorolja azokat a hazai orvosokat, akik segíthetnek a problémánkon, és néhány kattintással azonnal időpontot is foglalhatunk náluk.

Források:

[1] https://www.inputmag.com/features/you-should-google-your-medical-conditions

[2] https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.5694/mja17.00889

[3] https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.5694/mja17.00889