Az EEG klinikai alkalmazása és néhány érdekesség

Előző cikkünkben bemutattuk, hogyan és mire alkalmazzák általában az elektroenkefalográfiát, mint vizsgáló módszert. Most kicsit "belemerülünk" a részletekbe is…

Ahogy már említettük, maga a vizsgálat (előkészületekkel) általában 20-60 percig tarthat.

A legtöbb alkalommal a következő betegségek, állapotok vizsgálhatóak EEG-vel:

Alkalmazható az EEG egyes orvosi beavatkozások diagnosztikus kísérésére, pl:

1. Görcsrohamokkal járó betegségek, az epilepsziás eredetű görcsök elkülönítése más, nem-epilepsziás eredetű görcsjelenségektől, az ájulástól, az agykéreg alatti (szubkortikális) eredetű mozgászavaroktól, és a különféle migrén-típusoktól.
2. Szervi eredetű enkefalopátiák, vagy delirium, amely pszichiátriai betegségből származik, min pl. a katatónia.
3. Agyhalál kimutatására másodlagosan.
4. Kómás állapotok kimenetelének megjóslása
5. Antiepileptikum-gyógyszer abbahagyásának mérlegelése
6. Sok esetben nem is elég a "rutin-EEG", hanem többnapos kórházi tartózkodás lehet szükséges, azaz folyamatos EEG-felvétel készül a betegről, esetleg szinkron videó- és hangfelvétellel együttesen. Az epilepsziaroham alatti felvétel, vagy a rohamok közötti felvétel hasznosabb információt ad, mint egy rutin-EEG, jobban rámutathat az agyi gócra.
7. A műtéti érzéstelenítés mélységének, minőségének ellenőrzésére

Nyaki artérián (carotis) végzett beavatkozáskor, az agyi keringés ellenőrzésére

Intenzív osztályon:

status epilepticusban (folyamatos görcsrohamok) lévő beteg monitorozására

terápiás célú kóma esetén a nyugtató/érzéstelenítő hatás megítélésére (pl. folyamatos görcsrohamok, megnövekedett koponyaűri nyomás)

lágy agyhártya alatti vérzés okozta károsodás nyomonkövetésére

Melyek Az EEG korlátai? Az EEG térbeli felbontása nem túlságosan jó. Mit jelent ez? A felvétel főleg az agykéreg felületét tudja lekövetni, az agy mélyebben fekvő területeiről már gyengébbek a jelek, kevesebb az információ. Egyes elemek, pl. az agyhártyák, és a liquor (agy-gerincvelői folyadék) "elkent" EEG-választ eredményezhet. Egyes kérgi potenciálok pedig "kiolthatják" matematikai értelemben a másikat, amit utólag már nehéz rekonstruálni...

Néhány műtermék az EEG során:

• szemmozgatás, pislogás
• szív-eredetű (EKG) műtermék
• izomzat-eredetű (EMG) észlelések
• nyeléssel kapcsolatos észlelés

(forrás: MSD Orvosi Kézikönyv ,wikipedia, Szirmai: Neurológia)