Gerincferdülés: ezért nem segít a „húzd ki magad jótanács”!
De a csontkovácsolás, és az úszás vagy a sportolás sem megoldás rá - fontos ismereteket osztott meg a tartáshibákról, a gerincferdülésről, illetve annak különbségeiről a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Ortopédiai Osztályának osztályvezető főorvosa.
● Gerincferdülés miatt évente több száz korrekciós műtétet végeznek tinédzserkorú pácienseken. Ezek egy része korai diagnózissal és korrekciós kezeléssel elkerülhető lenne.
● A gerincferdülés nem tartáshiba, vagyis az úszás és a sport nem korrigálja, és az ismert gyógymódokon túl nem létezik alternatív terápia. Az elhanyagolt betegség komoly panaszokat okozhat felnőttkorban.
● A korrekció szempontjából kritikus időszak a kiskamaszkor: a szülők és a tanárok szerepe kulcsfontosságú a felismerésben.
Időben felismerve és kezelve elkerülhető a gyermekkori súlyos gerincferdülést korrigáló műtétek egy része. A konzervatív kezelés, azaz a speciális gyógytorna és a fűzőviselés hatékonyan megakadályozhatja az állapotromlást – hívják fel az érintett szülők figyelmét a Vertebra Alapítvány szakértői a gyermekek 2-4 százalékánál kialakuló betegségre. Az esetenként már kisgyermekkorban is diagnosztizálható, de jellemzően a kiskamaszoknál (elsősorban a lányoknál) kialakuló gerincferdülés kezelés nélkül súlyosbodhat, és felnőttkorban komoly panaszokat okozhat.
A szakemberek szerint a szülők és a tanárok tehetik a legtöbbet a korai felismerésért, a kezelést pedig minden esetben specialistára kell bízni. Hangsúlyozták: széles körben elterjedt tévhitek nehezítik a korai kezelések elkezdését, így például fontos tudni, hogy az úszás és a rendszeres sport nem előzi meg és nem is korrigálja a gerincferdülést.
Magyarországon több tízezer gyermeket érint, mégis számos tévhit övezi a gyermekkori gerincferdülést, pedig a korai felismerés a hatékony korrekciós kezeléshez vezető út első lépése. Az érintetteket és családjaikat támogató Vertebra Alapítvány vezetője, Schuster Barbara a szakmai állásfoglalást idézve megerősíti: korai diagnózissal a tinédzserkorú gyerekeken végzett évi több száz, súlyos gerincferdülést korrigáló műtét egy része elkerülhető lenne. Az esetek többségét azonban nagyon későn ismerik fel, amikor a konzervatív kezelés már nem mindig alkalmazható.
A szakértők szerint a kisebb gyerekeknél és a kamaszoknál alapvetően fontos, hogy a szülő, a védőnő, iskolaorvos, de akár a testnevelő tanár vagy az edző is rutinszerűen figyelje a gyermek hátát, aszimmetriát keresve, és gyanú esetén, időben specialistához vigye. Erre azért is fontos felhívni a figyelmet, mert bár a rendszeres mozgás nem akadályozza meg, illetve nem gyógyítja a súlyos gerincferdülést.
Veszélyben a kiskamaszok
A gerincferdülés jellemző megjelenési ideje a serdülőkor, oka az esetek 80 százalékában ma még ismeretlen (idiopathiás scoliosis). Kamaszkorban gyakran nagyot nőnek a gyerekek, de a gerincferdülést nem a hirtelen növés okozza. Közkeletű tévhit, hogy a betegség a féloldalasan hordott nehéz iskolatáska, az egykezes sport vagy a sok mobiltelefon-használat számlájára írható.
