A metabolikus szindróma 6 tünete közül 3 már súlyos problémára utalhat

2024.05.30.

hasi elhízás hasi zsír metabolikus szindróma cukorbeteg szivbeteg

metabolikus szindróma tünetei elhízás cukorbetegség

Ha önnek metabolikus szindrómája van vagy megjelent annak bármelyik jele, akkor eljött az ideje, hogy határozottan változtasson az életmódján!

A metabolikus szindróma növeli a szívbetegség, a stroke és a cukorbetegség kockázatát. De mit tehetünk ellene?

Az elmúlt években egyre többet hangoztatott elnevezés több tényezőből tevődik össze: magas vérnyomás, magasabb vércukorszint, elhízás és magasabb koleszterin szint együttes jelenlétéből. Mindez növeli a szívbetegség, a stroke és a cukorbetegség kockázatát.

A metabolikus szindróma tünetei

Ha a fent felsoroltak közül valakinél csak az egyik van jelen, ez nem jelent okvetlenül metabolikus szindrómát. Az viszont bizonyos, hogy bármelyik állapot növeli a súlyosabb betegségek kialakulásának kockázatát. Minél több kockázati tényező van jelen, annál nagyobb a szívbetegség, a stroke vagy a cukorbetegség kialakulásának kockázata is. Jelentős mértékű életmódi változtatások azonban segíthetnek a súlyos betegségek megelőzésében, késleltetésében.

Elhízás, obezitás, "alma testforma", vagyis a testzsírok a derék körül rakódnak le jellemző módon. Férfiakon a 102 cm-nél, nőkön pedig a 89 cm-nél nagyobb haskörfogat diagnosztikus jellemzője a metabolikus szindrómának. Megjegyezzük, hogy a rasszok között természetesen vannak különbségek ebben.
Magas vérnyomás, ahol a szisztolés érték több, mint 130, és a diasztolés érték több mint 85 Hgmm.
Magas vércukorszint, ahol az éhomi érték meghaladja az 5,6 mmol/l-t.
Magas koleszterin szint, ahol a vérben mérhető trigliceridek 1,7 mmmol/l feletti értéket mutat, az ún. HDL-koleszterin (hasznos koleszterin) férfiakon 1,04 mmmol/l alatti, nőkön pedig 1,3 mmmol/l alatti.

Minél több kockázati tényező van jelen egyidejűleg – annál magasabb a súlyosabb betegség kialakulásának kockázata is.

Az alábbiak közül legalább három megléte esetén felállítható a diagnózis:

A metabolikus szindróma kivizsgálása során a kórelőzmény felvételét követően fizikális vizsgálat, testsúly- és vérnyomásmérés, valamint a vér laboratóriumi vizsgálata történik.

hasi elhízás (nagy haskörfogat);
triglicerid (vérzsír) emelkedett szintje (több mint 1,7 mmol/l);
magas vérnyomás;
kóros koleszterinszint;
2-es típusú cukorbetegség;
inzulinrezisztencia.

Minél több tünet van jelen, annál nagyobb az egészségügyi kockázat. Az életkor előrehaladta mindkét nemnél növeli a metabolikus szindróma kialakulásának kockázatát.

A metabolikus szindróma lehetséges oka

Inzulin rezisztencia

A metabolikus szindróma értelemszerűen összefügg a szervezetünk anyagcseréjével, metabolizmusával. Az inzulin hormonról csak röviden, a szervezetben e hormon kontrollálja a vérben keringő cukor/pontosabban a glukóz mennyiségét. Az inzulint a hasnyálmirigy ún béta-sejtjei állítják elő. Normál esetben az emésztőrendszer az elfogyasztott ételeket (többek között) glukózzá is bontja. A glukóz a véráram útján eljut a szervekhez, ahol a sejtekben üzemanyagként szolgál. Az inzulin segíti a glukóz sejtekbe való eljutását.

Inzulin rezisztencia esetén a sejtek nem reagálnak normál módon az inzulinra, és a glukóz nem éri el (könnyen) a sejteket. Így a vérben megnő a glukózszint, és nő a vér inzulinszintje is. Ha a szervezet nem képes normalizálni ezt az állapotot, kialakul a cukorbetegség.

A magasabb vércukorszint – még a cukorbetegség diagnózisa előtt is – veszélyes lehet

Sok orvos ezt prediabétesznek, a cukorbetegség előszobájának nevezi. Az inzulin rezisztencia emeli a triglicerid szintet, és egyéb vérzsírok szintjét is. Ronthatja a veseműködést, így magas vérnyomáshoz vezethet. Az inzulin rezisztencia jelensége már önmagában is fokozza a szívbetegség, stroke, cukorbetegség, és egyéb betegségek kockázatát.

