Evolúciós maradványok: 10 testrész, ami haszontalannak tűnik, de mégis jó lehet valamire
Az evolúció során módosult emberi testben a korábban funkcióval rendelkező szerveink, testrészeink elveszítették jelentőségüket, és elkorcsosultak. Egyes kutatások szerint egyik-másik azért még hasznos lehet.
Ha végigtekintünk az alábbi összeállításon, elég érdekes kép rajzolódik ki bennünk arról, hogy milyenek lehettek réges-régi elődeink. Szakkifejezéssel atavizmusnak, a biológiai ősökre való visszaütésnek nevezik az ilyen anatómiai jellemzőket, csökevényes szerveket.
Gondolta volna, hogy anno a fülünk olyan hegyes és visszahajló lehetett, mint egy németjuhász kölyökkutyának, a szemünk pedig hasonlított a krokodiléra?
1. Mire (volt) jó a féregnyúlvány?
A mindennapi életben erről a pár centiméteres bélszakaszról legfeljebb akkor esik szó, ha begyullad: ez a 10–30 éves korosztály 10 százalékánál is előfordulhat. A vakbél nyúlványa a vékony- és vastagbél találkozásánál található, és habár ma már nem játszik szerepet az emésztésben, régen más volt a helyzet. A kutatók azt feltételezik, hogy a féregnyúlvány annak a kornak a szervi maradványa, amikor egyes korai elődeink tisztán növényi alapú étrenden éltek. Egyes kutatások szerint valamennyire ma is szükségünk lehet a féregnyúlványra a jótékony baktériumok "tárolása" okán. Vakbélgyulladást is neki köszönhetjük, bár a köztudatban elterjedt vakbélgyulladás elnevezés helytelen, hiszen vakbélgyulladáson nem a vakbél (coecum, ejtsd: cőkum), hanem az ahhoz csatlakozó, féregszerű, zárt végű ú.n. féregnyúlvány (appendix vermiformis) gyulladását értjük.
2. Farokcsonti csigolyák: a várandósoknak útban van
Jócskán vissza kellene mennünk az időben ahhoz, hogy farokkal rendelkező őst találjunk. De hogy volt ilyen, annak bizonyítéka a keresztcsont alatti legalsó gerincszakasz, amely 3-5 összecsontosodott csigolyából áll. Ma ez főleg a nők számára jelent gondot, mert a terhesség alatti hormonális változások hatására egyes ízületek eltávolodhatnak, a tartó ínszalagok megnyúlhatnak, ami fájdalommal jár az ágyék környékén állás vagy járás közben.
3. Bölcsességfogak: a jóból is megárt a sok
Valaha ezek a nagyőrlőfogak (minden oldalon a harmadik), nagyon hasznosak voltak a táplálék megrágásához. Ám ahogy fejlődött az ember – és ételei –, egyre kevesebbet kellett rágnunk, a szájüregünk kisebb lett. Sajnos azért, mert feleslegesek, még stabilan rögzültek, vagy ki sem nőnek teljesen. Ezért a fogorvosok azt ajánlják, hogy akinek rendellenes helyzetben lévő bölcsességfoga van, idejekorán húzassa ki, amikor még nincs begyulladva vagy elszuvasodva.
4. Jacobson-szerv: rengeteg állatnál van ilyen
Az orrban lévő járulékos szaglószerv a feromon nevű kémiai hírvivő vegyületek felismerésére, vagyis a szexuális érdeklődés fölébresztésére szolgál kétéltűekben, hüllőkben és egyes emlősökben. Vitatott, hogy az ember esetében még magzati korban elsorvad-e, avagy kifejlődik, és valamilyen mértékben működni kezd. A polémiát az okozza, hogy a különleges struktúrájú szervet alkotó sejteket nehéz felismerni, ugyanis a genetikai vizsgálatok szerint a szexferomonok azonosításához szükséges génjeink már nem feltétlen funkcionálnak.
5. Darwin-dudor:
Az európai emberek negyedénél látható egy kis kiszélesedés a fülkagyló felső peremének belső oldalán: ez a Darwin-dudor. Az evolúció atyja meg volt győződve arról, hogy ez a szövetcsomó a maradványa őseink hosszú, hegyes fülének. A kiszélesedésnél lehetett az a rész, ahol a hajdani „kutyafül” lehajlott.
6. Szőremelő izom: ez a libabőr oka
A bőrben ülő szőrtüszőkhöz egy-egy apró simaizom (musculus arrector pili) kapcsolódik. Megfelelő inger hatására a szőrtüszőt a bőrfelszín felé emeli, a szőrszálat felegyenesíti: ez a libabőr (lúdbőr). Állatok esetében élettani szerepet tölt be a hőszabályozásban: a kicsinyke izmok munkája hőt termel, amit a fölegyenesedő szőrszálak a test közelében tartanak. Őseinket ez a túlélésben segíthette. Mi viszont, ha fázunk, magunkra kapunk egy pulóvert, vagy feljebb tekerjük a fűtést. A libabőrt esetünkben felfokozott érzelmek (félelem, élvezet, düh) válthatják ki, ezért afféle lelkiállapot jelző szerepet tölt be.
7. Testszőrzet: a divat is ellene van
Ez sem létfontosságú ma már, akárcsak az előbbi. Nincs szükségünk testszőrzetre ahhoz, hogy melegen tartsuk magunkat. Ma inkább nyűg a testszőrzet, és az emberek mindent megtesznek azért, hogy megszabaduljanak tőle.
8. Férfimellbimbó: nem hátrány, ha van
Jóllehet genetikailag már a fogantatás pillanatában eldől a baba neme, a méhbeli fejlődés első 8 hetében minden embrió nemi szervei látszólag azonosak. Az ivarmirigy is eleinte nemileg semleges, és csak a genetikai meghatározottság (az Y kromoszóma) függvényében változik hereszövetté, amely tesztoszteron férfihormont kezd termelni, és ezzel befolyásolja a magzat további fejlődését. Addigra viszont a mellbimbókezdemények kialakultak, és mivel hátrányt nem jelent, a mellbimbó nem is tűnik el sem magzati korban, sem később később.
9. Pislogóhártya: ezért leszünk csipásak
A cápáknál, kétéltűeknél, de különösen a hüllőknél és madaraknál jól fejlett a vízszintesen mozgó harmadik, átlátszó szemhéj, amely a szem belső zugából indul ki, és innen húzódik rá a szemre. Funkciója szerint nedvesíti és védi a szemgolyót. Emlősök esetében általában visszafejlődik, az embereknél csak csökevénye marad meg: egy félhold alakú parányi redő a szemünk belső szögletében, ahol a kötőhártya váladéka, a csipa is összegyűlik.
10. Egyenes hasizom: jól mutat, de ennyi
Szexi, és felesleges. Ez az izom a halaknál jól működik, hiszen az uszonyok mozgatását segíti elő. Az embereknél viszont alig van feladata, bár jól mutat egy izmos férfihason.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Ilyen, amikor egy patkány álmodozik! Nem az ember az egyetlen faj, amely a képzeletét használja
