Demencia-jelek: ezek lehetnek a szellemi hanyatlás legelső tünetei

2024.05.10.

demencia Alzheimer-kór vaszkuláris demencia Lewy-testes demencia fronto-temporális demencia elbutulás szellemi hanyatlás

Alzheimer-kór demencia elbutulás szellemi hanyatlás jelei tünetei

A demencia egyaránt érinti a gondolkodást, a memóriát, az érzelmek szabályozását és a személyiséget. Ezekre figyeljen!

Emiatt nem csak a beteg, de az egész környezete számára nagyon megterhelő. Dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy bár döntően időskorban jelentkezik, a demencia nem természetes velejárója az öregedésnek.

Nem lesz minden idős demens

A demencia, amit gyakran elbutulásnak neveznek, tulajdonképpen egy folyamat, amit kihat a kognitív funkciókra és emiatt a mindennapi élet szinte minden területét beárnyékolhatja. Eleinte még csak a megfelelő szó megtalálása okozhat gondot, de a hosszú évekig tartó folyamat végén pedig már sok esetben teljes felügyeletre szorul a beteg. Miután típusosan idős embereket érint, ezért sokan úgy gondolhatják, ez az öregedéssel törvényszerűen együtt jár a szellemi leépülés. Holott - bár a 85 éves kor fölötti személyek egyharmadát valóban érinti a demencia valamilyen formája- sok idős embernél semmilyen erre utaló jel nincs.

A demenciának több típusa ismert, pl. vaszkuláris demencia, Lewy-testes és fronto-temporális demencia, gyakran keverednek a kiváltó okok, ritkán ún. „lassú vírus” fertőzés áll a háttérben. A leggyakoribb és legismertebb forma az Alzheimer-kór, amelynek tünetei általában fokozatosan jelentkeznek.

Demencia: a memóriavesztéstől az agresszivitásig

Az idegsejtek lassú pusztulása az agyban bizonyos mértékig természetes jelenség, a demenciákban azonban a jelentős mértékű pusztulás a jellemző. A folyamat változatos tünetekkel járhat:

Feledékenység, memóriavesztés – eleinte csak rövidtávon: tárgyak elvesztése, kérdések ismételgetése.
Beszédbeli nehézségek, a gondolatok megértésének és kifejezésének problémái.
A mindennapi döntéshelyzetek, a tervezés nehézségei: a számlák befizetése, a pénzkezelés, a háztartás egyre problémásabb lehet.
Tárgyak, személyek felismerésének zavara.
Pszichés változások, zavarok: szorongás, depresszió is kialakulhat.
Korábban kedvelt tevékenységek feladása, a motiváció hiánya, szinte bezárkózás a lakásba, izoláció.
Személyiségváltozás: agresszivitás, elutasító magatartás, közömbösség, nyugtalanság alakulhat ki olyan személyeknél, akikre ez nem, vagy nem ilyen mértékben volt jellemző.
A késői fázisban ködös tudatállapot állandósulhat, és komoly vegetatív zavarok társulhatnak hozzá, mint pl. a vizelet vagy széklet inkontinencia.

Hogyan állítható fel a demencia diagnózisa?

- A diagnózis felállításához elsősorban ki kell zárni egyéb szellemi hanyatlást okozó külső tényezőket, kórfolyamatokat. Ehhez ismernünk kell az előzményeket, például fontos, hogy volt-e már a családban demens beteg. Elemeznünk kell a tüneteket és körülményeket, amelyek gyakran a családtagok elmondásából derülnek ki. El kell végezni a részletes neurológiai vizsgálat mellett az alapvető műszeres (pl. vérnyomásmérés) és laborvizsgálatokat. Kiegészítő információkkal szolgál a speciális kognitív tesztek kitöltése, és a neuropszichológus által végzett feltárás. A kóros mértékű agysorvadás nagy felbontó képességű képalkotó eljárásokkal, például koponya CT vagy MRI vizsgálattal mutatható ki. Ugyancsak képalkotó módszerekkel győződhetünk meg arról, nem stroke, tumor, trauma, vagy más alaki eltérés okozza-e a tüneteket – ismerteti dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa.

