Orbáncfű mellcisztára? Vakcinainfó - Az orvos válaszol
Tisztelt Orvosok! Mai napon az emlő ultrahang alkalmával a radiológus szakorvos többek között ajánlott egy úgynevezett "Hölgyi teát" orbáncűvel, elmondása szerint több páciensnek eltűnt a mellcisztája.
A tea ciszta, mioma és endometriozis esetében alkalmazható, legalábbis az oldal ezt írja. Mit gondolnak erről? Tudom hogy sok orvos elutasítja az alternatív lehetőségeket, de mégis kíváncsi lennék, mi erről a véleményük? Tisztelettel várva válaszukat, köszönöm!
Gyógyszerfüggőség, nyugtatók és a szorongásoldók - önnek videós üzenete érkezett
Kedves Kérdező! Anélkül, hogy kétségbe vonnám a növényi alapanyagok szerepét az orvoslásban, vagy a "füvesemberek" tiszteletre méltó tudását, amelyben több évszázad/évezred empirikus tudásanyagának lenyomata van, azt kell mondanom, hogy ezen a ponton 150-200 évvel ezelőtt tartott az orvostudomány.
Nagyon szép romantikus történetek azok, amelyek a növényekben rejlő gyógyító erőről szólnak, de a módszereink, lehetőségeink már százszorosan túlhaladták ezt, és aki az ilyen növényi csodateák gyógyító hatására alapoz, az egyszerűen kidobja az ablakon az orvostudomány fejlődését, és visszamegy valahová a középkor végére.
Talán pár példával tudom ezt érzékeltetni.
Évezredek óta ismert, hogy a fűzfakéreg kivonat csillapítja a lázat. Használták is erre, volt akinél sikeres volt a kezelés, volt aki belehalt a mellékhatásokba. Azután egy müncheni gyógyszerészprofesszor 1828-ban izolálta belőle a szalicilsavat, majd Felix Hoffmann erre alapozva előállította az 1890-es években az acetilszalicilsavat (Aspirin), amelyet, és a hasonló hatású szereket ma láz- fájdalomcsillapításra, és gyulladásgátlásra használunk (az Aspirint trombózis megelőzésére is egy speciális tulajdonsága miatt), kontrollált körülmények között, bizonyítékokkal alátámasztva, pontos ismeretekkel arról, hogy hogyan jön létre a hatás, kinél áll fenn a mellékhatásoknak fokozott veszélye, és mit kell tenni, ahhoz, hogy elhárítsuk/csökkentsük ezeket.
Egy másik példa:
évezredek óta ismert, hogy a mákból előállítható egy kivonat, az ópium, amely nagyon erős fájdalomcsillapító (és még számos hatása van). Igen ám, de a mákban van kb. 20 hatékony anyag, és abból egy felel ezért a hatásért, amelyet 1804-ben egy német gyógyszerész izolált, és a morfin nevet adta neki (az álmok istenéről elnevezve). A mai napig az egyik legerősebb fájdalomcsillapítónk, amelynek a pontos hatásmechanizmusát ismerve, kontrollált körülmények között, bizonyítékokra alapozva, használjuk.
Számtalan ilyen példát lehetne sorolni.
Igen, a természet ellátott bennünket hatóanyagokkal, de a fejlődés, az egyre bővülő ismeretek megadták azt a tudást is, ahogyan ezek hatását tovább tudjuk fejleszteni, tökéletesíteni, pontosítani, az alkalmazásukat biztonságosabbá tenni. Ismerjük az anyagok szerkezetét, és azokat a támadáspontokat, amelyeken a szervezetben hatnak, és erre alapozva tudjuk még pontosabban tervezni azt a gyógyszert, amely erősebben, biztosabban, kevesebb mellékhatással fejti ki a hatást.
Emellett olyan tanulmányokat végzünk, amelyek mindezt igazolják, és az így megszerzett bizonyítékokra alapozzuk a gyógyszerek használatát. Ha valaki a gyógyteákban bízik, és nem a tudomány eredményeire, a bizonyítékokra alapozott korszerű terápiás eljárásokban, a középkor, de legalábbis a 18-19. század szintjére ugrik vissza. Miközben a korszerű gyógyszerek, védőoltások bevezetése, a velük kapcsolatos ismeretek robbanásszerű fejlődése, és ennek a tudásnak a gyakorlati alkalmazása vezetett oda, hogy a 20. században megduplázódott a születéskor várható élettartam.
A drogériákban, de akár a gyógyszertárakban kapható gyógynövény készítményekkel én egyébként olyan szempontból is óvatosan bánnék, hogy rengeteg hatóanyag fordul elő bennük, amelyekről, hatásaikról csak részleges ismereteink vannak, bizonyítékok a hatásosságra jellemzően nincsenek, csak anekdotikus beszámolók a szomszédtól, a kollégától, de akár egy a tudomány fejlődését tudomásul venni nem akaró, a múlt bűvkörében élő orvostól (az orvostársadalomban is leképeződik a társadalmunk, annak minden erényével és hibájával), vagy egy a pénztárcánk vagy a bankszámlánk tartalmára vadászó kereskedőtől (akik persze nagyon tetszetős reklámoldalakat csinálnak, ellenőrizetlen információkkal a weben).
Ha nagyon alaposan keresi, akkor sem fog találni tudományosan alátámasztott szakirodalmat arról, hogy a "Hölgyi tea" eltünteti az emlőcisztát...
Miközben a növényi készítményekben levő ilyen anyagoknak is megvannak a mellékhatásaik, veszélyeik (csak kevésbé tudjuk megjósolni, hogy kinél, mikor jelentkeznek), nem ismert a haszon/rizikó arányuk, amelynek kedvező volta, bizonyítékokra alapozva, a modern gyógyszerek engedélyezésének alapja, emellett ezek a növényi termékek számos fontos gyógyszer hatásának a kialakulását zavarhatják, kölcsönhatásba léphetnek velük. Ilyen szempontból az orbáncfű sajnos éppen egy kiváló példa... Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy soha ne használjunk ilyesmit, de a gondolkodásunkban helyezzük a megfelelő polcra ezeket, és főleg ne várjunk csodát tőlük...
Olvasta már?
- Mire jó a lóbalzsam? Így használja, tanácsolja a szakgyógyszerész
- Mire jó a szódabikarbóna? Így használja, hogy értelme is legyen
- Mire (nem) jó a patikai alkohol és a kékszesz? A szakgyógyszerész válaszol
- A jó öreg aszpirin - mindig tud valami újat
- Mire jó a zselatin? Hiába is eszi kollagénpótlás miatt
- Mire jó az Epsom-só? Rossz hír annak, aki magnéziumpótlásra használja
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!