Az orvosi diagnosztika nyomában

A kedves Olvasó már külön rovatként találkozhatott oldalunkon diagnosztikai cikkekkel. Sokirányú, és sokféle eljárást alkalmaz az orvosi diagnosztika, pillantsunk be e különös tudomány alapjaiba!

Mi a diagnosztika?

Az orvosi diagnosztika célja részben különböző módszerekkel és technikákkal a betegségek megállapítása, részben pedig egy "szakvélemény" kialakítása, amely segít abban, milyen irányban kell majd kezelni a beteget.

A szó maga görög eredetű (διάγιγνῶσκειν), amely lényegében arra utal, hogy valamit elkülöníteni egy adott sokaságból, "tömegből".

Honnan indul az orvos?

A diagnosztikus folyamat onnan indul, hogy az orvos kikérdezi a beteget (adatok, fennálló tünetek és panaszok, anamnézis, kórelőzmény felvétele). Bármely célirányosabb vizsgálat csak ezután kezdődhet.

Az orvos a tünetek és panaszok nyomán és azok ismeretében elsőként fizikális vizsgálatot végez, amelyben szerepel a beteg (és a tünetekben megfogalmazott testtáj, testrész, szerv) megtekintése, megtapintása, kopogtatása, hallgatózása (fonendoszkóppal), lámpával, tükörrel, egyéb egyszerű eszközzel való megvilágítása, betekintése, vérnyomás- és pulzusmérés stb.

Eszközök, műszerek, módszerek

Az eszközös, műszeres diagnosztika már az itt észleltek alapján zajlik tovább:

• képalkotó vizsgálatok (rtg, CT, MR, ultrahang, angiográfia, endoszkópiák stb.)
• laboratóriumi vizsgálatok (vér, vizelet, egyéb testnedvek, tenyésztések stb.)
• egyéb műszeres diagnosztika (pl. EKG, EEG)
• szövetmintavételek (biopsziák)

szövetmintavételek (biopsziák)

A diagnosztika sarkalatos pontjai

• az anatómia – tehát a normális testfelépítés, külső és belső struktúra
• a fiziológia – a szervezet élettani működései
• a patológia – a szervezet kóros működései, kórtani leírása, és
• a pszichológia.

a pszichológia.

A korrekt és pontos diagnózis felállítása csak mindezek ismeretében és figyelembe vételével történhet meg. Lényegi elem, hogy fel kell fedezni az orvosnak, a diagnosztának hogy a szervezet hol – és hogyan tér el a normál egyensúly, a homeosztázis állapotától.

A diagnózis felállítása, megléte az alapja bármely kezelésnek, "betegség-menedzsmentnek". Talán azért is helytálló ez az idegen kifejezés, mert nemcsak arról van szó, hogy valahogyan kezeljék a beteget, hanem időközben oktatni kell, és sorsát,a betegség alakulását nyomon követni, akár még évekkel egy-egy kezelés befejezése után.

Diagnosztikus problémák

Érdekes kérdés a pszichés betegségek diagnosztikája. Ebben nemcsak az orvosi, szakorvosi szemléleti különbségek játszanak szerepet, de pl. itt labortesztek, vagy akár képalkotó eljárások nem fognak, nem tudnak igazán használható támpontot nyújtani. Létezik viszont egy igen gazdag ún. pszichometriai tesztgyűjtemény, amely segíthet az orvosnak a pontosabb pszichiátriai diagnózis felállításában.

Mi a differenciál-diagnosztika?

Másnéven elkülönítő diagnosztika, amelynek lényege, hogy bizonyos (egymástól akár igen távol álló) betegségek néhány, vagy akár több tünete hasonló – nagyritkán azonos – lehet, és ilyenkor a különböző tesztek és metodikák, valamint a tünetek alapos átgondolása alapján ki kell zárni egyes betegségeket, tehát lépésről-lépésre lehet eljutni a végső és pontos diagnózishoz.

Erre igen jó példa a Dr. House filmsorozat, ahol általában a lehető legritkább kórképeket találja meg a brilliáns gondolkodású főszereplő, miközben csapata látszólag tévelyeg az egyéb betegségek rengetegében, igazából azonban egyre közelebb és közelebb kerülnek a megoldáshoz. Fontos megemlíteni, hogy pl. egy jó elkülönítéshez, vagy egy ritka kórkép "megtalálásához" olyan szemlélet kell, ami egyszerre szintetikus – viszont lát egy egészen más szempontból, tehát váratlan dolgokat is figyelembe vesz...