Az inzulin rezisztencia mögött számos genetikai és környezet tényező áll. Számos esetben igen jelentős a genetikai háttér. Az viszont bizonyos, hogy a túlsúly, elhízás és az inaktív életmód jelentősen hozzájárul a kialakulásához.

Milyen tényezők növelhetik a metabolikus szindróma kialakulásának kockázatát?

Életkor: 20 év körül a népesség kevesebb mint 10%-a érintett, 60 év körül mintegy 40%. Egyes esetekben már gyermekkorban is jelentkezhetnek tünetek.
Rassz: érdekes tapasztalat, hogy ázsiaiak, és a hispano-amerikaiak körében gyakoribbnak tűnik a metabolikus szindróma előfordulása.
Elhízás, obezitás: a 25-nél magasabb testtömegindex (BMI) növeli a metabolikus szindróma kockázatát. Az "alma" testalak hasonlóképpen.
Előzetes, meglévő cukorbetegség, vagy ismert hajlam: ha pl. a családban közeli rokonoknál már fordul elő 2-es típusú cukorbetegség, vagy terhességi cukorbetegség, akkor is nagyobb a kockázat.
Egyéb betegségek: magas vérnyomás, szívbetegség, nem alkoholos májbetegség, PCOS (policisztás ovárium) szintén emeli a metabolikus szindróma kockázatát.

A metabolikus szindróma szövődményei

Úgy néz ki, mintha a kockázatok és a szövődmények egymásra mutatnának... Való igaz, de a szervezetben minden mindennel összefügg bizonyos mértékben. Milyen betegség adódhat a metabolikus szindrómából.

Cukorbetegség: ha az inzulin rezisztencia időszakában nem történik (jelentősebb) életmód változtatás, a vér glukózszintje tartósan magassá válik.

Szív-érrendszeri betegség: a magas koleszterin szint és magas vérnyomás megléte növeli az erekben a plakkok, érfali lerakódások képződését. Az erek beszűkülése, esetleges elzáródása infarktushoz, vagy stroke-hoz vezethet.

A metabolikus szindróma diagnózisa

Bár az orvos nem elsősorban a metabolikus szindrómát keresi, ha a három fent leírt állapot együttesen fennáll, akkor kimondható a diagnózis. (Fentebb, a Tünetek címszónál szerepelnek részletesen az egyes paraméterek).

Hogyan kezelhető a metabolikus szindróma?

Jelentős mértékű, mondhatjuk, hogy "agresszív" életmód változtatás szükséges ahhoz, hogy eredményt érhessünk el. Emellett gyógyszeres kezelés is támogathatja az állapotjavulást. Nézzük, milyen változtatások szükségesek. Azt nem mondhatjuk hogy kötelezőek – ez mindenki józan belátására van bízva – de melegen ajánlottak...
Fizikai aktivitás: napi minimum 30 perces enyhe-közepes aktivitás javasolt, legalább egy séta, vagy kocogás szintjén
Testsúly csökkentés: 5-10% már eredménynek számít, csökken az inzulin-szint, a vérnyomás, ezáltal a cukorbetegség kockázata.
Egészséges táplálkozás: az ún. DASH-diéta (étrendi javaslatok a magas vérnyomás megállítására), a mediterrán diéta. Fontos az egészségtelen zsírok korlátozása, a több zöldség, gyümölcs, hal és teljes kiőrlésű gabona fogyasztása. Étrendi változtatás előtt érdemes orvosunkkal is konzultálni.
A dohányzás abbahagyása: a dohányzás is rontja az inzulin rezisztenciát, így fokozza a metabolikus szindróma kockázatát. Az orvos segíthet tanácsaival a dohányzásról való leszokásban is.

A metabolikus szindróma különböző életkorban

A metabolikus szindróma civilizációs betegség, az elkényelmesedett életmód következtében egyre fiatalabb életkorban jelentkezik, akár gyermekeknél is kialakulhat. Ezért a gyermekek és fiatalkorúak számára hasznos lehet a televízió és a számítógép előtt eltöltött idő csökkentése, illetve a fokozatosan bevezetett sporttevékenység. Ily módon megelőzhető, hogy felnőttkorukban metabolikus szindróma alakuljon ki.

Mivel az időskor növeli a metabolikus szindróma kialakulásának kockázatát, az idősek fokozottan ügyeljenek az egészséges életmód betartására (pl. testmozgás időskorban).

Várandósság ideje alatt ajánlott megkülönböztetett figyelemmel követni a szervezet cukorháztartásának alakulását, mert terhességi cukorbetegség (gesztációs diabétesz) alakulhat ki, ami a várandós anya és a fejlődő magzat egészségét is veszélyeztetheti. Azoknál a várandósoknál, akiknek metabolikus szindrómájuk van, a terhességi cukorbetegség nagyobb eséllyel alakul ki.