A korai felismerés azért is fontos, mert néhány esetben a gondolkodási és viselkedési zavar oka kezelhető (pl. anyagcserezavar, pajzsmirigy alulműködés, vagy súlyos hangulatzavar, depresszió). Ha nem áll rendelkezésre hatékony oki kezelés – sajnos a demenciák nagy részénél ez a helyzet -, az életkörülmények optimalizálásával a folyamat némileg lassítható, és tüneti kezeléssel, stimuláló programokkal, a memóriát dolgoztató feladatokkal, technikai trükkökkel, fokozott felügyelettel a páciensek egy részénél fékezhető a betegség előrehaladása.

10 jel, ami már a demencia korai stádiumában is megfigyelhető

1. Memóriazavar, feledékenység

Ez az egyik legjellemzőbb tünet, amire fel kell figyelni. Az öregedéssel természetesen is vele jár az emlékezet romlása, de figyelmeztető jel lehet, ha a betegnek később sem jut eszébe, amit elfelejtett.

2. Nehézségek a problémamegoldásban, tervezésben

Gyanús tünet, ha a korábban jól működő készségek romlanak, például a korábban sokszor megfőzött ételt nem tudja elkészíteni, a boltban nem tudja kiszámolni a fizetendő összeget, vagy eltéved hazavezetés közben.

3. Probléma az egyszerű feladatok elvégzésében

A demens személy nehéznek találhat olyan korábban rutinszerűen végzett tevékenységeket, mint a televízió, a telefon vagy a számítógép kezelése, vagy akár egy tea elkészítése. Ezek a nehézségek otthon és a munkában is jelentkezhetnek.

4. Időbeli és térbeli tájékozódási zavar

A demencia megnehezíti az időbeli tájékozódást, sőt, később gyakran teljesen felborítja az időérzékelést, még a múlt és a jövő megkülönböztetése is gondot jelenthet. A térbeli tájékozódás zavara is fontos figyelmeztető jel.

5. Probléma a vizuális információk feldolgozásával

Az olvasás, a távolságok megítélése vagy a színek megkülönböztetésére való képesség is romolhat, ilyen jellegű korai jeleknél mérlegelni kell, hogy szabad-e autót vezetnie az érintettnek.

6. A beszéd- és az írás zavarai

A demens ember nehezen vesz részt egy társalgásban, mert könnyen elfelejti, mit mondott korábban ő vagy más. Ugyanígy romolhat a kézírás olvashatósága, nyelvtani helyessége.

7. A tárgyak helyének elfelejtése

Az érintett gyakran nem emlékszik rá, hol hagyta a mindennapi tárgyait, például távirányítót, dokumentumokat, pénztárcát, kulcsokat, és az is előfordulhat, hogy másokat vádol lopással.

8. Romló döntési- és ítélőképesség

Egyre nehezebbé válik annak megítélése, hogy mi lehet jó és rossz döntés. A demens személy hajlamos sok pénzt adni valamiért, amire nincs is szüksége, ugyanakkor elhanyagolja a személyes higiéniát, és nem figyel a külső megjelenésére.

9. Szociális élettől való visszavonulás

Figyelmeztető jel, ha valaki egyre visszahúzódóbb, ha nem folytatja a korábbi tevékenységeit, ha nem keresi mások társaságát, nem figyel a beszélgetésekre. Ez otthon és a munkahelyen is megfigyelhető lehet, izolációhoz vezethet.

10. Személyiség- és hangulatváltozások

Sokan észrevehetően ingerlékenyebbek lesznek, többet veszekszenek, esetleg befelé fordulnak, szorongókká válnak.

Mikor keressük fel a neurológust?

- Ha a fenti jelek közül akár csak kettőt is tapasztal valaki, vagy éppen a családtagok veszik észre, hogy változások álltak be a mindennapi életben, fontos lenne felkeresni a szakorvost - hangsúlyozza dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa. - Nem érdemes abban a hamis tudatban ringatni magunkat, hogy mindez az öregedés természetes velejárója, mert a kognitív funkcióink hanyatlásának van egy elfogadható mértéke. Korai diagnózis birtokában a megfelelő kezelés hatékonyan lassíthatja a folyamatot, segíthet az életminőség minél további megőrzésében, ami nem csak demens személy, de a családja szempontjából is igen fontos.