Betegvizsgálat: mit mutat az EKG?

Az elektrokardiográfia, röviden EKG, non-invazív eljárás, amely a szívműködést kísérő elektromos változásokat regisztrálja és ábrázolja papíron, vagy monitoron. Az EKG-berendezés orvosi rendelők, kórházak alapfelszerelései közé tartozik, sőt az orvos a hordozható változatát magával is viheti, ha a beteget a rendelőn kívül szükséges ellátnia.

Minden egyes szívdobbanásnál (szívizom összehúzódáskor) a szív elektromos jeleket bocsát ki, melyek a test felszínén megfelelő pontokra elhelyezett elektródákkal (kis fémlemezek) felfoghatóak. A vizsgálat eredményeként kapott EKG-görbe (elektrokardiogram) alakja segíti az orvost a helyes diagnózis felállításában, ugyanis a normálistól eltérő mintázat különböző elváltozásokra, betegségekre utalhat, mint például:

• szívizomkárosodás
• szívmegnagyobbodás
• veleszületett szívhibák
• szívbillentyű rendellenesség
• szívritmuszavarok
• tachikardia, vagy bradikardia (a szívizom túl gyakori, vagy túl ritka összehúzódása)
• extraszisztolé (soron kívüli szívütés)
• szívkoszorúér betegség
• miokarditisz (szívizomgyulladás)
• perikarditisz (szívburokgyulladás)
• elektrolit-háztartás zavara
• szívroham, infarktus (roham közben, illetve a roham után)
• tüdőembólia

Az EKG vizsgálat menete

A vizsgálathoz a felsőruházatot le kell venni, hogy az elektródákat rögzíthessék a test megfelelő pontjain; a mellkas területén, a karokon és a lábakon. Előfordul, hogy a bőrt előzetesen le kell borotválni, így könnyebben detektálhatók az elektromos jelek, illetve az elektródák eltávolítása kevesebb kellemetlenséggel jár. Általában 12 elvezetéses EKG-t készítenek, a végtagokra, illetve a mellkasfalra helyezett elektródákkal.

A vizsgálat alatt végig hanyatt fekvésben, nyugalomban kell tartózkodni, a légzés pedig egyenletes és szabályos. Néha szükséges lehet pár másodpercre a lélegzet visszatartása, hogy a mellkasfal mozgása ne zavarja a mérést. Az elektródák által felfogott elektromos jeleket az EKG gép gyűjti össze, amely ezek alapján megrajzolja a jellegzetes EKG hullámokat tartalmazó elektrokardiogramot.

Az egészséges szívre jellemző mintázat valamilyen rendellenesség, vagy sérülés hatására megváltozhat. Az elektrokardiogramon a jellegzetes "csúcsokat" betűkkel jelölik (szabályos esetben öt csúcs, vagy hullám különböztethető meg: P, Q, R, S, T) ezeket elemzi az orvos, hogy feltárja az esetleges problémákat, illetve azok helyét a szívben. Az EKG értelmezése sokszor meglehetősen bonyolult és nagy hozzáértést kíván.

Speciális EKG vizsgálatok

Folyamatos EKG monitorozás történhet egyes beavatkozások, műtétek alatt, illetve kórházban fekvő betegeknél, ha az állapotuk megkívánja. Szívritmuszavarok diagnosztizálásához is olykor folyamatos 24 órás, vagy még hosszabb idejű, hordozható EKG monitor (Holter) viselése szükséges.

Terheléses EKG vizsgálatot olyan betegség gyanúja esetén végeznek, melynek jelei csak fizikai aktivitás hatására kimutathatóak. Ekkor az alanynak szobabiciklin, vagy futópadon kell mozgást végeznie a vizsgálat alatt.

Komplikációk és veszélyek az EKG vizsgálat alatt

A vizsgálat nem jár semmiféle kockázattal, az EKG berendezés elektromos impulzusokat mér, de az nem bocsát ki ilyeneket, így nem áll fenn az áramütés veszélye.

Az eredmény nem 100%-os pontosságú, mert az elváltozások nem mindegyikét lehetséges kimutatni minden esetben. Ezért, akinél feltételezhető valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés, vagy átesett már szívinfarktuson, szükséges lehet több egymást követő EKG vizsgálat is. Egészséges embereknél, illetve olyanoknál, akiknek nincsenek öröklött szívproblémáik, viszont felesleges a rendszeres EKG vizsgálat elvégzése.

Forrás: mydr.au.com, wikipedia