A betegség a gyerekek 2-4 százalékánál figyelhető meg, azaz itthon is több tízezer családot érint; a nagyobb deformitások előfordulása a lányoknál négyszer gyakoribb. A gerincferdülésnek esetek kisebb százalékában ismert az eredet, ez lehet például veleszületett csigolyafejlődési rendellenesség, illetve idegrendszeri vagy egyéb betegség.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy a tapasztalatok szerint a gerincferdülés és a fogakat, az állkapcsot érintő rendellenességek gyakran együtt járnak, a fűzőt használó fiatalok általában fogszabályzót is viselnek. Ezért ha az egyik betegséget diagnosztizálják, érdemes a másikat is kivizsgáltatni.
Schuster Barbara rámutatott: mindig a szakorvos feladata a megjelenésükben hasonló elváltozások okát tisztázni és a megfelelő kezelést beállítani. „A kezelt gerincferdülés, az odafigyelés, a tudatosság segíthet a panaszmentes felnőttkor elérésében; az elhanyagolt vagy félrekezelt esetek egy része azonban tovább romlik és a későbbiekben súlyos panaszokat okozhat” – fűzte hozzá.
A gerincferdülés nem tartáshiba
A közkeletű tévhitek eloszlatása miatt ugyancsak fontos, hogy a gerincferdülést megkülönböztessük a tartáshibáktól. Tartási rendellenességeknél ugyanis nincsenek rögzült deformitások, szerkezeti eltérések, és a hiba bármikor korrigálható. Valódi gerincferdülésnek azt tekintjük, ha a gerinc szerkezetében is változás jön létre. Ezért a gerincferdülés igazolásához, illetve kizárásához minden esetben röntgenvizsgálat szükséges.
A tartáshiba nem betegség, de tartós fennállása esetén – a gerinc egyenetlen terhelése következtében – sokféle betegség kialakulását segítheti elő. Rendszeres tornával, sporttal az izomzat megerősödhet és a tartás normalizálódhat, ilyenkor működhet a „Húzd ki magad!” és a rendszeres testmozgás.
A tartáshibát ugyanakkor könnyű összetéveszteni a fiataloknál igen gyakori, serdülőkorban kialakuló Scheuermann-kórral. A fiúkat és a lányokat hasonló gyakorisággal érintő betegség leggyakrabban a gerinc háti szakaszán jelentkezik, de bármelyik szakaszon kialakulhat.
A betegség a kamaszok egy részénél panaszokat is okoz: a gyerekek fáradékonyak, különösen a hosszabb ülést találják kényelmetlennek és fárasztónak. A panaszmentes lefolyás sem ritka, ilyen esetben – különösen a betegség kezdeti szakaszában – gyakran gondolják tartáshibának, és kezelés nélkül hagyják. A röntgenvizsgálat ebben az esetben is segíthet a diagnózis felállításában.
A gerincferdülés és főképpen a Scheuermann-kór felnőttkorban súlyos gerincbántalmakat okozhat, számottevően rontva az érintettek életminőségét. Az időben felfedezett és megfelelően kezelt betegeknél jó eredmények érhetők el: megakadályozható a gerincferdülés romlása, sőt gyakran érdemi javulás is elérhető.
A specialista is a védőnő, az iskolaorvos, a szülők, edzők és a testnevelő tanárok szerepére hívja fel a figyelmet, hiszen ők tehetnek a legtöbbet a betegség korai felismeréséért.
„A tinédzserek, főleg a lányok hátát rendszeresen ellenőrizni kell akkor is, ha a gyermek nem szívesen öltözik át mások előtt – hangsúlyozta dr. Cs. Frank László gyermekortopéd sebész, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Ortopédiai Osztályának osztályvezető főorvosa. – Meg kell vizsgálni, hogy szimmetrikus-e a vállak és a lapockák helyzete, illetve a derék íve, ezek utalhatnak az oldalirányú gerincferdülésre. A Scheuermann-kór legjellemzőbb megjelenése, amikor a hát felső része jellegzetesen domborúvá, míg a nyaki és a derékrész homorúvá válik.”
Dr. Cs. Frank László hozzátette, hogy a gerincferdülésre való hajlam öröklődhet, ezért ha a családban már előfordult valamelyik formája, fokozottabban kell figyelni a gyerekekre, rutinszerűen ellenőrizni kell őket, és szükség esetén specialistához – gerincferdülés kezelésében jártas - gyermekortopédus szakorvoshoz kell fordulni.
