Evolúciós maradványok: 10 testrész, ami haszontalannak tűnik, de mégis jó lehet valamire
Az evolúció során módosult emberi testben a korábban funkcióval rendelkező szerveink, testrészeink elveszítették jelentőségüket, és elkorcsosultak. Egyes kutatások szerint egyik-másik azért még hasznos lehet.
Ha végigtekintünk az alábbi összeállításon, elég érdekes kép rajzolódik ki bennünk arról, hogy milyenek lehettek réges-régi elődeink. Szakkifejezéssel atavizmusnak, a biológiai ősökre való visszaütésnek nevezik az ilyen anatómiai jellemzőket, csökevényes szerveket.
Gondolta volna, hogy anno a fülünk olyan hegyes és visszahajló lehetett, mint egy németjuhász kölyökkutyának, a szemünk pedig hasonlított a krokodiléra?
1. Mire (volt) jó a féregnyúlvány?
A mindennapi életben erről a pár centiméteres bélszakaszról legfeljebb akkor esik szó, ha begyullad: ez a 10–30 éves korosztály 10 százalékánál is előfordulhat. A vakbél nyúlványa a vékony- és vastagbél találkozásánál található, és habár ma már nem játszik szerepet az emésztésben, régen más volt a helyzet. A kutatók azt feltételezik, hogy a féregnyúlvány annak a kornak a szervi maradványa, amikor egyes korai elődeink tisztán növényi alapú étrenden éltek. Egyes kutatások szerint valamennyire ma is szükségünk lehet a féregnyúlványra a jótékony baktériumok "tárolása" okán. Vakbélgyulladást is neki köszönhetjük, bár a köztudatban elterjedt vakbélgyulladás elnevezés helytelen, hiszen vakbélgyulladáson nem a vakbél (coecum, ejtsd: cőkum), hanem az ahhoz csatlakozó, féregszerű, zárt végű ú.n. féregnyúlvány (appendix vermiformis) gyulladását értjük.
2. Farokcsonti csigolyák: a várandósoknak útban van
Jócskán vissza kellene mennünk az időben ahhoz, hogy farokkal rendelkező őst találjunk. De hogy volt ilyen, annak bizonyítéka a keresztcsont alatti legalsó gerincszakasz, amely 3-5 összecsontosodott csigolyából áll. Ma ez főleg a nők számára jelent gondot, mert a terhesség alatti hormonális változások hatására egyes ízületek eltávolodhatnak, a tartó ínszalagok megnyúlhatnak, ami fájdalommal jár az ágyék környékén állás vagy járás közben.
3. Bölcsességfogak: a jóból is megárt a sok
Valaha ezek a nagyőrlőfogak (minden oldalon a harmadik), nagyon hasznosak voltak a táplálék megrágásához. Ám ahogy fejlődött az ember – és ételei –, egyre kevesebbet kellett rágnunk, a szájüregünk kisebb lett. Sajnos azért, mert feleslegesek, még stabilan rögzültek, vagy ki sem nőnek teljesen. Ezért a fogorvosok azt ajánlják, hogy akinek rendellenes helyzetben lévő bölcsességfoga van, idejekorán húzassa ki, amikor még nincs begyulladva vagy elszuvasodva.
4. Jacobson-szerv: rengeteg állatnál van ilyen
Az orrban lévő járulékos szaglószerv a feromon nevű kémiai hírvivő vegyületek felismerésére, vagyis a szexuális érdeklődés fölébresztésére szolgál kétéltűekben, hüllőkben és egyes emlősökben. Vitatott, hogy az ember esetében még magzati korban elsorvad-e, avagy kifejlődik, és valamilyen mértékben működni kezd. A polémiát az okozza, hogy a különleges struktúrájú szervet alkotó sejteket nehéz felismerni, ugyanis a genetikai vizsgálatok szerint a szexferomonok azonosításához szükséges génjeink már nem feltétlen funkcionálnak.
5. Darwin-dudor:
Az európai emberek negyedénél látható egy kis kiszélesedés a fülkagyló felső peremének belső oldalán: ez a Darwin-dudor. Az evolúció atyja meg volt győződve arról, hogy ez a szövetcsomó a maradványa őseink hosszú, hegyes fülének. A kiszélesedésnél lehetett az a rész, ahol a hajdani „kutyafül” lehajlott.
6. Szőremelő izom: ez a libabőr oka
A bőrben ülő szőrtüszőkhöz egy-egy apró simaizom (musculus arrector pili) kapcsolódik. Megfelelő inger hatására a szőrtüszőt a bőrfelszín felé emeli, a szőrszálat felegyenesíti: ez a libabőr (lúdbőr). Állatok esetében élettani szerepet tölt be a hőszabályozásban: a kicsinyke izmok munkája hőt termel, amit a fölegyenesedő szőrszálak a test közelében tartanak. Őseinket ez a túlélésben segíthette. Mi viszont, ha fázunk, magunkra kapunk egy pulóvert, vagy feljebb tekerjük a fűtést. A libabőrt esetünkben felfokozott érzelmek (félelem, élvezet, düh) válthatják ki, ezért afféle lelkiállapot jelző szerepet tölt be.
7. Testszőrzet: a divat is ellene van
Ez sem létfontosságú ma már, akárcsak az előbbi. Nincs szükségünk testszőrzetre ahhoz, hogy melegen tartsuk magunkat. Ma inkább nyűg a testszőrzet, és az emberek mindent megtesznek azért, hogy megszabaduljanak tőle.
8. Férfimellbimbó: nem hátrány, ha van
Jóllehet genetikailag már a fogantatás pillanatában eldől a baba neme, a méhbeli fejlődés első 8 hetében minden embrió nemi szervei látszólag azonosak. Az ivarmirigy is eleinte nemileg semleges, és csak a genetikai meghatározottság (az Y kromoszóma) függvényében változik hereszövetté, amely tesztoszteron férfihormont kezd termelni, és ezzel befolyásolja a magzat további fejlődését. Addigra viszont a mellbimbókezdemények kialakultak, és mivel hátrányt nem jelent, a mellbimbó nem is tűnik el sem magzati korban, sem később később.
9. Pislogóhártya: ezért leszünk csipásak
A cápáknál, kétéltűeknél, de különösen a hüllőknél és madaraknál jól fejlett a vízszintesen mozgó harmadik, átlátszó szemhéj, amely a szem belső zugából indul ki, és innen húzódik rá a szemre. Funkciója szerint nedvesíti és védi a szemgolyót. Emlősök esetében általában visszafejlődik, az embereknél csak csökevénye marad meg: egy félhold alakú parányi redő a szemünk belső szögletében, ahol a kötőhártya váladéka, a csipa is összegyűlik.
10. Egyenes hasizom: jól mutat, de ennyi
Szexi, és felesleges. Ez az izom a halaknál jól működik, hiszen az uszonyok mozgatását segíti elő. Az embereknél viszont alig van feladata, bár jól mutat egy izmos férfihason.
Ilyen, amikor egy patkány álmodozik! Nem az ember az egyetlen faj, amely a képzeletét használja
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
