Mikor és miért van szükség agyi CT vizsgálatra? Eláruljuk!
Ön tudja, hogy mitől más, mint a röntgen? És azt, hogy mikor van inkább CT-re szükség? Cikkünkből kiderül.
Az agyi CT nélkülözhetetlen az agyban, illetve a koponyában kialakuló daganatos betegségek diagnosztizálásánál. Mutatjuk, milyen esetekben van szükség rá.
Mi az a CT?
Az agyi vagy koponya-CT egy speciális vizsgálati eszköz, melynek segítségével bepillantást nyerhetünk a koponyába, és ellenőrizhető vele a központi idegrendszer állapota. A komputertomográfiás (CT) vizsgálat leginkább a röntgenfelvételhez hasonlítható, pontosabban, egy speciális eszköz több felvételt is készít a vizsgálandó területről, több irányból, és a kapott „szeleteket” illeszti össze a számítógép egy felvétellé. Az agy, illetve a koponya CT-vizsgálata nem-invazív eljárás, nem jár együtt műtéttel. A kapott eredmények elemzése alapján dönthet úgy a kezelőorvos, hogy további vizsgálatokra, például biopsziára is szükség van.
Mikor javasolhatnak agyi CT-t?
Az agyi CT sokkal részletesebb képet ad a koponyáról, az agyról, illetve a koponyában található más szerveinkről, mint egy röntgenfelvétel, és nemcsak a csontot, hanem a lágy szöveteket is fel lehet térképezni a segítségével. Akkor lehet szükség erre a vizsgálatra, ha a központi idegrendszerrel kapcsolatos betegségeket, rendellenességeket kívánják felderíteni. Agyi CT-t rendelhet az orvos az agyszövet károsodásának, koponyaűri vérzésnek, agyvérzésnek, az agyat érintő fertőzéseknek, stroke gyanúja esetén. CT-vel mérhetőek fel az agyat, illetve a koponyát érő sérülések, születési rendellenességek okozta károsodások is. Az agyi CT nélkülözhetetlen az agyban, illetve a koponyában kialakuló daganatos betegségek diagnosztizálásánál.
Bizonyos tünetek esetén a CT segíthet a pontos diagnózis felállításában. Szükség lehet rá, ha gyakori fejfájással, ájulással vagy eszméletvesztéssel küzd valaki, ha beszéd-, hallás- vagy látászavarai vannak, ha nyelési nehézségekkel küzd, vagy ha megváltozik a viselkedése. Az agyi CT-vel felmérhetőek a központi idegrendszerben, pontosabban az agyban bekövetkező változások, melyek ezeknek a tüneteknek a hátterében lehetnek.
A koponya CT-vel nemcsak az agyat, de az arc üregeit, a szemeket, az arckoponyát is vizsgálhatják. Erre például az arckoponyát érintő sérülések vagy visszatérő arc- és homloküreg-gyulladások esetén lehet szükség.
Hogyan készüljünk a koponya CT-vizsgálatára?
Az agyi CT általában 10-15 perces beavatkozás, melyet kórházban, rendelőintézetben végeznek. Nincs szükség semmilyen előkészületre, ugyanúgy lehet előtte enni és inni, mint máskor. Ha esetleg valamilyen korlátozásra kerülne sor, azt a kezelőorvos a vizsgálat előtt közli. A vizsgálathoz minden ékszert, fémtárgyat, piercinget el kell távolítani a vizsgálat területről, és egy speciális ágyra kell feküdni. Az ágy egy nagyobb géphez van rögzítve, mely elkészíti a felvételeket. Nagyon fontos, hogy a vizsgálat alatt a lehető legnyugodtabban feküdjünk, ne mozdítsuk meg a fejünket, mert ez a felvételek elmosódását okozhatja!
Van, aki kellemetlenül érzi magát a CT-ben, ideges vagy feszült lesz, esetleg pánik tör rá a klausztrofóbia miatt. Ha rosszul érezzük magunkat, előre közöljük ezt a kezelőorvosunkkal! Ebben az esetben enyhe nyugtatót is adhat az orvos. Szükség lehet kontrasztanyag alkalmazására is, mely megfesthet bizonyos területeket az agyban (pl. a vérereket), így azok jobban látszanak a felvételeken. A kontrasztanyagot infúzióval, intravénásan juttatják a szervezetbe. Amikor megkapjuk, enyhe égő vagy viszkető érzést tapasztalhatunk, esetleg fémes ízt érzünk a szánkban. Ez általános jelenség, mely néhány percen belül el is múlik. Az is előfordulhat, hogy készítenek felvételt kontrasztanyaggal és anélkül is.
Olvasson tovább! Ez a különbség a stroke és a szívinfarktus tünetei között!
Az agyi CT veszélyei
Mint minden vizsgálatnak és beavatkozásnak, az agyi CT-nek is lehetnek bizonyos veszélyei, ám ezek elenyészőek. A beavatkozás nem fájdalmas, de előfordulhat, hogy kellemetlenül érezzük magunkat közben, nehéz megőrizni a nyugalmunkat. Ritkán előfordulhat az is, hogy valaki allergiás a kontrasztanyagra. Ennek a tünetei tüsszögés, köhögés, viszketés, a bőrön megjelenő kiütések lehetnek.
Mivel a CT-vizsgálat hasonlóan működik, mint a röntgen, így a szervezetünket sugárzás érheti a beavatkozás alatt. A szakemberek szerint a sugárzás mértéke elhanyagolható ahhoz képest, hogy a vizsgálat mennyire pontos és megbízható. Ugyanakkor rutinszerűen nem javasolják a CT-t, csak szükséges esetben, amikor már más vizsgálati lehetőségeket kimerítettek.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Stroke vagy szívinfarktus: mi a különbség a tünetek között? Itt a kardiológus válasza