Tények és tévhitek a gerincferdülésről
Sok műtét elkerülhető
A gerincferdülés enyhébb eseteit egyéni gyógytornával és korrekciós fűző (korzett) viselésével lehet kezelni. A fűző viselésének célja, hogy a biológiai érés előtt, a növekedés időszakában megelőzzék a görbületek rosszabbodását. Ezért a korzettet a növekedés befejezéséig éjjel-nappal viselni kell, csak a tisztálkodás és a gyógytorna idejére szabad levenni. A fűzők egyedi méretvétel alapján, magas hőre lágyuló műanyagból készülnek. Azért kell szakemberre bízni az eszköz elkészítését, mert önmagában az, hogy a fűző fehér és műanyag, nem garantálja, hogy hatékonyan korrigálja a gerincferdülést.
Súlyosabb görbület esetén, ha a konzervatív kezelés eredménytelen, a gerincferdülés műtéti korrekciója javasolt. A műtét tér mindhárom síkjában korrigálja a gerincdeformitást. A korrekció hatékony és évtizedek óta eredményesen alkalmazott módszerrel, titáncsavarok-, és rudak segítségével, csontos elmerevítés kialakításával történik. Magyarországon a műtéteket két helyen, az Országos Gerincgyógyászati Központban és a Debreceni Egyetem Idegsebészeti Klinikáján végzik.
A gerinckorrekciós műtét meglehetősen megterhelő. A 6-8-10 órás, kockázatokkal járó beavatkozás jelenleg az egyik legnagyobb műtét, amit gyermekeken végeznek.
„Ezért kulcsfontosságú a korai felismerés, hiszen konzervatív kezeléssel, a korzett viselésével és megfelelő gyógytornával az esetek egy részében bizonyítottan elkerülhető a súlyos gerincferdülést korrigáló műtét” – húzta alá dr. Cs. Frank László.
A szakértő azt is hangsúlyozza, hogy a gerincferdülés kezelésére nincsenek valós eredményt felmutató alternatív gyógymódok, a „csodamódszerek” akár károsak is lehetnek, de mindenképp értékes időt vesznek el az érintettektől. A manapság reneszánszát élő „csontkovácsolás” sem ajánlott, mert gerincferdülés esetén hatástalan, sőt tovább ronthatja a gerinc állapotát.
Ezzel szemben a hazánkban kizárólag orvos vagy gyógytornász által végezhető manuálterápia jó kiegészítője lehet a terápiának. Fontos az is, hogy a gerincferdülés kezelése során a gyógytorna mindig háromdimenziós és egyéni, amit nem vált ki sem a gyógytestnevelés, sem a gyógyúszás.
Testi-lelki terhek
A gerincferdülés mint a testképet érintő elváltozás, valamint a hosszú időn át történő fűzőviselés komoly önértékelési problémákat okozhat kamaszkorban.
„Az érintettek legfőképpen tinédzser lányok, ezért a betegség lelki terheinek kezelése is nagy odafigyelést igényel. A konzervatív és a műtéti kezelés az egész családot komoly próbatétel elé állíthatja mentálisan és érzelmileg is, és a tapasztalatok szerint pszichés támogatásra is szükségük lehet” – fogalmazott Schuster Barbara.
A Vertebra Alapítvány a gerincferdülésben érintett gyermekeket és felnőtteket támogatja, és kapcsolatban áll a terület specialistáival. A pszichés támogatáson, a közösségépítésen és az edukáción túlmenően egyéni segítséget is nyújt a családoknak a betegút menedzsmentben, illetve a szűréssel kapcsolatos edukációban is.
További információk a betegségről és a Vertebra Alapítvány tevékenységéről, kapcsolatfelvétel az érintett családoknak.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
<KÖVETKEZŐ CIKK>
Mikor muszáj a gyerekkel ortopéd orvoshoz fordulni?
